Karácsony Gergely lakógyűlése is egy politikai nyomásgyakorló eszköz

Június 18-ig adhatják le a budapesti lakcímkártyával rendelkezők szavazatukat az első „Budapesti Lakógyűlésen”. Négy kérdésben kéri ki a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat a véleményüket: 

• Kormányzati elvonások: A kormány egyre több pénzt von el a fővárostól. Mi lenne az igazságos? Ha a jelenlegi városvezetés is csak annyi elvonást fizetne, mint az előző, vagy ha maradna a több mint tízszeresére emelt kormányzati elvonás?
• Közösségi közlekedés: A kormányzati elvonások miatt a főváros nem tudja minden költségét kifizetni. Mit tegyen, függessze fel a kormányzati elvonások befizetését, vagy csökkentse a járatok számát a közösségi közlekedésben?
• Lánchíd felújítása: Vállalásának megfelelően járuljon hozzá a kormány a Lánchíd felújításához, vagy vonja vissza határozatát, és ne adjon pénzt a felújításra?
• Milyen legyen a Lánchídon a közlekedés? Továbbra is sűrűn és dugók nélkül járhassanak a buszok, vagy a felújítás előtti forgalmi rend álljon vissza, a jelentős dugók ellenére is?

A főpolgármester szerint kifejezetten valós kérdéseket tettek fel, és úgy gondolja, hogy semmilyen párhuzam nem fedezhető fel a kormány által korábban lebonyolított nemzeti konzultációkkal.

Ezek a kérdések nem álkérdésekről szólnak, nem olyan szereplőket akarnak eligazítani vagy más belátásra bírni, amelyekkel kapcsolatosan nem vagyunk döntési helyzetben, nem Brüsszelt akarjuk megállítani, és a nemváltoztató műtéteket az óvodákban, ez a lakógyűlés a főváros legfontosabb kérdéseiről szól

– szögezte le a főpolgármester. Szavai szerint a Budapesti Lakógyűlés az eleven cáfolata annak, amit a kormány nemzeti konzultáció címszó alatt végez, mert ez nem a közvélemény megvezetéséről, hanem a fővárosiak megkérdezéséről szól.

Miután többek (például a HVG publicistája is) olyan irányított kérdéseknek tartják a lakógyűlésen feltetteket, mint amilyenekkel a nemzeti konzultáció során a kormány is operált, elemzőket kérdeztünk róluk. A kérdésfeltevés manipulálhatósága mellett arra is kíváncsiak voltunk, milyen legitimációs tőke kovácsolható egy-egy politikai álláspont mellett az efféle, közvélemény-kutatási szempontból szakmaiatlan és nem reprezentatív felmérések segítségével.

A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, Mráz Ágoston a lakógyűlés meghirdetésének egyik mozgatórugóját abban látja, hogy Karácsony Gergelynek harcosabb politikai szereplésre kellett váltania, mivel a DK elnökének ez az elvárása, és az ő támogatása nélkül esélytelen lenne a jövő évi önkormányzati választáson. A főpolgármester a Budapesti Lakógyűlés önreklámozó meghirdetésével pozicionálta magát a főpolgármester-jelölti kampányában. 

A politikai pereskedés vagy az újra és újra kezdett szócsata a kormánnyal a közszolgáltatások ügyében mind ennek eszközei. A majdani megállapodás Gyurcsány és Karácsony között valószínű, de egyelőre előbbinek nem fűződik érdeke a gyors kézrázáshoz. Az idő múlása Gyurcsánynak kedvez, s Karácsony újabb és újabb engedményét csikarhatja ki.

A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint a nemzeti konzultáció egy innovatív és sikeres intézménnyé vált a kormány kezében. Tematizál, és két választás között demokratikus felhatalmazást biztosít. Jó láthatóan ezt a sikert akarta elsajátítani Karácsony csapata, de a kampány és a megfogalmazott kérdések nem váltottak ki jelentősebb érdeklődést. Így

Budapesten egyébként is sokan laknak családi házban. Ráadásul tény, hogy ezek után a nemzeti konzultációk baloldali bírálata sokkal nehezebb feladat lesz, de a Budapesti Lakógyűlés magas költsége is árnyalja Karácsony Gergely felépített tételmondatát, mely szerint „Budapest minden pénzét elvette a kormány”. Igaz, ezt az üzenetet nem is túl logikus kampánytémává emelni, hisz ki szavaz arra, aki azt ígéri, hogy egyre kevesebb pénzt tud adni? (Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes adatai szerint a nemzeti konzultáció költségeihez képest a Budapesti Lakógyűlés fajlagos költségei jóval kisebbek.) 

Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója karakteresen más szándékokat lát a háttérben, és hatásaiban is különbözőnek látja az adott témák kormányzati, illetve fővárosi társadalmasítását.

Szerinte óriási a különbség, hogy a nemzeti konzultáció hamis dilemmákkal és irányított kérdésekkel operált, ennek okán a válasz is irreleváns volt. A Budapesti Lakógyűlés azonban valódi dilemmákkal szeretne szembesíteni, és érdemi kérdésekre szeretne választ kapni.

A konzultációk nem voltak transzparensek, a lakógyűlés válaszainak száma és egyedisége azonban követhető. Utóbbi eszközrendszerében is modernebb, hiszen egy papír-online hibrid megoldással operál, így szélesebb célközönséget is képes elérni. Egyetlen érdemi hasonlóság van, hogy mindkettő a választópolgárt bevonó, politikai nyomásgyakorló eszköz.

A választók direkt bevonásának eszközét Orbán Viktor is előszeretettel használja, de Karácsony sem most kezdte – utalt Pulai András a főváros közösségi költségvetésére, illetve a közösségi gyűlésre. A főpolgármester a legtöbb direkt szavazattal megválasztott politikus az országban, így minden esetben erős legitimációval és politikai érdekérvényesítő képességgel bír. Politikai célja kettős lehet: a lakógyűlésen megfogalmazott konkrét célok elérése érdekében nyomásgyakorlás, változások kikényszerítése, illetve a probléma megismertetése a választókkal.

Az aktív jelenlét által pedig előnyszerzés a közelgő önkormányzati választásokon. Ha a Budapesti Lakógyűlés ezek bármelyikében előrébb segíti, már megérte a főpolgármesternek – véli Pulai András, aki azt is megjegyzi, hogy amennyiben több mint 100 ezer válasz érkezik a lakógyűlésre, az már érdemi sikernek és komoly nyomásgyakorló eszköznek tekinthető. (Nemzetközileg ilyen akciók esetében az 5 százalék feletti válaszadási arány már komolynak számít.)

A főváros sérelmi politizálása kapcsán – tudniillik, hogy „a kormány kivérezteti Budapestet” – a Publicus Intézet kutatása alapján az látszik, hogy a fővárosi választók átlátnak a szitán, és a kormány politikáját okolják a kialakult helyzetért. Amíg nincs érdemi változás a kormány politikájában, a városvezetés érdeke, hogy e tematika a közbeszédben felszínen maradjon.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)