Kihűl a húsleves a politikától, a rántott húsig el sem jutunk

Semjén Zsolt szerint az az alapvető kérdés, hogy mi a magyar állam értelme és célja, „erre lehet egy olyan választ adni, ami negligálja a nemzeti létet, ami azt mondja, hogy az állam 93 ezer négyzetkilométer közigazgatási szolgáltatója”. A miniszter álláspontja az, hogy helyes és szükséges például kiállítani lakcímkártyákat és kátyúzni az utat, de a magyar államnak célja a magyar nemzet fennmaradása is.

Ebből kifolyólag a magyar nemzet politikai önkifejeződése a magyar állam, amelynek célja az életminőség javulása és a nemzet fennmaradása. A magyar egy olyan sajátos nemzet, amely háromlábú székhez hasonlítható. Van az anyaországi, van a Kárpát-medencei és van a diaszpóra magyarsága. Ha bármelyik nemzetrész eltűnik, az egyetemes magyarság lesz szegényebb, ezért a magyar nemzetpolitikának arra kell irányulnia, hogy a teljes magyarság megmaradjon

– fejtette ki Semjén Zsolt, hozzátéve: ennek számos eszköze van, kell hozzá egy erős anyaország, amely anyagi, diplomáciai fedezetet biztosít, másrészt kell hozzá nemzetpolitika. Utóbbinak több fejezete van, alapvetően az identitástámogatásról van szó, például a magyar állam által fenntartott oktatási intézményrendszerről, amellyel biztosítják a magyar nyelven történő tanulás lehetőségét.

A miniszter az alapvető dolgok közé sorolta az állampolgárság megadását, valamint a gazdaságfejlesztést is. Továbbá kulcsfontosságúnak tartja az etnikai magyar pártok támogatását, „magyar nemzeti szempontból nem mindegy, hogy kormányon vannak-e, tagjai-e a parlamentnek, vagy éppen ki a megyei elnök, a polgármester”.

Semjén Zsolt elismerte, a határon túli magyarság fogyása kétségtelen tény – bár vannak olyan területek, ahol javult a helyzet –, de a nemzeti támogatási rendszer nélkül ennél is rosszabb lehetne. Megjegyezte azt is, hogy azt tudják megtartani magyarnak, aki meg akar maradni annak. „Azt a lehetőséget kell biztosítania a magyar nemzetpolitikának, hogy aki meg akar maradni magyarként, az megmaradhasson, és erre inspiráljuk is.”

Hiller István azzal nyitotta a vitát, hogy „már-már úgy tűnik, mintha normális országban élnénk, ahol különböző gondolkodású emberek magyar választópolgárok, érdeklődök előtt vitáznak”. A szocialista politikus sajátos dolognak nevezte az ellenzéki magányt, mire Semjén Zsolt közbevetette, hogy van kormányzati magány is, Hiller István szerint ez kicsit talán túl hosszú ideje is tart.

A konkrét kérdésre rátérve az ellenzéki képviselő aláhúzta, ha mindent logikusan néznénk és meghatározott, viszonylag rövid történelmi időszakokat trendként tüntetnénk fel, „az a legnagyobb csoda, hogy mi itt magyar emberként ülünk és beszélünk”. A magyar anyanyelvet az identitás egyik fontos elemének tartja, de a magyar nemzetet nem szabad csak magyarul gondolkodó és beszélő emberek egységének elképzelni.

A soproni születésű Hiller István a dédapját példaként hozva hangsúlyozta, „a tények, az adatok és kutatások nagyon fontosak, de meg kell érezni a háttérben meghúzódó emocionális részt. Ez az, amikor azt gondolta egy német anyanyelvű ember, hogy neki magyarságtudata, a magyar koronához és a magyar nemzethez tartozó tudata van".

A korábbi miniszter a határon túliakról kijelentette, ez a fogalom nem statikus. A kifejezést hallva alapvetően a nemzet azon tagjaira gondolunk, akik történelmi okokból a magyar határon kívül élnek, „de ez változik, létszámában és mozgásában is”.

Hatszázezer magyar állampolgár életvitelszerűen, saját döntéséből költözött az országon kívülre. Az Egyesült Királyságban többen élnek magyarok, mint Budapest után a legnagyobb magyar városban. A magyar állam kötelessége is változik. Hogyan tudja megtartani azt a hatszázezer állampolgárát, amely életvitelszerűen nem Magyarországon él, mi lesz azzal a második generációval, amelynek szülei magyarok, de német, ír, angol, svéd társadalomban nőnek fel

– sorolta a kérdéseket Hiller István.

