Lemondott a Magyar Orvosi Kamara alelnöke
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Önreflexióval magyarázta lemondását Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. A Népszava szerint azt követően jelentette be döntését, hogy nyilvánosságra került egy kormányzati webportálon, hogy botrányba fulladt a szervezet közgyűlése.
Egy szervezet életében vannak jobb és rosszabb periódusok. Mi most érkeztünk el oda, hogy az elnökségen belüli véleménykülönbségeket nem tudtuk áthidalni, kompromisszumos megoldássá formálni. Úgy gondoltam, azzal segíthetem a tovább lépést, ha lemondok tisztségemről
– magyarázta a lap megkeresésére Lénárd Rita.
Mint arra emlékeztetnek, Lénárd Ritát 2019-ben választották meg az orvosi kamara alelnökének. Egyike volt azoknak, akik 2015-ben megalapították és összetartották az 1001 orvos a hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot. Olyan orvosokat toboroztak maguk közé, akik tenni is akartak egy jobb egészségügyért. A csoportnak végül 5000 tagja lett, később, 2019 novemberében gyakorlatilag ők váltották le a MOK évtizedek óta regnáló vezetését. Lénárd Ritát akkor választották meg az orvosok a kamara alelnökének.
Botrányba fulladt a közgyűlés
Az Origo cikkében arról ír, június 3-ára összehívott Országos Küldöttközgyűlés küldöttei közül többen jelezték, hogy a 2019-ben lezajlott utolsó választások miatt megszerzett mandátumuk lejárt, éppen ezért szavazati joggal nem rendelkeznek. Tanácstalanság alakult ki, mert szinte senki sem tudta, érvényes-e a mandátuma, van-e szavazati joga, vagy sem. A portál beszámolója szerint emiatt a küldöttközgyűlés jogszerűsége is vitathatóvá vált.
A Küldöttközgyűlés 9 óra 30 perckor megállapította, hogy összesen 67 küldött regisztrált, ami határozatképtelenséget jelent, ennek ellenére is megnyitották a megismételt küldöttközgyűlést.
Cikkük szerint nem állítottak mandátumvizsgáló bizottságot sem, ami a megjelentek személyazonosságának megállapítására is szolgált volna. Az elnök javasolta a meghirdetett napirend módosítását, annak ellenére, hogy az alapszabály szerint határozatképtelenség esetén az ülés csak változatlan napirenddel hívható megismételten össze az eredetivel azonos napra. Ezt áthidalandó, gyorsan hoztak egy határozati javaslatot a mandátumok meghosszabbítására a következő kamarai választásokig.
Az egyik küldött hozzászólásában arról tájékoztatta a közgyűlésen megjelenteket, hogy a lejárt mandátumok meghosszabbítására nincs jogosultságuk. Az Origo szerint a megjelentek többsége ekkor ébredt rá, hogy az egész küldöttközgyűlés jogszerűtlen, és káosz alakult ki, azonban az elnök ennek ellenére próbavoksolást rendelt el, amit háromszor is megismételtek, egyiken sem volt meg a határozathozatali küszöb, akár szavazógéppel, akár kézfelemeléssel, akár felállással szavaztak. Ezt követően még a közgyűlésen jelenlévők többsége is otthagyta az ülést, amelyet így berekesztettek.