Ezért nőhetett meg a „budapesti sarcnak” nevezett szolidaritási hozzájárulás

A kormány kedden benyújtotta a 2024-es költségvetést az Országgyűlésnek. A dokumentumból az olvasható ki, hogy nem változtatnak a szolidaritási hozzájárulás számításának képletén 2024-ben. Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere megemlítve, hogy bár hozzájárulásnak nevezik az elvonást, az véleménye szerint egyfajta adó.

Az emelkedésnek két oka is lehet: 

1. Az első, hogy csökkent adott település állandó lakosságszáma azonos vagy növekvő gazdasági teljesítmény mellett. 
2. A második, hogy növekedett a gazdaság teljesítménye, így az adott település helyi iparűzési adóalapja (és ezáltal az adóbevétele) is.

Alapvetően ez a két tényező befolyásolja ugyanis a település adóerő-képességét, így a szolidaritási hozzájárulás összegét is.

Székesfehérvár esetében a szolidaritási hozzájárulás összege várhatóan azért emelkedik majd jövőre, mert az ipar 2022-ben is jó évet zárt, ami alapján emelkedett a megyeszékhely iparűzési adóbevétele.

Cser-Palkovics leszögezte, hogy bár a szolidaritás elvével egyetért, a hozzájárulás mértékét túlzónak tartja, az elköltésének módját pedig nem tartja hatékonynak.

A magam részéről – csökkentve a hozzájárulás mértékét – a magas gazdasági teljesítményű település agglomerációjában teríteném szét a szolidaritási adó összegét, agglomerációs feladatokra.

Székesfehérvár polgármestere ígérete szerint a várost terhelő szolidaritási hozzájárulás összegét és az iparűzési adóból származó bevétel növekedését is nyilvánosságra hozza az év második felében.

Amint arról az Index is beszámolt, a Fővárosi Önkormányzat után Budaörs is közigazgatási pert kezdeményezett a Magyar Állam ellen, mert úgy vélik, a kivetett szolidaritási hozzájárulás meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeit vonja el a kormány, ami álláspontjuk szerint alkotmányellenes.