A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája miatt magas az infláció

Új kutatással jelentkezett az Idea Intézet. A politikai think tank ezúttal azt vizsgálta egy reprezentatív, 1800 fős mintán alapuló kutatásban, hogy mit tartanak a magyarok az infláció okának. A kutatás számai szerint

míg a második helyre a magyar kormány által is megszavazott uniós, Oroszország elleni szankciók kerülnek – előbbit a válaszadók 37 százaléka nevezte meg az infláció okának, míg utóbbit a válaszadók 25 százaléka. Emellett a listára 7 százalékkal az ukrán–orosz háború kitörése került fel.

Ugyanakkor viszonylag magas azon válaszadók száma is, akik nem tudták vagy nem akarták elárulni, hogy ők mit látnak az uniós szinten rekordmagas magyar infláció okozójának – a kitöltők 31 százaléka egyszerűen nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Ha pártpreferenciák szerint vizsgáljuk az adatokat, nem meglepő módon másképp látják a kérdést a különböző pártok szavazói: míg a magukat Fidesz-szavazóként definiáló személyek szerint az infláció legfőbb kiváltó oka a szankciók – e csoport 65 százaléka szerint –, addig a Mi Hazánkon kívüli ellenzéki pártok szavazói egyértelműen az Orbán-kormányt okolják a termékek és szolgáltatások árainak növekedéséért – a megkérdezett ellenzéki szavazók 79 százaléka hibáztatja a magyar kormányt.

A Mi Hazánk szavazói a két csoport között helyezkednek el: ugyan többségük szerint ők is elsősorban az uniós szankciókat hibáztatják (37 százalék), de 33 százalékuk Orbán Viktorék gazdaságpolitikáját nevezte meg a pénzromlás legfőbb kiváltó okának.

A pártpreferenciával nem rendelkező vagy azt titkolók körében a legtöbben egyszerűen vagy nem tudják, vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre – szám szerint 60 százalékuk –, amit 31 százalékkal a kormány gazdaságpolitikája követett, miközben a szankciók csak a megkérdezettek 5, a háborút csak 4 százalékuk okolta elsősorban.

A Fidesz–KDNP-kormány már régóta azt kommunikálja, hogy olvasatuk szerint az infláció kiváltó oka az „elhibázott brüsszeli szankcióspolitika”, illetve eleve „háborús infláció” áll fenn, míg az ellenzéki pártok régóta a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolják a magas inflációért – a Demokratikus Koalíció képviselői például konzekvensen „orbáni inflációnak” nevezik a magyar pénzromlást.

Mint azt a szerkesztőségünknek elküldött közleményben az intézet megjegyzi, a kutatás 1800 fős reprezentatív mintán alapul, a teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt, amit később súlyozással korrigáltak. A hibahatár legfeljebb ±2,3 százalékpont.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. június 1-jén az Európai Politikai Közösség [EPC] csúcstalálkozóján Bulboacában. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)