Állami monopóliumokat felügyel az Orbán jobbkeze által vezetett szuperhatóság

A 2021. évi XXXII. törvény parlamenti vitájában az ellenzék egyik legfőbb ellenérve az volt az új, rendeletalkotási jogkörrel ellátott, az államtól független hatóság létrehozásával szemben, hogy az állami koncessziók feletti felügyelet mellett a bírósági végrehajtásokat és a vállalati csőd- és felszámolási eljárásokat is felügyelő szervezet révén egyes gazdasági körök könnyedén kimazsolázhatják a bajba jutott cégek értékesebb vagyonelemeit.

A hatóság elnöke a kormányfő jobbkeze, Biró Marcell lett, aki kinevezése előtt három évig vezette a kormányzás politikai központját, a Miniszterelnöki Kormányirodát.

A jogász végzettségű Biró amúgy 2010 óta dolgozik a kormányzatnál, és azóta több poszton is megfordult. Volt a Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárcánál, majd annak államtitkára lett. Aztán követte főnökét a külügyminisztériumba, de Szijjártó Péter érkezésekor távozott, és egy évig Pintér Sándor kabinetfőnöke volt. Utána a Rogán Antal vezette minisztériumban a kabinetiroda közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett.

Azonnali kitörési pontok

A szuperhatóság elnöke a héten nyújtotta be a parlamenthez első országgyűlési beszámolóját. Biró Marcell a 178 oldalas dokumentum bevezetőjében hangsúlyozta, hogy tavaly negyvenegy rendeletet adtak ki, és számtalan hatósági ellenőrzést folytattak le. Az állami adóbevételek szempontjából kiemelten fontosnak nevezte, hogy 

Mint megjegyezte, 2022 januárjában még senki sem számított arra, hogy februárban háború tör ki a szomszédunkban, amely alapjaiban rengeti meg az európai kontinens ellátásbiztonságát. Veszélyes időkben a cselekvőképesség felértékelődik, így a hatóság 2022-es tevékenységének elsődleges célja lett, hogy kivegye a részét az ellátásbiztonság megteremtéséből. Szerinte az ország területén elérhető erőforrások felhasználása jelentheti az azonnali kitörési pontokat: földhő, szénhidrogén, barnakőszén.

Geotermikus távfűtés kilenc városban

2022 őszén a jogalkotó a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának az engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében az SZTFH-ra bízta. A beszámoló szerint hazánk hőenergia-termelésének 5,6 százalékát biztosítja geotermikus energiahordozó. Geotermikus távfűtés ma kilenc településen érhető el (Csongrád, Hódmezővásárhely, Győr, Makó, Miskolc, Szeged, Szentes, Szentlőrinc, Vasvár), ahol a termálvíz részben váltja ki a gázalapú fűtést a helyi adottságoktól függően 15–85 százalék részarányban. Termálvizes városfűtési rendszer pedig összesen tizennégy településen működik (Barcs, Bóly, Cserkeszőlő, Gárdony, Kistelek, Létavértes, Mátészalka, Mórahalom, Szarvas, Szigetvár, Szolnok, Tamási, Törökszentmiklós, Veresegyház).

2023. március 1-jén léptek hatályba a geotermikus szabályozással kapcsolatos új jogszabályi rendelkezések, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik az ügyintézést, jól tervezhetővé a beruházások indítását. Az új szabályozás hatására több mint félszáz kutatási engedélyezési kérelmet adtak be a geotermiával foglakozó vállalkozások az SZTFH-hoz.

A szénhidrogén kitermelésére vonatkozó bányászati koncessziók kapcsán azt is megtudhatjuk, hogy 

A beszámoló szerint hazánk kiemelkedően nagy szénvagyonnal rendelkezik, amely lehetőséget teremt az energetikai ellátásbiztonság kockázatának jelentős csökkentésére. Az ásványvagyon-nyilvántartás szerint a kitermelhető szén- és lignitvagyon 8,3 milliárd tonna. Figyelembe véve, hogy az elmúlt kétszáz évben a kitermelt szénmennyiség összesen 1,5 milliárd tonna volt, a rendelkezésre álló kitermelhető szén mennyisége évszázados tartalékot jelent.

Hatezer nemzeti dohánybolt

Az SZTFH saját hatáskörében szabályozza, ellenőrzi és felügyeli a dohánytermékek kiskereskedelmi rendszerét, illetve kiemelt feladatának tekinti a dohányzás visszaszorítását, azon belül is a fiatalkorúak fokozottabb védelmét.