Semjén Zsolt is úgy gondolja, hogy valóban csak dinamikusan lehet nézni a kérdést, ugyanakkor nem csak Magyarországról mentek ki sokan dolgozni nyugat-európai országokba, hanem a többségi nemzethez hasonlóan Romániából is. A saját feladatuknak azt tartja, ha valaki eltűnik például az erdélyi magyarságból, de megjelenik a diaszpórában Németországban, Angliában, meg kell tartani diaszpóramagyarként. Ezért hoztak létre olyan projekteket, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyben ösztöndíjasokat küldenek ki a diaszpóraközösségekhez, és vasárnapi iskolákat hoztak létre a magyar nyelv tanítására.

A kormány a hazacsábításukon is dolgozik, ezért hirdették meg a Welcome Office-t, ami egyablakos ügyintézéssel segíti azokat, akik haza akarnak költözni, Magyarországon akarnak tanulni vagy céget alapítani.

A magyar nyelv a magyar nemzet végvára, viszont meg akarjuk tartani magyarságukban azokat is, akik sokadik generációsok például az Egyesült Államokban

– emelte ki Semjén Zsolt. Azokat is megtartanák magyarságtudatukban, akiknek például az angol az anyanyelve. „Nagyon szerteágazó a kérdés, minden pontot meg kell ragadni, hogy mindenkit abban az élethelyzetben tartsunk meg magyarnak, ahol meg lehet tartani.”

„Nem beszélnek a politikáról, mert nem jutnának el a rántott húsig”

Hiller István azt vetette közbe, hogy néhány hete jelentek meg a 2022-es adatok, amelyekből kiderült, hosszú évek után ismét többen hagyták el az országot, mint amennyien hazaköltöztek. „Természetesen a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a boldogulásuk, anyagi kérdések miatt mentek. Több pénzt keresnek, aztán majd visszajönnek. Ez olyan egyszerű képlet, ami szimplán akár igaz is lehetne, de nem mondja el a teljes igazságot” – folytatta a politikus.

Az MSZP képviselője nem arról a 37 éves szakmunkásról beszél, akinek Magyarországon van a családja, viszont külföldön dolgozik három évet, majd visszatér. Azokra a fiatalokra gondol, akik az egyetem elvégzése után vagy közben elhagyják az országot, külföldön kapnak először munkalehetőséget, és nagy valószínűséggel nem jönnek vissza.

Az országunk hangulata, amelyért a politika a felelős, igenis hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem kis számban elmennek az országból

– vélekedett Hiller István, aki szerint ezt nem lehet egyszerűen eurókkal és a GDP-vel leírni. Tömegével tudna olyan családokat, közösségeket mondani, ahol előre tisztázzák, például egy ebéd alkalmával nem beszélnek a politikáról, „mert nem jutnának el a rántott húsig, már a húslevesnél szétmenne a család. Ha ezt épeszű vitának gondoljuk, akkor ezeket a szempontokat hozzuk be. Azt állítom, hogy a vitát, különböző nézőpontok ütköztetését sokkal szívesebben fogadják, mint azt, hogy nincs vita, kinyilatkoztatás van, és előre megmondom neked, hogy a te véleményed micsoda”.

Annak lehettünk tanúi, amikor Hiller István politikus lenyomta Hiller István professzort

– kapta vissza a szót Semjén Zsolt, aki megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy bár hektikus, de trendszerűen elindult a folyamat, amelyben körülbelül annyian jönnek haza, ahányan elhagyják az országot. Ezt a kérdést pedig érdemes összehasonlítani például Romániával és Lengyelországgal, ahonnan rengetegen vándorolnak ki: „nem akarom idealizálni az itthoni állapotokat, de a térség egészével együtt érdemes ezt nézni”.

„A Huxit fel sem merült a magyar kormányban”

Semjén Zsolt szerint tévedés azt gondolni, hogy a kettős állampolgárság megadása hozzájárult ahhoz, hogy elvándoroljanak a magyarlakta területekről, „román útlevéllel ugyanúgy el lehet menni Spanyolországba, mint magyarral”. A nem uniós tagállamok esetében sem tartja ezt érvnek az állampolgárság megadása ellen, „mert például a kárpátaljaiaknak is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy el tudjanak menni tanulni, dolgozni, ahova szeretnének”.

