A fiataloknak egyre kevésbé vonzó a nevelőszülőség

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által összegyűjtött statisztikák szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében nyolcszor annyi gyermek él családi körülményei miatt veszélyeztetett helyzetben, mint Vas vármegyében. Szilvási Léna ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a területi eltérések a szegénységgel összefüggő diszfunkciókból erednek, ugyanakkor az alacsonyabb életszínvonalt mutató térségekben könnyebb nevelőszülőt találni. „Vas megyéből most vonul ki szervezetünk, de ott korábban is érzékeltük, hogy a nyugati határ menti településeken Ausztria közelsége jelentősen elvonzza a humánerőforrást"‒ magyarázta. Az SOS Gyermekfalvak országos nevelőszülői hálózatához 50 településen 100 család és 240 gyermek tartozik. A főváros és agglomerációja mellett Bács-Kiskun, Csongrád, Békés vármegyében vannak jelen.

A nevelőszülők többsége 50 év feletti

Mint a szervezet szakmai vezetője fogalmazott ők évek óta stabil nevelőszülői létszámmal dolgoznak, de érzékelhető az elöregedés. „Sokan 20-30 éve végzik ezt a munkát, de olyan is van, aki 33 évvel ezelőtt vette magához az első gyermeket"‒ ismertette. Ez összefüggésben van a gyermekjogi alapítvány által nemrég közzétett adatokkal, miszerint a nevelőszülők átlagéletkora 52 év, és több mint egyharmaduk az 51–60 éves korcsoportba tartozik. Szilvási Léna mindehhez hozzáfűzte, hogy ehhez tapasztalatra van szükség, ezért a jogszabályi előírás a nevelőszülők alsó korhatárnak 24 évet határoz meg, ideálisabb a 40 éves jelölt. 

Azt azonban mi is látjuk, hogy a rendszerben átlagéletkorúnak számítóaknál nehéz fiatalabbakat bevonzani, az alacsony díjazás miatt nem népszerű körükben ez a pálya

– emelte ki.

Ekkora juttatást kapnak

A nevelőszülőnek járó alapdíj 2023. január 1-jétől 69 600 forint havonta, ehhez jön kiegészítődíjként gyermekenként havonta 46 400 forint, illetve az étkezésére, ruháztatására és egyéb fenntartási költségeire fordítható 53 437 forint nevelési ellátmány. A különleges, speciális igényűeknél tételenként 10-15 ezer forinttal magasabb összeget juttatnak. Ha azt nézzük, hogy országosan átlagban 3 állami gondoskodás alá vett gyermek tartozik egy nevelőszülői háztartásba, a nevelőszülőnek járó juttatás alig 370 ezer forintot tesz ki, amiből több mint 150 ezer forintot igazolhatóan a gyermek ellátására kell fordítani. Ugyan ehhez hozzáadódik a családi pótlék összege, ami 3 gyermeknél 48 ezer forint. A köznevelési intézményekben ingyenes étkezést biztosítanak számukra. Az SOS Gyermekfalvak képviselője elmondta, hogy ebből az összegből nagyjából a család fenntartása jön ki, ezért ez inkább karitatív munka.

Nem véletlen, hogy az egy családban elhelyezett gyerekek száma az elmúlt húsz év alatt 2-ről, 3-ra emelkedett. A szervezet szakmai vezetőjének elmondása szerint azokon a településeken, ahol kevés a munkalehetőség, ami alacsonyabb jövedelemmel jár, ez mégis megoldást jelenthet elkötelezett anyák számára.

Volt olyan nő, aki gyártósor mellett dolgozott minimálbérért, két gyermekéhez sokszor késő este ért haza. Miután magához vett két állami gondozott kiskorút, arról számolt be, hogy sokkal boldogabb, mert azzal foglalkozhat, amit szeret. Végre saját gyermekeivel lehet, neveltjeiről pedig éppolyan szeretettel gondoskodik

– hozta fel példaként Szilvási Léna.

