- Belföld
- budaházy györgy
- sándor-palota
- elnöki kegyelem
- szabadon bocsátás
- ungváry krisztián
- vitaest
- ceu
- tóth mihály
- jogászprofesszor
Ungváry Krisztián: Budaházy szabadon bocsátásával az orosz modellt látjuk megvalósulni
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
„Az orosz modell, hogy az állami erőszakot kiszervezik terrorista vagy félterrorista csoportoknak, itt is ezt az orosz modellt látjuk megvalósulni annak minden morális és biztonsági következményével, ezt jó, ha mindenki tudatosítja magában” – mondta Ungváry Krisztián, a CEU Demokrácia Intézet Bibó István Szabadegyetem vitasorozatának szerda esti eseményén. A rendezvényt „Erőszak és kegyelem: miért szabadulhattak Budaházyék?” – címmel hirdették meg.
Göncz Árpád a kegyelemrekorder
Tóth Mihály jogászprofesszor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára is részt vett a vitaesten. A professzor szerint a kegyelem nem afféle anakronisztikus intézmény, mindenhol benne van az alkotmányokban, része a jogrendnek. Magyarországon háromféle kegyelem létezik: a viszonylag ritka eljárási kegyelem, amit folyamatban lévő ügyekben alkalmaznak, a szintén ritka mentesítési kegyelem, ami lényegében tiszta erkölcsi bizonyítványt jelent, a harmadik pedig a végrehajtási kegyelem, a leggyakoribb típus – írja a Telex. Létezik egyéni kegyelem és közkegyelem, előbbit az államfő, utóbbit az Országgyűlés gyakorolja. A kegyelem lehet részleges és teljes, tehát vonatkozhat a büntetés egy részére vagy egészére.
A professzor elmondta, hogy Göncz Árpád nagyon bőkezűen bánt kegyelmi jogkörével.
Tóth Mihály adatokat is megosztott az előző államfők kegyelmezési gyakorlatáról:
- a rendszerváltozás után a legnagyobb számban Göncz Árpád élt az egyéni kegyelmezés jogával, összesen több mint 1000, évi átlagosan 100 embernek adott kegyelmet (főleg az 1990-es évek elején hozott sok kegyelmi döntést, ebben fontos tényező volt, hogy akkor még sokan töltöttek politikai okok miatt hosszabb szabadságvesztést);
- Sólyom László összesen körülbelül 100 esetben adott kegyelmet;
- Mádl Ferenc 120-140-ben;
- Áder János 6000 kérelemből 120-nál döntött úgy, hogy kegyelmet ad.
Tóth Mihály az elnöki kegyelemről szólva azt mondta, hogy mivel a Budaházy-ügyben sem egészségi, sem családi okról nem tud (az indoklás a pápalátogatásra hivatkozott), kénytelen feltételezni, hogy politikai döntés áll a háttérben.
Lóháton a váci börtönből
Novák Katalin köztársasági elnök Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet a Hunnia-perben elítélteknek.
A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet
– írta közleményében a Sándor-palota, Budaházy György később köszönetet is mondott az államfőnek. A szélsőjobboldali, terrorcselekményekért elítélt Budaházy szabadulása óta elmondta, hogy szeretne aktívan részt venni a magyar közéletben. A váci börtönt pedig lóháton hagyta el.