A miniszter hangsúlyozta, erkölcsi, történelmi igazságtétel is volt megadni az állampolgárságot. „A magyar nemzetnek mindig volt kettőssége, egyfelől kultúrnemzet vagyunk, amit összetart a nyelv, a történelemtudat és a kultúra, másfelől politikai nemzet is volt a magyar, amit összetartott a magyar közjog.” Semjén Zsolt azt az álláspontot képviseli, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van.

Hiller István a 2004-es népszavazási kampányról – amelyben az akkori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem támogatta a kettős állampolgárságot – is kapott kérdést. A szocialista politikus leszögezte, nem pártdokumentumokat jött ismertetni, hanem a saját gondolatát, amely ugyan jórészt annak a politikai közösségnek is a véleménye, amelyhez tartozik, de valamikor kisebbségben van, „aztán ha választási vereséget szenvedünk, kongresszusi döntés lesz a véleményemből”.

„Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, a nemzet részének tekintek, éljen a határon belül, vagy azon túl” – tisztázta Hiller István, aki elárulta, 2012-ig jelentős belső vita folyt a szocialista pártban, ez a vita nem 2004-ben kezdődött, „annak eredménye egyébként az én politikai közösségem és a baloldal megosztottságához nem kis mértékben hozzájárult”.

Magyar szociáldemokrata vagyok, a fogalom magyar és szociáldemokrata része is fontos számomra. Össze kívánom kapcsolni a baloldaliság és a nemzet ügyét. Amikor miniszter voltam, akkor is így gondoltam. Az MSZP 2012-ben egy nemzetpolitikai programot megfogalmazva, nyilvánosságra hozva, mindazt, ami 2004-ben történt, felülvizsgálta, és azért elnézést kért. Ezzel nem mindenki értett egyet a baloldalon, viszont ma az MSZP-n belül meghatározó és többségi álláspont.

Hiller István elmondta azt is, az Európai Unió fontos elem, erőteljes nemzetkarakterisztikai szempont a magyarság és európaiság kapcsolata, szervezetileg, valamint mentálisan is. Az MSZP-s képviselő büszke arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, pontosan érti „mit mond a kormánypropaganda az EU-ról”. A nemzet számára az uniós tagságot nagyszerű dolognak tartja, és minden olyan felvetést, ami azt vizsgálja, hogyan lehet érdemes gyengíteni a kapcsolatot, ellenez. „Tagnak lenni lehetőség és jog. Alakítani a belső viszonyokat és elfogadni a közös normákat, ez jelen pillanatban nemcsak aktuálpolitikai, hanem jövőbeli nemzetépítési kérdés. A távlatos nemzetfelfogásomban a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolata kiegészül a magyarság egészének európai kapcsolatrendszerével. Előnyös, ha minél több magyar a Kárpát-medencében olyan országban él, amely az Európai Unió tagja.”

Semjén Zsolt világossá tette:

A Huxit fel sem merült a magyar kormányban. Ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel. Világéletemben EU-párti voltam, és a magyar kormányban soha nem merült fel, hogy ki kellene lépnünk. Én még az Európai Néppártban is maradtam.

A miniszter a bővítést illetően is egyetért, „Szerbiát már rég fel kellett volna venni az EU-ba”. Az egyik aktuális problémának a migránsügyet nevezte: „azt, hogy ki élhessen Magyarországon, a magyar nemzet dönti el, nem Brüsszel, de ez nem azt jelenti, hogy ki kellene lépni az EU-ból. Ha az EU a nemzetállamok álláspontját jobban figyelembe vevő politikát folytatott volna, akkor lehet, hogy az Egyesült Királyság nem lépett volna ki. Európa-pártiak vagyunk, de azt gondoljuk, az EU-t úgy kell alakítani, hogy az alapító atyák örökségéhez térjünk vissza”.

Semjén Zsolt jelezte, a határon túli kisebbségek védelmében sokkal többet várt az EU-tól a csatlakozáskor. „Azért az mégiscsak botrány, hogy a Minority SafePacket, ami az őshonos kisebbségek jogainak biztosításáról szólt és sok millió polgár aláírta, úgy söpörte le a bizottság, mintha soha nem is lett volna.”

