Üzenetet kaptak Nagy Mártonék, megérkezett a válasz

A BAMOSZ emlékeztet: az elmúlt héten több kormányrendelet jelent meg, amelyek jelentős mértékben hatnak a megtakarítási piacra, ezzel együtt a befektetési alapok működésére. A közleményben jelezték:

A szövetség támogatja a kormány törekvését, hogy erősítse a magyar államadósság hazai megtakarítások révén történő finanszírozását, ebben a hazai alapkezelők a jövőben is partneri együttműködésre törekednek. Szakmai véleményük ugyanakkor eltér a szabályozó által a cél eléréséhez választott eszköztárról.

A közleményben kifejtik: a hazai alapkezelők az általuk kezelt portfóliókban több mint négyezermilliárd forintnyi magyar állampapír-befektetést tartanak, ezen belül közel 2500 milliárd forintnyit befektetési alapokban. A befektetési alapok meghatározó részét képezik a lakossági megtakarításoknak, sikerük főleg annak köszönhető, hogy az alapkezelők elsődleges célja a minél magasabb hozam biztosítása.

A BAMOSZ kiemeli: az alapok működését egységes európai szabályrendszer keretezi, piacuk a leginkább nyitottnak tekinthető a pénzügyi szolgáltatások terén. A szövetség véleménye szerint minden olyan tagállami szabályozói beavatkozás, amely nincs összhangban ezekkel a külső feltételekkel, kontraproduktív, akár már 1-2 éven belül is veszélyeztetheti az eredetileg kitűzött célok elérését.

A szövetség azt reméli, hogy szakmai észrevételeit a szabályozó megfontolja, és lehetőség lesz a minden méltányos szempontot kielégítő megoldás kialakítására.

Válaszolt a minisztérium

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a BAMOSZ a hazai pénzügyi rendszer kiemelten konstruktív szereplője, ugyanakkor vitatja a szövetség tegnapi közleményében foglaltakat.

A GFM álláspontja továbbra is egyértelmű: a beavatkozás célja a befektetési alapok befektetési szabályairól szóló kormányrendeletre vonatkozó javaslat kidolgozásakor az volt, hogy jogszabály által támasztott követelmény legyen az a jogos befektetői elvárás, hogy az értékpapíralapoknak értékpapír-túlsúlyos portfólióval kell rendelkezniük. Ezért a kormány első körben arról döntött, hogy 2023. július 1-jétől kezdődően az értékpapíralapok – vagyis a kötvényalapok, részvényalapok és a vegyes alapok – portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta

– olvasható a tárca közleményében.

A GFM rendelkezésére álló piaci adatok szerint ezen alapok portfóliójában az elmúlt időszakban egészségtelen elmozdulás történt: jelentősen megnövekedett a hitelintézeti betétek aránya az értékpapírok rovására, ami nem teljesíti azt a befektetői elvárást, hogy az adott értékpapíralapokban ténylegesen értékpapírokba történt befektetések legyenek. A kialakult helyzetet a szabályozás kezeli, és kötelezi az alapkezelőket, hogy megfelelő arányban tartsanak értékpapírt az általuk kezelt értékpapíralapokban. A szabályozás 2023. július 1-jei hatálybalépése az érintettek számára a felkészülésre megfelelő időt biztosít.

A GFM vitatja a BAMOSZ azon álláspontját, miszerint előzetes egyeztetésekre nem került sor, tekintettel arra, hogy a szabályozás két körben is megtörtént az érintett felekkel, a minisztérium „már az első körben történt egyeztetéseken is hangot adott a közleményben jelzett törekvéseinek, melyet a második körös szabályozói beavatkozás – aminek keretében a kormány a transzparencia és az állampapír-kereslet növelése érdekében a befektetési alapok eszközeire vonatkozóan további szigorítást vezetett be – még célzottabban kényszerít ki. Ennek következtében az egyes értékpapíralapok az eszközeik legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, miközben likvid eszközeik 20 százalékát rövid lejáratú magyar állampapírban kell tartaniuk”.

A célzottabb és erősebb szabályozásra azért került sor, mert „az első körben történt beavatkozást a BAMOSZ egyes tagjai a felkészülés során elkezdték kijátszani, ezzel megnehezítve a szabályozási cél teljesülését”.

A fentieken túl a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezúton is „jelezni kívánja, hogy jogszabályalkotási terve szerint a szabályozói célt szolgáló átmenti szabályoknak az állandó jogszabályok közé illesztésével, valamint a piaci tapasztalatok beépítésével kerül kidolgozásra a befektetési alapokat érintő jogszabálycsomag. A törvénycsomag az őszi törvénykezési ülésszakban kerül a Parlament elé, így továbbra is lesz lehetőség a szektort érintő szabályozói javaslatok megvitatására”.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)