A '67-ben „bebádogozódó” Corvin Áruház újra a régi

Nagyon nincs szerencséje Karácsony Gergely főpolgármesternek; valahányszor a Blaha Lujza téren szeretne átadni, bemutatni vagy felavatni valamit, elered az eső. A Corvin Palace névre átkeresztelt egykori Corvin Áruház megújult homlokzatának leleplezése annyiban egyedi e pechszériában, hogy az eredeti dátum szerinti bemutatást a rossz időjárás miatt egyszer már el kellett halasztani, a mai zivataros délután tehát már az esőnap volt. 

Tovább rontotta a főpolgármesteri felszólalás körülményeit, hogy a téren feltűnt egy maroknyi, fidelitasosnak látszó rosszfej, akiknek az 1926-ban épített és most felújított áruházról is a Fidesz háborúval kapcsolatos kampányidézetei jutottak eszükbe, amit kihangosítva és ismételgetve igyekeztek megzavarni az eseményt. Kicsit tartottunk is tőle, hogy az érdektelen felszólalásokkal és ázott pogácsákkal keretezett ünnepség egyetlen megjegyezhető mozzanata a lehulló takaróháló lesz, de szerencsére Erő Zoltán, Budapest főépítésze megmentette a rendezvény becsületét.

Az elmúlt 100 év kontextusa

A főépítész az ilyenkor kötelező formaelemnek számító mindenkinek megköszönés helyett az épület építészet-történeti elhelyezésére vállalkozott. A Corvin megépítésének idején, 1926-ban egy új kereskedelmi formát hozott a magyar fővárosba, előtte ugyanis többnyire bazár jellegű bevásárlóutcák voltak Budapesten. Igazi department store jellegű áruház addig csak a Párizsi Áruház volt az Andrássy úton. Ma két különböző áruházforma létezik. Az egyik, ahol a közös területekről önálló üzletek nyílnak, a másik a már említett department store, mely a bécsi, illetve más, nyugati példákat követi. Ennek elrendezése a maga klasszikus formájában Londonban az Oxford streeten, a Selfridges épületében figyelhető meg. Erre a neobarokk megjelenésre hajaz a felújított Blaha Lujza téri új Corvin is.

A megkésettség azonban némileg érthető a Trianon-traumából épp csak ocsúdó Magyarország esetében. Az építési vállalkozóként ismert Kasselik család által létrehozott alapítványba került az épületrész, melyet a később megismert formájában egy Hamburgban bejegyzett részvénytársaság épített fel. 

Az új homlokzaton immár láthatók a több emeletet összekapcsoló nagy oszloprendek,és az ugyancsak több emeletet összekötő földszinti árkádsor, amely egy furcsa, neoreneszánsz és neobarokk stíluselemeket ötvöző megoldás. További érdekesség, hogy a háromhomlokzatú épület két oldala – szemben a térre néző főhomlokzattal – inkább a német szecesszió formavilágát idézi meg. A fronthomlokzat maga is egy kirakat, egy kereskedelmi eszköz, egy kulissza, az áruház funkciót jelző figyelemfelhívó utalás. A múlt előtti tisztelgés jegyében a régóta műemléki védettséget élvező épület egyetlen eredeti oldalsó ablakát meghagyták, és így rekonstruálták.

A család és a számok

A tulajdonosi kör képviseletében Balogh Olivér, a Corvin Áruház Kft. vezetője a számmisztika eszközrendszerét alkalmazva még elsztorizgatott a hányattatott sorsú épület történetének egy-egy emlékezetesebb mozzanatáról. Itt van rögtön 56. Ez a szám nemcsak azt jelzi, hogy az 1956-os forradalom idején súlyosan megsérült az épület, de azt is, hogy épp 56 éve, 1967-ben rakták fel a hírhedt alumíniumborítást az épületre, „elcsúfítva ezt az egészen fantasztikus műemléki homlokzatot” – mondta. Beszédének dramaturgiáját ez a megállapítás később kissé megbillentette. Balogh ugyanis azt is elárulta, hogy a „bebádogozódó” Corvin felelőse annak megtervezője, Batka István volt, akinek ma is élő unokatestvére Balogh Lajosné, született Batka Klára. Ez az idős hölgy pedig történetesen Balogh Olivér nagymamája. 

A homlokzat megújítása ugyanis – a maga historizáló formájában is – egészen tetszetősre sikerült. A Corvin Palace belső üzleti tereiben a kereskedelmi egységek mellett lesznek közösségi irodák és egy modern művészeti galéria is. Ezeket augusztusban nézhetik meg és vehetik birtokba az érdeklődők.

(Borítókép: A Corvin Áruház 2023. június 6-án. Fotó: Németh Kata / Index)