Az ideinél is nagyobb pofont kaphatnak jövőre az önkormányzatok

Egy héttel ezelőtt, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülésén – konkrétumok nélkül – tájékoztatta a pénzügyminisztérium az önkormányzati szervezetek képviselőit a 2024-es központi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetéről. Erről beszélt Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a szervezet ülését követően.

A kormány által a mai napon a parlament elé terjesztett büdzséről a Költségvetési Tanács adott korábban összefoglalót. A MÖSZ erre reagálva jelezte, hogy az önkormányzatokra kirótt szolidaritási hozzájárulás a bevezetésekor 43 milliárd volt, ehhez képest mára közel hétszeresére emelkedett az összege, a kormány 307 milliárd forintos bevétellel kalkulál. A 2023-as bevételnél jövőre 30 százalékkal lesz magasabb. 

Az idei évben számolt 15 százalékos infláció után a szaktárca prognózisa 1 számjegyű pénzromlással kalkulál jövőre, de Gémesi György szerint nem látszik az önkormányzatok esetében az inflációkövető támogatás, ami pedig az energiaköltségek és a bérköltségek miatt is fontos lenne.

A 2024-es költségvetés a 2023-ashoz képest az önkormányzatoknak egy jóval rosszabb pozíciót eredményez.

– jegyezte meg a MÖSZ elnöke, azt azonban üdvözölte, hogy (a belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára tájékoztatása szerint) a kormányzat egyelőre letett az önkormányzatok járóbeteg-szakellátóinak államosítási tervéről. Aggályaik maradtak azonban az alapellátásban az orvosok ügyeleti rendszerének átalakításával. Osztják a Magyar Orvosi Kamara álláspontját, mert úgy látják, nem áll megfelelő humán erőforrás rendelkezésre. A 75 év feletti orvosok délután 16 és 22 óra közötti ügyeletadása Gémesi György szerint kifejezetten problémás. Az Országos Mentőszolgálat leterheltségének ismeretében kérdéseket vet fel, hogy miként lesznek képesek átvenni este 22 óra és reggel 8 óra között az orvosi ügyelet feladatát a mentősök. 

Ezt már Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke tette szóvá. Szavai szerint a beszedett hozzájárulással a tehetősebb települések közvetlenül a magyar költségvetést finanszírozzák. Ismerete szerint van néhány kivételezett település is, melyek pozitív elbírálásban részesültek, ám a szolidaritási pénzek nagyobb része kiegészítő forrásként több mint bizonytalan a legtöbb város és község számára. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy évente négyszer van lehetőség az igény benyújtására.

Az idei, 2023-as évben még márciusban benyújtott igényeket azonban nem hogy nem fizették ki, de még döntés sem született róla. Ez alapján a jövő évi költségvetés tervezése is sok bizonytalanságot tartalmaz majd a települések büdzséjében – húzta alá.

(Borítókép: Gémesi György, gödöllő polgármestere. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!