Schadl–Völner-per: nem ismerte be bűnösségét az elsőrendű vádlott „gazdája”

A bírósági tárgyalás negyedik napján, csütörtök reggel állt a Fővárosi Törvényszéken dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró tanácsa elé a harmadrendű vádlott, R. Róbert, akit az ügy elsőrendű vádlottja, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke egyszerűen csak „gazdájának” nevezett.

Bilincsben, vezetőszáron

Csütörtökön mindhárom fővádlott megjelent a bíróságon. Hármójuk közül ketten, az első- és a harmadrendű vádlott van letartóztatásban. R. Róbertet, aki ezúttal nem engedélyezte, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla, bilincsben, vezetőszáron kísérték be a tárgyalóterembe. Mögötte érkezett szintén bilincsben Schadl György. Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár ezúttal is hozzájárult a fotózásához.

A tárgyalás megkezdésekor a vádlottakat kísérő kommandósokat dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró rendszerint megkéri, hogy végezzenek könnyítést a vádlottaknál. Ilyenkor a kezük és lábuk továbbra is bilincsben marad, de azok már nincsenek rögzítve. Egyébként az előző tárgyalásokon feltűnt, hogy a vádlottak padján Schadl és R. Róbert időnként összemosolyog, mintha valami gimnáziumi csíny miatt az iskolaigazgató szobája előtt várakoznának.

Tagoltan tagadta a vádakat

R. Róbert a bíró kérdésére válaszolva úgy nyilatkozott, hogy vallomást szeretne tenni. Elmondása szerint gimnáziumi érettségi nélkül, tolmácsolásból és különböző tevékenységekből élt letartóztatása előtt. Három-négyszázezer forint volt a havi jövedelme. Kiderült az is, hogy már többször elvált, és van egy tizenhat éves gyereke, aki az édesanyánál él.

Miközben felolvasta a vallomását, a bírónő közbeszólt, kérve, hogy ne hadarjon. Ezt követően a vádlott már tagoltabban kezdte részletesen is tagadni a vádiratban foglaltakat. Mint megjegyezte, S. Etelkától nem arra kapta a nyolcmillió forintot, mint amit a vádirat állít. Nem kérte A. Tamást, hogy játssza el az ügyészt.

P. Kamilló urat többször megkérdeztem, hogy mivel tartozom neki, de ez szigorúan az ügyvédi szolgáltatásra vonatkozott. Senkinek nem ajánlottam, hogy jogtalan előnyhöz juttasson

– hangoztatta. Vallomása szerint S. Etelkával 2020-ban találkozott egy budaörsi iskolában. Úgy látta, ha valaki nem értett egyet Etelkával, annak mennie kellett. Mindenkit hozzá nem értő, alkalmatlan embernek tartott Etelka. Nem volt hajlandó saját elképzelésein változtatni, így alakult ki a patthelyzet Budaörsön.

„Olyan bizalmi viszony alakult ki köztünk, hogy megosztottam vele az életemet” – mondta R. Róbert, akinek Etelka kölcsönt adott, de tartott attól, hogy a fia elutasító lesz vele szemben. „Ekkor jött a rablási sztori” – tette hozzá, de szerinte természetesen senkit nem rabolt el, és Etelka is tudta, hogy kölcsönről van szó. 

Mint ismeretes, R. Róbertnek az ügy egy másik vádlottjától sikerült hetvenmillió forintot kicsalnia „váltságdíjként”, akinek azt mondta, hogy csecsenek rabolták el és tartják fogva Ukrajnában. Az átvert nő, S. Etelka pedig azért lett vádlott, mert az általa fenntartott iskolát kenőpénzért nyilvántartásba akarta vetetni R. Róbert közbenjárásával. 2021 áprilisában ugyanis R. Róbert Schadl segítségét kérte egy Kecskeméten is működő alapítványi iskola ügyében. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020 augusztusában elutasította az iskola nyilvántartásba vételét. R. Róbert azzal hitegette az alapítvány képviselőjét, hogy kapcsolatrendszerén keresztül elintézi, hogy az NSZFH nyilvántartásába vegye az iskolát. Ennek az ára nyolcmillió forint volt.

„A pontos elszámolás a hosszú barátság titka”

R. Róbert vallomásában kitért arra, hogy Völner Pált nem ismerte, Schadl Györggyel viszont már tizennyolc éves az ismeretsége.

Egykor én segítettem, később ő. Ezért is fordultam hozzá az iskolák ügyében. Úgy ítéltem meg, hogy lehetne saját iskolát indítani. Gyurinak még ingatlana is lett volna hozzá.

Schadl György annyit fűzött R. Róbert vallomásához, hogy amikor megkereste őt az iskola ügyével, rajta kívül még hat embert is megkeresett. Az elsőrendű vádlott azt is elmondta, hogy korábban számos alkalommal támogatta őt R. Róbert, és később ő is segítette barátját. „A pontos elszámolás a hosszú barátság titka” – tette hozzá.

Dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró az ügy egyik részlete kapcsán megkérdezte, van-e írásos nyoma a vízmeghajtású motornak. R. Róbert erre azt felelte, hogy erről a motorról három és fél órát tudna beszélni. A bírónő azonban gyorsan leintette, megjegyezve, ne tegye, mert neki elég, hogy a 4-es metró meghajtásával kell foglalkoznia egy másik ügyben.

Kilencévi börtönt kért az ügyészség

A nagy érdeklődéssel kísért per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én ítéletet hozott, miután elfogadta a beismerő nyilatkozatokat. Dr. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

A többi vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet.

A harmadrendű vádlott az előkészítő ülésen kijelentette: a vádirat nem tartalmazza a valóságot. Mint kérte, a teljes hanganyagot vizsgálják, és ne csak kiragadott részleteket.

A bírósági tárgyalás május 30-án a negyed- és a hatodrendű vádlott vallomásával folytatódik majd a Fővárosi Törvényszéken.

(Borítókép: Schadl–Völner-per 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index)