Sokkoló adatok jelzik, milyen Magyarországon gyereknek lenni

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2016 óta minden évben elkészíti a Gyermekjogi Jelentést, mely arra hivatott választ adni, hogy az elmúlt egy esztendőben milyen volt hazánkban fiatalkorúnak lenni. Az alapítvány munkatársai, szakértői a jelentést a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a frissen publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze.

A készítők a dokumentum elején leszögezik: bár igyekeztek a legjobb tudásuk szerint dolgozni, nem könnyítette meg a munkájukat, hogy régiónként, társadalmi csoportokként, egyéni élethelyzetekként nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak, és emellett megannyi rendszerszintű tényező is befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak.

„Ráadásul sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek – időnként évtizedek – negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki” – mutattak rá a jelentésben, amely számos sokkoló megállapítást tartalmaz.

Egyre kevesebb gyerek születik

• A Központi Statisztikai Hivatal 2022 első negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly januártól márciusig összesen 19 688 gyerek született. A modern kori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egyszer sem született húszezernél kevesebb gyerek az első negyedévben. A mostani adat nem kevesebb mint 5,5 százalékkal marad el a 2019-es negatív rekordtól (20 854 gyerek). A KSH adatai szerint 2022-ben összesen 88 400 gyermek jött világra, 5 százalékkal, 4639-cel kevesebb, mint az előző évben.

Több gyerek követett el bűncselekményt

• 2022-ben 110 750 veszélyeztetett gyerek szerepelt a nyilvántartásban. Közülük a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében éltek, 8-szor annyian, mint ahányan Vas vármegyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
• A bűnügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma nőtt 2021-hez képest.
• A 2022-es évben valamelyest megnőtt a gyermekkorúak (0–13 évesek) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma.

Még a 2016-os elvárás is döcög

• A KSH adatai szerint 2022. december 31-én a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma tovább emelkedett.
• A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevelőszülőnél éltek.
• 2016. december 31-ig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ennek azonban 2021. év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni. 2022-ben pedig még mindig több mint 1500 tizenkét évesnél fiatalabb élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élők közül is 332-en bentlakásos intézményben éltek, közülük 151-en 0–12 hónapos csecsemők voltak.

Munkerőhiánnyal küzd a gyermekvédelem

• A nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A 2001-es 2,00 értékről indulva (azaz nevelőszülői családonként átlagosan két gyerek), 2021-re 2,70-re emelkedett. Kutatási eredmények szerint 2022-ben átlagosan 3,03 gyerek nevelkedett egy nevelőszülői háztartásban.
• A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, több mint a harmaduk az 51–60 éves korosztályba tartozik.
• Nagyrészt a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek mind intézményben élnek.

Örökbefogadás: nem javult a helyzet, sőt!

• A KSH adatai szerint az örökbefogadásra váró gyerekek száma 2022-ben 1741, míg 2021-ben 1693 fő volt. Az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2022-ben 2756, 2021-ben 2748, míg az alkalmas egyedülállók száma 2022-ben 260, 2021-ben 298 fő volt. Hiába tűnik úgy, hogy több várakozó vár az örökbefogadás lehetőségére, mint ahány fiatalkorú az örökbefogadásra, a várakozók túlnyomó része 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, de az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb. 10 évesnél idősebb gyereket – akik 2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra – csak a potenciális magyar szülők 2 százaléka szeretne örökbe fogadni.
• Kb. minden 10. gyereket külföldre vittek, ami azt jelenti, hogy hiába több az örökbe fogadni szándékozó szülők száma, mint ahány örökbe fogadható gyermek van, mégis sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerül külföldre.

Sok SNI-s gyerek, kevés szakember

• Az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók rohamos növekedése, valamint a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent. Már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. Az érintettek száma a tavalyi évben a 100 ezer főt is meghaladta. Az óvodákba és az általános iskolákba is körülbelül 1000-rel több SNI-s gyerek járt, mint egy évvel korábban (óvodába 11 578 fő, általános iskolába 59 698 fő).

Több ezer tiltakozó akció országszerte

• A Civil Közoktatási Platform (CKP) információi szerint az őszi félévben 2650 körüli tiltakozó akciót szerveztek a tanárok, a diákok és a szülők, legalább 310 település legalább 1000 intézményében.

Háromból két gyereknek van Facebookja

• 2022-ben 2550 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálatához, az Internet Hotline-hoz. 2021-ben ez a szám 5508 volt, ezek közül négyből három bejelentés gyermekpornográfia miatt történt, ami az első pandémiás év több mint hatszorosa.
• 10–15 évesek korosztályában az internetezés elsősorban a közösségi médiát jelenti: háromból két magyar gyereknek van Facebook-profilja, és minden második-harmadik gyerek tiktokozik.

400 ezer gyerek él alkoholista szülővel

• 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10 százaléka volt betöltetlen, emiatt pedig 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
• Azokban a családokban, ahol nagy nehézségek árán tudnak csak kijönni a jövedelmükből, a csecsemők 86,6 százaléka tartozik a jó egészségűek közé, míg a legjobb anyagi helyzetben lévő családokban 98,4 százalékos az arány.
• A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége.
• A 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.

Több mint kétezer ukrán gyermek tanul hazánkban

• Noha 2022-ben nagyjából kétmillió, Ukrajnából menekülő ember lépte át a magyar határt, csak 33 273-an kértek menedékes státuszt, amelyből 28 908 kérelemnek adott helyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF). A kérelmezők közel fele, 15 096 fő gyerek volt.
• Az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es tanév végén 2270 ukrán állampolgárt tartott nyilván a köznevelési rendszerben.

Vannak pozitív adatok is

• A KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén – azonban a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák, továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek.
• Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság tekintetében.

„Gyerekekből lesznek a felnőttek, ezt jól tudjuk. Minden, ami 18 éves korunkig történik velünk, meghatározó befolyásoló erővel bír a jövőnkre. A Gyermekjogi Jelentés elolvasása után viszont okkal merülhet fel a kérdés: ilyen hatással akarunk-e lenni a gyerekeinkre? Milyen jövőt szánunk nekik és magunknak?” – tette fel a kérdést a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a jelentést összegzésképp.

(Borítókép: Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!