A 2004-es népszavazási kampányról Semjént Zsolt úgy vélekedett: „Gyurcsány Ferenc óriási hibát követett el, amikor a határon túli magyarok állampolgárságával szemben szállt be a kampányba. Ha én lettem volna Gyurcsány Ferenc, pragmatikus alapon azt mondtam volna, támogatom, hogy a külhoni magyarok megkapják az állampolgárságot, ha félt a szavazati jogtól, még át tudta volna vinni a korlátozott állampolgárságot. Ha akkor ő ennek az élére áll, a jobboldal nem tudta volna nemzetellenességgel vádolni a baloldalt. Óriási hibát követtek el, hogy a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, ennek tragikus következményei lettek, a külhoni magyarság lelki Trianonként élte meg”. Ezért volt a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány első törvénye a kettős állampolgárság megadása, „ezt a lelki Trianont igyekeztünk enyhíteni”.

„Nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk”

Semjén Zsolt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban leszögezte,

nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk. Ott voltam, amikor elsőként ismertük el a szuverén Ukrajnát. Alapvető nemzeti érdek, hogy Oroszország és köztünk legyen egy állam.

A miniszter hozzátette, a magyar nemzeti érdek tekintetében megkerülhetetlen kérdés a kárpátaljai magyarság helyzete. Beszámolt egy korábbi, informális megbeszélésről is, ami Orbán Viktor és Petro Porosenko között zajlott. A magyar fél azt ajánlotta, ha az ukránok tartanak az oroszoktól, akkor lehetne egy olyan megoldás, hogy csak az Európai Unió és a NATO-országok esetében ismerik el a kettős állampolgárságot. „A másik az oktatási rendszer, nem adtunk okot az ukránoknak a magyar kisebbség oktatási jogainak elvételére. Amit csináltak, az ellentétes az ukrán alkotmánnyal, az ukrán–magyar alapszerződéssel és a nemzetközi dokumentumokkal. Ukrajna felfoghatatlan okból ellehetetlenítette a magyar nyelvhasználatot és a magyar nyelven történő oktatást.”

Semjén Zsolt szerint minden megoldódna, ha őshonos kisebbségként ismernék el a kárpátaljai magyarságot. Azt is megemlítette, hogy az EU-hoz csatlakozni szándékozó Ukrajna az Európai Unió nyelveit elismerve azoknak a kisebbségeknek, amelyek az EU valamelyik nyelvén akarnak tanulni, adja meg ezt a lehetőséget.

Hiller István hangsúlyozta, „egy ország egy másik szuverén országot megtámadott, területének durván 20 százalékát megszállás alatt tartja. Nincs olyan, valóban európai értékeket magáénak valló gondolkodó, aki ezt elfogadhatná, mert akkor felborul minden, amiért a második világégés után kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata emberek létrehozták az EU-t”.

A szocialista politikus is úgy látja, nemzeti érdek egy jól működő, szuverén Ukrajna létezése. Semjén Zsolttól azt kérte,

mondja el a kormányülésen, hogy a háborúpárti baloldal emlegetése politikai és történelmi hamisítás. Én nem vagyok háborúpárti, miközben baloldali vagyok. Azt akarom, hogy béke legyen Ukrajnában.

Hiller István a hadifogságból szabadult, Magyarországra érkezett katonák ügyére kitérve úgy fogalmazott, „az érdekel, hogy tizenegy hadifogoly szabad ember. Ez helyes. Örömmel üdvözlöm. Azt a részét, hogy a nemzetközi jog nyelvén hogyan kell ezt megoldani, oldja meg a külügyminisztérium”.

Semjén Zsolt nem tárhatta fel minden részletét az ügynek, de elismerte, ő koordinálta a folyamatot, és logisztikailag élete egyik fő művének tartja. Az egész alapvetően egyházi vonatkozásban történt, ezért szerinte

fontos látni a jogi helyzetet, ezeket az embereket az orosz állam a hadifogságból elengedte, amikor az egyház közvetítésével Magyarországra kerültek. A sajtóban megjelent állásfoglalásokban van egy alapvető tévedés, nem hadifoglyok, Magyarországon nincsenek hadifoglyok. Az ő státuszuk semmiben nem különbözik attól a mintegy 1,2 milliónyi ukrán emberétől, akik Magyarországra jöttek.

Semjén Zsolt azt is világossá tette, ha Ukrajnát előzetesen tájékoztatják erről, az oroszok nem engedik el őket. „Nem adtunk okot Ukrajnának arra, hogy ebben a kérdésben harci dobokat üssön. Humanitárius okból magyar kötődésű embereknek segítettünk kiszabadulni a hadifogságból.”

(Borítókép: Semjén Zsolt és Hiller István. Fotó: Bánkúti Sándor / Karip Tímea / Index)