Fityiszt mutatott a DK a védőnői hálózat államosítóinak

A keddi napon ünnepelték országszerte a védőnők napját, azonban többen is úgy látják, hogy nincs nagyon mit ünnepelni. Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese köszönetnyilvánító sorai közé rejtette el, hogy épp most kötelezi a kormányzat az ágazat résztvevőit arra, hogy az ellátásban részesülő kisgyerekek összes adatát szolgáltassák ki az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részére. 

Keményebben állt az államosítás tervezetének elutasításába Szaniszló Ferenc, a Demokratikus Koalíció budapesti frakcióvezetője, aki lapunknak azt mondta, hogy (Újpest kvázi független polgármesterét is ideértve)

Ez azt jelenti, hogy nem írják alá a centrumkórházakkal a megállapodást, nem adják hozzájárulásukat ahhoz, hogy a kijelölt kórház ingyenes használatba vegye a védőnői hálózat ingó és ingatlan vagyonát.

Amint arról korábban beszámoltunk, az erről szóló törvény értelmében, a jelenleg önkormányzati fenntartásban működő védőnői hálózatot július 1-től venné át az állam. Budapest XVIII. kerületének polgármestere ugyanakkor úgy látja, hogy a jobb anyagi körülmények között lévő települések, illetve kerületek védőnői szolgálata kiválóan működik. 

Pestszentlőrinc és Pestszentimre esetében az iskolai védőnői munka által összesen 7800 gyereket érnek el, éves átlagban pedig 750–760 gyermek születik, azaz ennyi családdal kerülnek kapcsolatba. Most ennyi gyerek, illetve családjuk magas szintű ellátása a tét, mert – mint fogalmaz  – a tapasztalat azt mutatja, hogy amihez a kormányzat hozzányúlt, az az ágazat rosszabb helyzetbe került. 

Nehéz Takács Péter államtitkárral abban vitatkozni, hogy a rosszabb helyzetben lévő megyékben, illetve településeken a védőnői hálózat nem éri el az elvárható szolgáltatási színvonalat, ugyanakkor ennek a helyzetnek nem lehet megoldása az, hogy tönkretesszük a városi, jól működő védőnői rendszert. 

Szaniszló szerint a vidéken jellemző problémának az a magyarázata, hogy a kormány nem adja oda azt a forrást, ami az elvárható működést biztosíthatná. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára korábban érvként jegyezte meg, hogy a városokban a szükséges létszám felett is vannak védőnők. Valóban, a XVIII. kerületben is kettővel több van, de ennek fedezetét az önkormányzat saját költségvetéséből teremti meg, épp azért, hogy ne csak alapszinten működhessen ez a fontos közszolgáltatás. 

A védőnők kerületből elvezényelhetőségével ez a szisztéma biztosan felborulna, de akad egyéb probléma is vele. Bár az OKFŐ ígéretet tett arra, hogy a fizetésük nem csökken, az egyes önkormányzatok által biztosított béren kívüli juttatásokról nem szól a szerződéstervezet. Ezeket egyébként több helyen az érintett védőnők nem is látták, nem kaptak kellő információkat, s amennyiben az nem kedvező számukra, tömeges felmondások is jöhetnek.

Egy XVIII. kerületi példán mutatta be az intézményi problémát a DK politikusa. 2020-ban adták át azt a vadonatúj gyermekorvosi rendelőt, ahol együtt dolgoznak a gyerekorvosok és a védőnők. Nem tudni, hogy a részben önkormányzati pénzből épült intézményt is érinti-e az államosítás. 

azt kérve, hogy a jó minőségű védőnői szolgáltatással rendelkező kerületek szempontjait is figyelembe véve végezzék el a törvény finomhangolását. Legkésőbb két hét múlva kiderül, hogy meddig ért el a hangjuk. 

Cikkünk megjelenését követően reagált az OKFŐ. A DK polgármestereinek döntését kommentálva úgy fogalmaztak, az említett önkormányzatok ezzel a lépésükkel a védőnői ellátást a gyakorlatban akadályozzák. Az államosítás legfontosabb indokaként az egységes, összefogott szakmai irányítást nevezték meg. Hangsúlyozták, hogy a személyes gondoskodás, amely az adott település vagy kerület érdekét és fejlődését is szolgálja, megmarad.
Az „integrálással" központi szakmai irányítás, felügyelet, egységes szakmai képzések és segítségnyújtás jön létre, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság az irányító egészségügyi intézményen és a védőnői mentorhálózaton keresztül valósít meg.

Kiemelt célunk, hogy az 5102 védőnőnek ne 2200 munkáltatója legyen. Ezáltal csökkentve az ellátásban jelenlévő aránytalanságokat, az ellátotti létszám és a védőnők bérezésének területén, amely így folyamatosan emelkedhet a kormányzat egészségügyben dolgozók béremelési politikájának köszönhetően.

Az önkormányzati fenntartással az volt a legfőbb kifogás, hogy egységes szakmai kontroll hiányában, földrajzilag széttagoltan gyakorolták a védőnők munkáltatói jogait. Július 1-jétől azonban az irányító egészségügyi intézményekben önálló szervezeti egységként jelenik meg a védőnői ellátás. Szakmai irányításukat az OKFŐ a megyei és városi kollegiális védőnői mentorokon keresztül látja el.

(Borítókép:  Getty Images / iStockphoto)