Bemondták a meteorológusok: ez már az El Niño – nem biztos, hogy rettegni kell
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Bekövetkezett, amire a szakértők egy ideje számítottak és hivatalosan is elkezdődött az El Niño – írta meg a Live Science. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) pár napja már bejelentette:
Ez az időszak 2024-ig tarthat.
Az El Niño természetes, 2–7 évente ismétlődő éghajlati jelenség. Az elmúlt években ennek a párját, a La Niñát lehetett megfigyelni. A szakértők szerint az utóbbi enyhén, de elnyomta a felmelegedés következményeit.
Az El Niño következményei világszerte kimutathatóak, ugyanakkor alapvetően az Egyenlítő mentén és a Csendes-óceán középső, valamint keleti részén okoz melegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket.
Az El Niño erősségétől függően számos hatással járhat, például növelheti a heves esőzések és aszályok kockázatát a világ egyes pontjain. Az El Niño új hőmérsékleti rekordokat eredményezhet, különösen azokon a területeken, ahol az El Niño idején már most is átlagon felüli hőmérsékletet tapasztalnak
– ismertette Michelle L’Heureux, a NOAA Klímaelőrejelző Központjának fizikusa.
A Meteorológiai Világszervezet már korábban, májusban bejelentette, hogy hamarosan elkezdődhet a folyamat, ez pedig új hőmérsékleti csúcsokat is eredményezhet – a legutóbbi El Niño 2018–2019-ben zajlott, de akkor a hatásai nem voltak jelentősek.
Ettől megsülhetünk
Korábban már az Index is foglalkozott ezzel a jelenséggel. Akkor úgy fogalmaztunk, hogy egy januárban közzétett elemzés szerint az óceánok vize tavaly volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta. A magyar meteorológusok szerint a harmadik legmelegebb és a tizenhetedik legszárazabb év volt a tavalyi. Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálértéknél.
A klímakutatók idén és jövőre új átlaghőmérsékleti rekordokra számítanak, egyrészt az éghajlatváltozás, másrészt az El Niño várható visszatérése nyomán.
Az éghajlati modellek szerint a Csendes-óceán térségében a három évig tartó, a globális hőmérsékletet kissé mérséklő La Niña mintázata után a világot még ebben az évben ismét melegebb ellenpárja, El Niño váltja fel. A helyzet megértéséhez értelmezzük először a kulcsszavakat. El Niño egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan visszatérő éghajlati jelenség. Karácsony táján jelentkezik, Jézus születésére utalva ezért kapta a spanyolban fiút jelentő nevét, és 9–12 hónapig tart.
A kislány, La Niña nevet csak ellentéte miatt választották. A jelenség idején a szelek hevesebbek, a szélsőséges esőzések gyakoribbak, Dél-Amerikát pedig általában aszály sújtja. Mindkét jelenség közös következménye a természeti katasztrófa.
A karácsonyi „ajándék” előreláthatóan az idén sem marad el
El Niño idején az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak. A meleg vizet kelet felé taszítják, ami magasabb felszíni hőmérsékletet eredményez az óceánokon.
„El Niño globális szinten általában rekordhőmérsékletekkel jár. Hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be, még nem tudni. A jelenség bekövetkezte azonban egyre valószínűbb” – véli Carlo Buontempo, a Kopernikusznak, az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának klímakutatási igazgatója. Az éghajlati modellek szerint a boreális, az északi nyár végén visszatérnek az El Niño-állapotok, így az év vége felé, karácsony környékén egy erős El Niño kialakulásának a lehetősége is fennáll – hangoztatta Carlo Buontempo.
Minden idők eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Niñóval – jóllehet az éghajlatváltozás még a jelenség nélküli években is fokozta a szélsőséges hőmérsékleteket. Az elmúlt nyolc év volt egyben a világ nyolc legmelegebb éve, és ez tükrözte az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott hosszabb távú felmelegedési tendenciát is.
Az El Niño következtében emelkedő hőmérséklet súlyosbíthatja az éghajlatváltozás már most is tapasztalt hatásait, beleértve a súlyos hőhullámokat, az aszályt és az erdőtüzeket – figyelmeztetett Friederike Otto, a londoni Imperial College vezető oktatója.
Amennyiben El Niño valóban kialakul, akkor jó esély van arra, hogy 2023 még 2016-nál is melegebb lesz, hisz közben a világ tovább melegedett, mivel az emberek változatlanul égetik a fosszilis tüzelőanyagokat
– szögezte le Friederike Otto. Magyarországhoz hasonlóan Európában is a tavalyi volt az eddigi legmelegebb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta szélsőséges esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig az antarktiszi jég vastagsága rekordalacsonyra olvadt.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben – közölte a Kopernikusz. A világ legtöbb nagy szén-dioxid-kibocsátója ígéretet tett, hogy a nettó környezeti terhelést a nullára csökkenti. A fogadkozások ellenére a globális kibocsátás tavaly tovább nőtt. Fontos azt is kiemelni:
Nincs két teljesen egyforma El Niño-esemény, a tapasztalatok alapján azonban viszonylag pontosan kiszámítható, mi történik.
Általában a szárazföldre gyakorolt hatására összpontosítanak, joggal – írta egy klímakutató. A meleg víz hatással van a légáramlatokra, amelyek a szokásosnál nedvesebb vagy szárazabb területeket hagynak maguk után. El Niño azonban a világ halászati iparát fenntartó számos tengeri ökoszisztémában is súlyos pusztítást végezhet, ugyanis intenzív és széles körű óceáni melegedési periódusokat, úgynevezett tengeri hőhullámokat vált ki. Miután a tengervíz hőmérséklete már most is rekordmagas, az El Niño által kiváltott hőhullámok az érzékeny halászterületeket a töréspontig sodorhatják.