Így mentheti meg a családi kasszát a megtakarítási adótól

A beszélgetés elején arról volt szó, hogy tulajdonképpen miért kellett a kormánynak adóemeléshez nyúlnia, és a szocho visszaemelése mekkora bevételt generál a költségvetésnek. Nagy Attila elmagyarázta, hogy ezzel a lépéssel a kormányzat gyakorlatilag az állampapír-vásárlás felé tereli az embereket, mégpedig azért, mert ha hosszú távú papírokban és nem a rövid távúakban gondolkodnak az emberek, az stabilitást ad Magyarországnak. Ha stabil a környezet, az stabilitást jelent a forint számára is.

A szakértő szerit nehéz megbecsülni, hogy mennyit is hozhat az új adóbevétel az államnak. 

A beszélgetésben összeszedték az összes területet, amely érintett lehet abból a szempontból, hogy kinek kell, és kinek nem kell fizetni júliustól a szochót.

• Foglalkoztunk az ingatlanalapok befektetési jegyeinek kamatjövedelmével,
• külön a TBSZ-szel,
• az egyéni vállalkozókkal,
• az osztalékkal.

Azokat a területeket is alaposan végigvettük, amelyeket biztosan érint júliustól a szocho:

• mi történik a megtakarítási számlákon keletkező nyereséggel,
• mi történik a lekötött betétekkel,
• befektetési jegyekkel,
• kötvényekkel.

A beszélgetés során érintettünk befektetési formákat is, nemcsak az állampapírpiacot jártuk körbe, hanem kibeszéltük azt is, hogy például melyek a jó biztosítások.

Szó volt arról is, hogy miként kell július után gondolkodniuk a privátbanki ügyfeleknek, érdemes lesz-e betétben tartaniuk a pénzüket, vagy keresniük kell más befektetési formákat.

Mit hoznak a csok és a babaváró változásai az ingatlanpiacon?

Mióta magasak az állampapírhozamok, a befektetők nem erőltetik túlságosan az ingatlanpiaci vásárlásokat. A korábbi ingatlanpiaci drágulásnak két oka volt. Az egyik, hogy befektetésként vettek lakást, házat, a másik, hogy ott volt mellette egy jelentős állami stimulus csok és babaváró formájában.

A kormány előző heti döntése értelmében a nagyvárosi csok ebben a formában megszűnik, marad a falusi csok, de megemelt kerettel, míg a babaváró esetében is emeltek a kereten, de ezzel együtt is a korábbi erős állami stimulus eltűnik az ingatlanpiacról, legalább addig, amíg újat nem hoznak létre helyette. 

Nagy Attila szerint az várható, ha a fiatalok nem tudnak saját lakáshoz jutni, akkor középtávon az albérletet választják, tehát emelkednek az albérleti árak. Más szempontból viszont a nagyon sok bejelentett nagy gyárépítkezés a környező kistelepülésekre, falvakba vonzza a munkaerőt, így esetükben volt értelme megtartani a falusi csokot.

Ugyanakkor érintettük azt a lehetséges forgatókönyvet, hogy az épülő akkumulátorgyárak a környező településekre negatív hatással is lehetnek, a várható környezetszennyezés miatt esnek az ingatlanárak.

Beszélgettünk arról is, hogy valóban, őszre már 10 százalék alá csökkenhet az infláció, amint azt a pénzügyi kormányzat ígéri.

A Kibeszélő korábbi epizódjait ide kattintva tekinthetik meg.

(Borítókép: Nagy Attila. Fotó: Kaszás Tamás / Index)