Az SZTFH fellépett a fiatalok körében népszerű Elf Bar értékesítése ellen. Ezek a készülékek a hagyományos cigarettákhoz képest lényegesen több nikotint tartalmaznak. Másrészt mivel a folyadékot tároló rész eldobható műanyag, ezért szennyezi a környezetet. „Ez felelőtlenség a gyártó részéről, és használatával ugyanerre a felelőtlenségre ösztönzi a fogyasztókat” – állítja a beszámoló.

Blokkolt oldalak feketelistája

2022 végéig a szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységek egy része is liberalizált volt, úgymint a tombolajáték-szervezés, valamint a kártyaterem-üzemeltetés. A többi szerencsejáték-szervezői tevékenység azonban kizárólag állami játékszervező részére fenntartott vagy koncesszióköteles tevékenység.

Biró Marcell a beszámolóban jelentős jogszabályi módosításnak nevezte a távszerencsejáték piacnyitását. Így 2023. január 1-jétől valamennyi magyar és EGT-állami gazdasági társaság részére lehetőség nyílik, hogy távszerencsejátékot szervezzen hazánkban, amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek. Az új szabályozás kialakításakor a játékosvédelmi szempontok érvényesítését tartották szem előtt. 

A honlapokon keresztül elérhető engedély nélküli szerencsejátékok szervezői minden esetben külföldi gazdasági társaságok voltak. Az intézkedések eredményeként egyre több engedéllyel nem rendelkező szervező teszi elérhetetlenné szolgáltatásait a magyar játékosok számára. 2022. december 31-én a blokkolt oldalak úgynevezett feketelistáján 298 domainnév szerepelt.

Kiberbiztonsági szemléletformálás

A beszámoló szerint 2022-ben az internetre csatlakoztatott eszközök száma hozzávetőlegesen 25 milliárdra tehető, becslések szerint egyetlen év alatt további 20 százalékos növekedés várható, és 2030-ra elérheti a százmilliárdos darabszámot. Ez a jelenlegi népességi adatokra vetítve azt jelenti, hogy egyetlen emberre több mint tíz okoseszköz juthat.

A dokumentum emlékeztet, hogy 2021-ben az Európai Unióban minden nyolcadik vállalkozást érintettek kibertámadások, amelyek világgazdasági szinten összesen 5,5 ezer milliárd euró kárt okoztak. Szakértői becslések szerint ez a szám 2025-re meghaladhatja a tízezer milliárd eurót is.

Időközben a szuperhatóság csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Kiderült, hogy

2023 első két hónapjában több mint 250 millió forintot fizettek ki a zsarolóvírusok fertőzőinek a cégek, míg a támadás utáni rendszer helyreállítása több mint kétszer ekkora költséget jelentett.

Mindezek érdekében kezdték meg a kiberbiztonsági szemléletformálást, amelynek fókuszában a hitelesség, közérthetőség, széles körben megvalósuló tudatosító tevékenység áll, melynek fő célja az állampolgárok figyelmének felhívása a biztonságtudatos internetezésre és az online tér veszélyeire.

Zéró tolerancia a bírósági végrehajtásban

A szuperhatóság látja el a bírósági végrehajtással, illetve a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos hivatásrendek felügyeletét is. Mint ismeretes, a Schadl–Völner-per alapjaiban rázta meg a bírósági végrehajtási rendszert. Ennek jegyében vett részt Biró Marcell is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar május 25-i rendkívüli tisztújító közgyűlésén, ahol emlékeztette a kar tagjait, hogy a hatóság jogszerű, szakszerű és empatikus tevékenységet vár el a végrehajtóktól, egyben zéró toleranciát hirdet a szabályszegésekkel szemben.

Az elnök arról is beszélt, hogy

Ennek érdekében 2023. január 1-je óta csak jogi diplomával rendelkező végrehajtó láthat el szolgálatot. Továbbá az idei évtől megszűnt a határozatlan időre szóló kinevezés rendszere, és egységesen minden megbízatás hét évre szól. Hozzátette: a bírósági végrehajtási törvény módosítása kötelező, kétévenként teljesítendő szakmai továbbképzést vezet be a végrehajtók számára, és minden év január 31-ig éves írásbeli beszámolási kötelezettséget ír elő.

(Borítókép: Biró Marcell 2022. április 22-én. Fotó: Vajda János / MTI)