Mélyütést kaphat az ellenzék, és az sem biztos, hogy tud reagálni

A pártok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszék arról tájékoztatta a 2022-es országgyűlési választáson közösen induló hat ellenzéki pártot (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd), hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a kampányban, ami akár 3,2 milliárd forintos büntetéssel is járhat – értesült a Válasz Online. A levél egyelőre csak tervezet, tehát nem jelenti azt, hogy ezt a büntetést végül valóban kiszabják.

Arról az ügyről van szó, amelyre a kormánypártok a „dollárbaloldal”, valamint a „guruló dollárok” címszavakkal futó kampányt építik. Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje korábban maga ismerte el, hogy az Action for Democracyn keresztül kaptak támogatást az Egyesült Államokból. A politikus többször is azt állította, hogy az Amerikában élő magyarok körében zajlott a gyűjtés.

Azt Márki-Zay Péter és a pártok is hangsúlyozták, hogy a hat párt nem kapott az összegből, mert az tiltott finanszírozás lenne. A volt miniszterelnök-jelölt lapunknak adott interjújában is beszélt erről.

Megvárják a NAV vizsgálatának eredményét

Az Állami Számvevőszék elnöke később tisztázta, nem született döntés a tiltott kampányfinanszírozási ügyben, és egyelőre az sem állapítható meg, hogy melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkozhatnak.

Windisch László a hírre úgy reagált, hogy a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ.

Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről. Windisch László hozzátette, hogy a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert.

A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál

– húzta alá Windisch László.

A sajtóértesülésekkel kapcsolatban az Index megkereste az ellenzéki pártokat, a reakcióikat itt gyűjtöttük össze. Hétfőn feloldották „A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása” című dokumentum titkosítását. Az összefoglaló jelentésben többek között arról olvashatunk, hogy a vizsgált kör más konstrukcióban már a 2014-es választásoknál is megjelent.

Milyen lehetőségei vannak az ellenzéknek?

Ligeti Miklós az esetleges bírsággal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó kérdésünkre rámutatott:

Az már a Jobbik közel 700 millió forintos fizetési kötelezettségét eredményező szankciónál kiderült, hogy nincs jogorvoslati lehetőség a számvevőszéki döntésekkel szemben. Az ÁSZ működése a parlament joghatóságából származik, gyakorlatilag olyan, mintha valaki egy parlamenti döntés miatt próbálna bírósághoz fordulni.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója ugyanakkor kitért arra is, ha realizálódik a bírság, és végrehajtási szakaszba lép az ügy, akkor a Nemzeti- Adó és Vámhivatallal szemben szűk körben, de lehet végrehajtási kifogással élni.

Ha az érintett pártok állami támogatását vagy annak egy részét felfüggesztik, akkor a Magyar Államkincstárral szemben adódhat lehetőség a jogorvoslatra,

viszont ez is végrehajtási aktus, így maga az a jelentés, amiben az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat állapíthat meg, bíróságon nem támadható.

Ha a közös kampányra vonatkozóan állapítanak meg szabálytalanságokat, mi alapján bonthatják szét a felelősséget a hat párt között? – kérdeztük Ligeti Miklóst, aki válaszában elmondta: „Bízom benne, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálta és valamilyen módon próbálta azonosítani, hogy kinek mekkora a felelőssége.”

Ligeti Miklós végül megjegyezte azt is, „az izgalmas kérdések egyike, hogy például a Fidesz és a Civil Összefogás Fórum kapcsolatára, valamint a propagandára is alkalmazni fogják-e ezt”.

(Borítókép: Az ellenzéki kormányváltó nagygyűlése 2022. március 15-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)