Nem látszik a vége a Schadl–Völner-pernek, pedig már minden vádlott megszólalt

Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint az I. rendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a II. rendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe az irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.

Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönbüntetést, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetést kért. A vádirat a huszonkét terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

Tizenketten tagadták bűnösségüket

A per február 17-én előkészítő üléssel kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az előkészítő ülést a 2017-es büntetőeljárási törvény tette kötelezővé a büntetőügyekben. Ezen előbb az ügyészség ismerteti a vádat, majd a bíróság egyénként hallgatja meg a vádlottakat, akiknek lehetőségük van a beismerő vallomás megtételére.

Az első előkészítő ülésen Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró azonnal lefektette a játékszabályokat. Egyenként megkérdezte a vádlottakat, hozzájárulnak-e arcképük megjelenéséhez. Ehhez ketten adták beleegyezésüket: az II. rendű vádlott, Völner Pál és a III. rendű vádlott, R. Róbert. Utóbbi később, a májusi tárgyaláson visszavonta hozzájárulását. A bírónő azt is tisztázta a jelenlévőkkel, hogy senkitől sem tűri meg a rágógumizást, majd az egyik vádlottat fel is szólította, hogy köpje ki a rágót.

Ők tehát nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. A negyedik előkészítő ülést eredetileg február 27-ére tűzték ki, ám azt elhalasztották, mert az előkészítő ülés harmadik napján számos olyan észrevétel hangzott el, amely a bíróság szerint a döntés elhalasztását indokolta.

Felfüggesztett börtönbüntetések

A negyedik előkészítő ülésen, május 4-én annak a tíz vádlottnak volt jelenése, aki februárban lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlottak egyenként, egymás után erősítették meg beismerő nyilatkozatukat. A hét érintett bírósági végrehajtóból egyedül a VI. rendű vádlott, Cs. Éva nem ismerte be a bűnösségét. A XXI. rendű vádlott, P. Béla István, a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője, aki Schadl utasításának megfelelően értékelte a végrehajtójelölti pályázatokat, már februárban beismerte, hogy minden úgy történt, ahogyan azt a vádiratban megfogalmazták. A XVI. rendű vádlott, P. Béla a vádirat szerint pénzt fogadott el az elsőrendű vádlottól, hogy siófoki nyaralójának túlépítése felett szemet hunyjon. A XIX. rendű vádlott, B. László építési vállalkozó és a XXII. rendű vádlott, P. Márton szintén elismerte a bűnösségét.

Mindezek után a tanácsvezető bírónő május 4-én a következő ítéletet hirdette ki:

• Sz. Balázs, VII. rendű vádlott: 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától
• M. Eszter, VIII. rendű vádlott: 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától
• F. Miklós, IX. rendű vádlott: 1 év 10 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától, valamint 30 millió forint vagyonelkobzás
• O. Ákos, X. rendű vádlott: 1 év 10 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától, valamint 6 millió forint vagyonelkobzás
• N. Gábor, XI. rendű vádlott: 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától
• V. Levente, XII. rendű vádlott: 1 év 10 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 5 évre eltiltás a végrehajtói munkától
• P. Béla, XVI. rendű vádlott: 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 7 évre eltiltás a közszolgálati jogviszonytól
• B. László, XIX. rendű vádlott: 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 4,5 millió forint pénzbüntetés
• P. Béla István, XXI. rendű vádlott: 10 évre eltiltás a közszolgálati jogviszonytól, valamint 3 millió forint pénzbüntetés
• P. Márton, XXII. rendű vádlott: 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 8 millió forint pénzbüntetés

Schadl nem fizetett jogellenesen Völnernek

Ezt követően a Fővárosi Törvényszék májusa 16-a és június 6-a között nyolc tárgyalási napot tartott. Ezeken azok a vádlottak vettek részt, akik az előkészítő üléseken nem ismerték be bűnösségüket. A tizenkettőből azonban csak tizenegyen jöttek el, ugyanis a II. rendű vádlott, Völner Pál távol maradt az első tárgyalási naptól.

Elsőként az I. rendű vádlott tett vallomást. A letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt, aki valamennyi ülésen részt vett, minden alkalommal bilincsben, vezetőszáron, szájmaszkban kísérték be a kommandósok a tárgyalóterembe. 

Schadl vallomásában többek között azt fejtegette, hogy Völner Pált kitűnő jogásznak ismerte meg, akitől gyakran kért tanácsot saját ügyeiben is. Állítása szerint sohasem fizetett neki jogellenesen. A bírósági végrehajtókkal összefüggésben pedig úgy fogalmazott, hogy velük anyagi kapcsolatban állt, mert a pályázatok elnyerésekor nem volt megtakarításuk irodáik elindításához.

A II. rendű vádlott, Völner Pál a harmadik tárgyalási napon állt a bíróság elé. A volt igazságügyi államtitkár vallomását azzal kezdte, hogy nem követett el bűncselekményt, nem tett semmilyen jogellenes tevékenységet, nem fogadott el készpénzt.

