Karikó Katalin a sikerről: Két dolog fontos, hogy fizikailag és mentálisan egészségesek legyünk

Karikó Katalin az elmúlt két évben átvett tudományos díjak számában és változatosságában valószínűleg rekordernek számít. A magyar biokémikus több mint száz kitüntetésben részesült, ezeket mutatják be Sahin-Tóth István sajtó- és műtárgyfotói és Újszászi Ilona szövegei a most nyíló kiállításban. A mellékelt QR-kódok pedig elvezetnek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Hírportál cikkeihez. További érdekesség, hogy eredeti kitüntetéseket, emlékérmeket és kisplasztikákat is fölvonultat a tárlat.

A kutató még kisújszállási gimnazistaként első, a Jermy Gusztávról elnevezett díját egy évvel korábban kapta meg, mint Szent-Györgyi Albert. A szegedi egyetem Nobel-díjas rektora és Karikó Katalin, az SZTE professzora egyaránt amerikai állampolgárként vette át a Lasker-díjat. Ezt az elismerést évente azoknak az élő személyeknek ítélik oda, akik jelentős mértékben hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez, vagy akik a közegészségügy érdekében jelentő hatású gyógyszer kifejlesztésében játszottak kiemelkedő szerepet. Ez az Egyesült Államok legmagasabb orvostudományi díja, amely gyakran a Nobel-díj „előszobájának” számít. Az mRNS-kutató idáig vezető útját az SZTE Klebelsberg Könyvtár Karikó-gyűjteményének archív dokumentumai illusztrálják. A tárlatot a világ minden pontjáról meg lehet tekinteni, mivel négy nyelven, magyar, francia, angol, német ismertetőkkel online is látogatható. A Szegedi Tudományegyetem közlése szerint a 2021-ben létrehozott virtuális kiállítást eddig már 38 országból közel 15 ezren tekintették meg.

A kezdetek

A megnyitón Karikó Katalin arról beszélt, hogy a szakmai sikerek eléréséhez fontos a támogató családi háttér és a jó oktatás mellett a pedagógusoktól kapott motiváció. A kisújszállási egyszobás házban folyó víz, hűtőszekrény, televízió sem volt, Karikó Katalin nővérével együtt annál nagyobb szeretetet kapott hentesként dolgozó édesapjuktól és könyvelő édesanyjuktól.

A testvérem nagyon jó tanuló volt, ezért tőlem is ezt várták el

– emlékezett vissza a biokémikus a gyermekkorára. Már az általános iskolában az elvárásokat felülmúló teljesítményt nyújtott, biológiai és kémiai tanulmányi versenyeket nyert, az elemi végére pedig már az országban a legjobb volt. Már akkor inspiráló közeg vette körül. Tóth Albert biológiatanárának, aki később a szolnoki főiskola oktatója lett, kiemelkedő szerepe volt a szakmai orientációjában:

Kati nagyon érdeklődő volt, mindig alaposan felkészült. Lapokra kidolgozta, hogy az adott témában milyen előadást fog tartani. Ez egy hatodik osztályos gyerektől olyan profi munkának számított, amivel egyértelműen kilógott a többiek közül

– olvasható a pedagógus visszaemlékezése a kiállítás anyagai között.

„Abból a tematikus táborból, ahol hetedikes koromban vettem részt, többen elismert vegyészek, orvosok, kutatók lettek felnőttként” – mesélte az mRNS-kutató, aki gimnáziumi tanulmányait is különleges közegben folytatta, ugyanis olyan biológiai szertárral rendelkezett, amelyet már az 1900-as években Kárpát-medence tíz legjelentősebb gyűjteménye közé soroltak akkor. Ezt 1856-ban hozta létre az egykori igazgató, a Bécsi Egyetemen végzett Jermy Gusztáv, akiről elnevezett díjat kapott Karikó Katalin és egyik példaképe, Szent-Györgyi Albert. A magyar Nobel-díjas tudóssal kapcsolatban személyes élményt is megosztott. A középiskolában tanáruk javaslatára osztálytársaikkal közös levelet írtak neki és a stresszelmélet atyjának, Selye Jánosnak. „Hatalmas volt az örömünk, mikor mindkét kutatótól kaptunk válaszlevelet” – elevenítette fel a mára közéjük, a legismertebb biokémiai feltalálók közé tartozó Karikó. Mint fogalmazott, ez nagy ösztönzést adott neki, hogy kutatói pályára lépjen.

Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is gondolkodott, végül Szegeden folytatta tanulmányait, mivel ekkoriban jött létre a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK).

