Kormánypárti kezdeményezésre átírta a parlament a választási törvényt

A kormány által beterjesztett, „a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról” szóló csomag többek között az időközi választásokra vonatkozó eljárást módosítja.

A módosítás részét képezte, hogy a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani, ahogy az is, hogy az önkormányzati választások előtti egy évben már nem tartanak egyéni időközi választásokat, a megüresedett mandátum betöltésére a jelölőszervezet küldhet más képviselőt a testületbe.

A Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz fordul

A Párbeszéd – Zöldek úgy látja, hogy Alaptörvényt sért a választási törvény módosítása, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.

Közleményükben kifejtették, „a kormányoldal – mint rendesen – a Törvényalkotási Bizottság ülésére az utolsó pillanatban benyújtott módosításokba rejtve, minősíthetetlen cinizmussal akar szabályozni egy, a demokratikus működés szempontjából alapvető fontosságú területet: a választási szabályokat. Teszi mindezt úgy, hogy a törvénymódosító vitáját a szavazás előtti napon, késő éjszakába nyúlóan akarja lefolytatni. Egy valódi parlamentáris demokráciában nem történhetne meg, hogy egy törvény zárószavazása előtt néhány nappal, minden egyeztetést és társadalmi vitát nélkülözve írnak át alapvető szabályokat, ráadásul mindezt már az egy év múlva esedékes választásokra kifuttatva. Márpedig a módosító a 2024. június 9-ei önkormányzati választást is jelentős korlátok közé szorítja.”

A Párbeszéd a részletekbe menően hangsúlyozta az új szabályról:

Például megtiltja, hogy az önkormányzati vagy az országgyűlési választásokat megelőző egy évben időközi választásokat lehessen tartani, de jelentős alkotmányossági problémákat vet fel az a módosítás is, amelynek értelmében az egyénileg megválasztott képviselőt listáról lehetne pótolni (abban az időszakban, amikor az időközi választás megtartására már nincs lehetőség). Ráadásul a jogszabály e pontjai azonnal hatályba lépnek, így a már tervezett időközi választások is elmaradnak. Erre nincs alkotmányos indoka a jogalkotónak. Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken egy pártnak vagy pártszövetségnek – az eddigi ötven százalékot meghaladó helyett – az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania. Ezzel a módosítással a Fidesz szándékosan nehezíteni akarja az ellenzéki pártok és civilek közötti koordinációt, együttműködést.

A párt úgy értékeli, hogy „ez részint a választójog aránytalan és indokolatlan korlátozását, részint a választások egyéni és listás ágainak érthetetlen és indokolatlan összemosását jelenti. A Fidesz és a KDNP az önkormányzati választási ciklus egyötödében, a parlamenti választási ciklus egynegyedében vonja meg a választóktól a választás lehetőségét; ez így összességében Alaptörvény-ellenes, aminek megállapítása céljából az Alkotmánybírósághoz fordulunk.”

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)