Már szerepel a júniusi–júliusi parlamenti üléstervben a svéd NATO-csatlakozás
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A parlament honlapján a Törvényhozási Igazgatóság által közzé tett „Az Országgyűlés 2023. évi június–július havi ülésterve” címszó alatt a második rubrikában szerepel „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat” – írja az atv.hu.
A pontos dátumot azonban nem adták meg a parlamenti honlapon megjelent táblázatban, mivel azon csak a tavaszi ülésszak napirendje látható.
Az Országgyűlés már tavasszal megvitatta a svéd NATO-csatlakozás kérését, de akkor csak Finnország kérelmét szavazta meg a parlament, így a svéd csatlakozásról szóló szavazás még várat magára.
A portál hozzáteszi, hogy mivel a parlament június 16-án kezdi meg a rendkívüli ülésszakot, utána pedig két hétig nem ülésezik, így Svédország kérelmét csak júliusban ratifikálhatják.
A híradások korábban arról számoltak be diplomáciai források alapján, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt Magyarország és Törökország is megszavazza a svédek tagságát.
Ennek ellentmond Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai kijelentése, miszerint Svédország nem számíthat arra, hogy zöld utat kapjon Ankarától. Az elnök akkor úgy fogalmazott, hogy „Törökország nem közelítheti meg pozitívan Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amíg Stockholmban »terroristák« tüntetnek”.
Eközben a magyar kormányra is nagy nyomás nehezedik: Orbán Viktor miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon azt mondta, hogy Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak még javulnia kell ahhoz, hogy az északi állam NATO-tagságra vonatkozó kérelmét jóváhagyja a magyar parlament.
Mint megírtuk, a The Washington Postban a napokban megjelent egy cikk, amely szerint magyar fegyverbeszerzést blokkolt az amerikai szenátus külügyi bizottságának vezető republikánus tagja, és közölte: addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg Magyarország nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A Honvédelmi Minisztérium azonban cáfolta, hogy meg akarná vásárolni a cikkben említett amerikai fegyvereket, és az Index kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a magyar kormány valóban érdeklődött a HIMARS-ok iránt, de nem most, hanem két évvel ezelőtt.