Fontos a szakmai együttműködés

Az mRNS-technológia kifejlesztésében meghatározók voltak mind a kisújszállási, mind a szegedi szálak. Pardi Norbert Philadelphiában élő biológust is a közös gyökerek által ismeri. Előadásában kifejtette, hogy sűrűn konzultált vele telefonon egy-egy lépéssel kapcsolatban. A Mainzban élő és a BioNTechnél dolgozó Szabó Gábor Tamás kardiológus nemzetközi karrierje szintén az alföldi városból indult. Karikó Katalin vele is szoros szakmai kapcsolatot ápol, mint fogalmazott: mindig is figyelemmel kísérte a magyar kutatók munkáit, és fontosnak tartja a kölcsönös szakmai egyeztetéseket, hiszen nagy dolgokat együtt könnyebb elérni. Boros Gábort ilyen indíttatásból hívta meg a németországi gyógyszercéghez dolgozni. A szegedi egyetemen végzett, már Bonnban dolgozó Ludwig János szerves kémikussal és a már Bécsben élő Kiss Attila biológussal a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett közös munka óta szoros a szakmai kötelék.

Az mRNS-technológia kifejlesztését a magyar szakemberek tudományos munkássága is indukálta, a nemzetközi publikációkat is folyamatosan követte.

Egész életemben hasznos munkát akartam végezni, saját területünkön pedig fontos követni a fejlesztéseket

– emelte ki. Kiderült, hogy a Karikó-módszer egyik lényege a pontos adminisztráció. „Olyan vagyok, mint egy jó könyvelő, az adott területhez fűződő tanulmányokat nemcsak elolvasom, táblázatba rögzítem a legfontosabb megállapítást, a kutatók neveivel együtt, és hogy melyik könyvtárba mentettem a cikket” – ismertette, hozzátéve, hogy saját kísérleteikkel is pont így járt el, amihez ábrákat és fotókat is mellékelt.

Az mRNS születése

Az RNS-technológia alapja 1961-ben született, akkor jelent meg az első tudományos publikáció arról, hogy van egy molekula, amely „elviszi” a DNS-től az információt a sejtekhez, fehérjeszintézist indukálva. 1978-ban sikerült izolálni és lipidburokba tenni az mRNS-t, amivel lehetővé vált, hogy információt helyezzenek el benne. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytattak kollégáival ez irányú kísérleteket. A 80-as években az Egyesült Államokba ment, majd a BioNTechhez került Európába.

A kutató szerint a nagy eredmények eléréséhez mindemellett nagyon fontos, hogy mindig fel tudjunk állni. „Nem lennék itt, ha nem bocsátottak volna el többször” – mondta, hozzátéve: később rájött, hogy valószínűleg azért állítja nehézségek elé az élet, mert meg tud vele küzdeni. Mint elmondta, nem volt könnyű száz dollárral a zsebében egy egyszobás lakásban, ismerősök nélkül új életet kezdeni a tengerentúlon, de a férje mindig támogatta.

A jó házassághoz elsősorban jó társat kell választani”

– mondta arra a kérdésre, hogy hogyan tudta összeegyeztetni a kutatómunkát a családi élettel. Amerikában először a philadelphiai Temple Egyetemre került, majd a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta munkáját. Elmondása szerint a területen élen járó professzorokkal cserélhetett tapasztalatot.

Laboratóriumi körülmények között már épp tesztelték szívproblémák, autoimmun és rákos megbetegedések kezelésére az mRNS-technológiát, amikor berobbant a járvány.

Szerencsére egy könnyen adaptálható módszerről van szó, az mRNS saját szervezetünk védelmi vonalát, az immunrendszerünket aktiválja a betegség leküzdéséhez. A járvány megfékezése érdekében nagyobb támogatással a SARS-COV-2 elleni vakcina fejlesztésére tudtunk fókuszálni

– ismertette.

Erre a díjra a legbüszkébb

Karikó Katalin a közel száz díjat megtisztelőnek tartja, de úgy fogalmazott, nem ez motiválja.

A tudományos fejlesztéseket az emberiség érdekében tett szolgálatnak tartom

– húzta alá. Az Indexnek ugyanakkor elárulta, hogy bár sosem a siker ösztönözte, a Laker-díjat az eddigi egyik legnagyobb szakmai elismerésnek tartja. A nemrég átvett, harvardi díszdoktori címével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Mint a mellettem ülő Tom Hanks mondta, ezt nem lehet visszautasítani. Főleg, hogy az 1700-as évek közepétől kiosztott elismerésben magyar ember még nem részesült” – tette hozzá.

A siker kulcsa

Arra a kérdésre, hogy mitől lesz valaki sikeres, azt felelte: bár őt most annak tartják, inkább a kísérleteiben keresi az eredményeit.

Szerintem két dolog fontos, hogy fizikailag és mentálisan egészségesek legyünk, kiegyensúlyozottak. Ha még boldogsággal tölt el a munkád, akkor sikeres leszel.­

(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Németh Kata / Index)