Egész életemben tisztességesen dolgoztam, feddhetetlenül végeztem a munkámat. Gyerekkorom óta dolgoztam, libákat és teheneket legeltettem otthon. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet

– állította az exállamtitkár, aki azt is hangsúlyozta, hogy életvitelével, felfogásával ellentétesek a vádiratban megfogalmazott állítások. Állítása szerint Schadltól semmilyen jogtalan előnyt nem kért és nem is kapott. A végrehajtói kinevezések kapcsán elmondta, miniszteri biztosként egyetlen felterjesztést sem változtatott meg. Szerinte Varga Judit igazságügyi miniszter tanúként tisztázni tudná őt.

„A pontos elszámolás a hosszú barátság titka”

A negyedik tárgyalási napon került sorra a III. rendű vádlott, R. Róbert, akit Schadl egyszerűen csak „gazdájának” nevezett. A vád szerint R. Róbertnek az ügy egy másik vádlottjától sikerült hetvenmillió forintot kicsalnia „váltságdíjként”, akinek azt mondta, hogy csecsenek rabolták el és tartják fogva Ukrajnában. Az átvert nő, S. Etelka pedig azért lett XIII. rendű vádlott, mert az általa fenntartott iskolát kenőpénzért nyilvántartásba akarta vetetni R. Róbert közbenjárásával.

A III. rendű vádlott azonban tagadta a vádakat. Így S. Etelkától nem arra kapta a nyolcmillió forintot, mint amit a vádirat állít. Nem kérte A. Tamást, az V. rendű vádlottat, hogy játssza el az ügyészt, míg a XV. rendű vádlottat, P. Kamilló urat többször megkérdezte, mivel tartozik neki, de ez szigorúan az ügyvédi szolgáltatásra vonatkozott.

Ezt megerősítette az I. rendű vádlott, aki arról beszélt, hogy korábban számos alkalommal támogatta őt R. Róbert, és később ő is segítette barátját. „A pontos elszámolás a hosszú barátság titka” – fogalmazta meg a per egyik „aranyköpését”.

Az ötödik tárgyalási napon állt bíróság elé a IV. rendű vádlott, M. Viktor, aki Schadl sofőrje és intézője volt, és a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket az I. rendű vádlott és a végrehajtók közt. A IV. rendű vádlott azt elismerte, hogy sokszor vitt és hozott zárt borítékokat, dobozokat, de a tartalmukról semmit sem tudott. Abból indult ki, hogy minden tiszta és szabályos.

Aznap volt jelenése a VI. rendű vádlottnak, Cs. Évának is, aki végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Korábbi vallomása szerint hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, és nem gondolta át, mibe fog ez kerülni. Azt ugyan elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadlnak, azonban „polgári jogviszonyban” visszafizette az összeget.

A Btk. nem ismer ilyen bűncselekményt

A hatodik tárgyalási napon az V. rendű vádlott, A. Tamás állt a bíróság elé, aki részben beismerte bűnösségét. A bírónő részleteket olvasott fel a vádlott nyomozati szakban tett vallomásaiból, amelyekben azt állította, hogy Schadl György, aki jó kapcsolatban áll Rogán Antal miniszterrel, havonta 300 milliót keres, mert a végrehajtók „tejelnek neki”, de ő intézte a Borkai Zsolt volt győri polgármesterről készült szexvideó ügyét is. Állításait azonban semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani.

A per második tárgyalási napján Schadl felesége és édesapja állt a törvényszék elé. A XVII. és XVIII. rendű vádlottakat különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják. Schadl felesége fenntartotta korábbi vallomását, miszerint elromlott az otthoni széf, és ezért döntöttek úgy, hogy az értéktárgyakat, amelyek férje legális jövedelméből származtak, elhelyezik Schadl apjának nevére egy bérelt széfben.

A hetedik tárgyalási napon a XX. rendű vádlott, Sz. Gábor valóságos kabarét csinált a tárgyalásból. Arra a kérdésre például, hogy korábban miért állt bíróság előtt, azt válaszolta: „Valami százezer forint értékű marhaság miatt.” A bírónő közölte vele, a Btk. nem ismer ilyen bűncselekményt, és egyébként is „a bíróság tárgyalóterme nem kabaré”.

A nyolcadik tárgyalási napon egy kecskeméti házaspárt hallgatott meg a bíróság. A vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi iskola működési engedélyt kaphasson. A XIV. rendű vádlott, P.-né Zsuzsa annyiban egészítette ki korábbi vallomását, hogy nem volt pénzátadás, és soha nem élt vissza a hivatali munkakörével. A XV. rendű vádlott, P. Kamilló is fenntartotta a nyomozás során tett vallomását, hogy évek óta ismeri A. Tamást, akinek szerinte nem az igazság feltárása az érdeke, hanem az, hogy önmagát bármi áron mentse. A XIII. rendű vádlott, S. Etelka nyomozati vallomását a bíró olvasta fel a tárgyaláson. Részletesen beszélt az iskola ügyeiről, arról, hol találkozott R. Róberttel, és hogyan is történt az ukrajnai emberrablás.

Volt, hogy egy ügyintézés tízmillióba került, amit a nő kisebb hezitálások után ki is fizetett a III. rendű vádlottnak.

Június 6-án tehát befejeződött a vádlottak meghallgatása. A következő három tárgyalási napon – június 13-án, 15-én és 20-án – tanúkat hallgat meg a Fővárosi Törvényszék. A nyári ítélkezési szünet után pedig várhatóan októberben folytatódik a per.

(Borítókép: Németh Kata / Index)