Szigorú előírásoknak kell megfelelni

A nevelőszülőknek 60 órás tanfolyamot kell elvégezniük, a feltételeknek ugyanakkor nem minden jelentkező felel meg. A törvényi előírás szerint nevelőszülőnek egészségügyi vizsgálaton kell átesnie, a krónikus betegség kizáró tényező, mivel egy 24 órás tevékenységről van szó. Ezenfelül stabil anyagi háttérrel kell rendelkeznie, a saját ingatlanban az eltérő nemű gyerekek számára külön külön 6-6 négyzetméteres saját szobával. A környezettanulmány mellett a pszichológiai alkalmasságot is felmérik a szakemberek, bár Szilvási Léna szerint ez utóbbit szigorúbban kellene szűrni.

Az egyik legnagyobb problémát a gyermekvédelmi rendszerben a pszichológusok és pszichiáterek hiánya jelenti, a szociális területen alacsonyabb a bérezésük, mint az egészségügyben

– húzta alá. Mint fogalmazott, ez leginkább a gyermekvédelmi ellátások 30 százalékát kitevő lakásotthonokban jelent komoly gondot.  „A traumatizált gyerekek mellé szükség lenne mentálhigiénés szakemberek állandó jelenlétére, de egy 12 kiskorút befogadó intézményre egy negyed pszichológus jut heti 10 órában, és hét gyermekfelügyelő váltja egymást 24 órás szolgálatban. Minden tizedik állás betöltetlen a rendszerben”– húzta alá.

Svédországban nagyobb a hajlandóság erre

Az SOS Gyermekfalvaknak nemzetközi szervezetként rálátása van más országok nevelőszülői hálózatára. Kérdésünkre, hogy máshol is erőforrás-hiányos-e a rendszer, Szilvási Léna úgy nyilatkozott, hogy vannak ebből a szempontból kivételek, Svédországban például úgymond sorban állnak az emberek, hogy nevelőszülők lehessenek.

A gyermekvédelmi finanszírozás ugyanakkor jóval alacsonyabb nálunk, ezért itt többet kell beletennünk, például nevelőszülőinknek a 13. havi juttatást. A balti országokban pedig jobb az együttműködés az állam és a civilszervezetek között. Azonban Magyarországon jó szakmapolitikai döntés volt foglakoztatási jogviszonnyá tenni a nevelőszülői munkát, csakúgy,  mint a 2 év alattiak gondozása után a GYED folyósítása

– tette hozzá. Az ilyen kisgyermekek nagyjából 6 hónap múlva örökbefogadásra kerülnek, annál is inkább mert a várakozók többsége 3 év alattit szeretne magához venni.

A hazagondozás esélye a kezdetekkor a legnagyobb

A nevelőszülői elhelyezés elméletben ideiglenes állapot, a családsegítő hálózat ugyanis azon dolgozik, hogy a gyermek visszakerülhessen biológiai szülőjéhez, de ez az alapítvány tapasztalatai szerint csak az esetek 4–10 százalékában sikerül. 

Az első időszak, 6 hónap–fél év a legmeghatározóbb, ha ekkor sikeresen meg tudjuk oldani a problémákat a gyermek saját édesanyja mellett nőhet fel

– emelte ki. Szilvási Léna úgy látja, hogy ehhez szükséges lenne már az első gyermek születésénél az anya számára stabil hátteret biztosítani, amihez bővíteni kellene a szociális lakások hálózatát. A KSH 2022-es adatai szerint 151 csecsemőt vettek állami gondozásba, a szakértő elmondta, hogy sokan közülük egészségügyi problémákkal rendelkeznek, ezért általában maradnak is a rendszerben. Az állami gondoskodás rendszeréből legkésőbb 21 éves korukra kikerülnek. Nevelőszülőknél életkorukból adódóan a többségük 3–7 évet tölt, akikre ha ez után nem támaszkodhatnak, egyedül maradnak a világban.

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)