Védőnők szövetsége: Nem számítunk tömeges felmondásokra

Mint ismert, a Veszprém megyében található közel ötezres lélekszámú Pétfürdőn az összes, mindhárom védőnő felmondott. Arra hivatkoztak, hogy az állami irányítás alatt havi járandóságuk több tízezer forinttal csökkent volna. 

Az MVSZSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy egyedi esetekről van szó, és nem marad a község védőnő nélkül, júliustól helyettes látja el az érintett lakosságot, augusztus 1-jétől már be is töltik az állást. „Az irányító vármegyei kórházak védőnői szolgálat osztályai gondoskodnak helyettesítésről, utánpótlásról az ország teljes területén, így továbbra is biztosított a zavartalan ellátás”– tette hozzá. Kérdésünkre, hogy nagyjából milyen arányban írták alá a jogviszony folytatásáról szóló szerződést, a szövetség elnöke azt mondta, hogy ez még folyamatban van. A visszajelzések szerint előfordulhatnak ugyan kilépések, lesznek pályaelhagyók, de a korábbi hírekkel ellentétben nem számítanak tömeges felmondásra. „Akik nem folytatják tovább a védőnői hivatást, ők döntő többségben nyugdíjazás előtt állnak.

Július elseje után is ugyanazt a feladatot, ugyanabban a körzetben és tanácsadóhelyen kell továbbra is végezniük

– hangsúlyozta. 

Várfalvi Marianna arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos különbséget tenni a jövedelem és a bér között. A védőnők ugyanis a korábbi közalkalmazotti bértábla helyett már 2019 júliusa óta a szakdolgozói bértábla alapján a meghatározott F kategória szerint kapják a fizetésüket, július elsejétől pedig 18 százalékos béremelés őket is érinti. Ehhez jön hozzá a területi pótlék és egyéb bérelemek. A jövedelem pedig egyéb béren kívüli juttatásokat jelent (pl. a cafeteria, bérkiegészítés), amelyek a munkáltató által adhatók.

Az önkormányzatok a települések működtetéséhez állami forrásban részesülnek, amiből önállóan gazdálkodhatnak. A települések saját jogon dönthetik el, hogy a védőnők számára a korábbi béren kívüli juttatásokat továbbra is biztosítják-e.

A pétfürdői védőnők felmondásáról

„A pétfürdői védőnők már májusban felmondtak, pedig akkor még nem is tudhatták, milyen járandóságra számíthatnak”– mondta lapunknak a  MVSZSZ elnöke. Ezt erősíttette meg a Belügyminisztérium szerdai közleményében, Mint írják, a két pétfürdői védőnő már május 22-én benyújtotta felmondását, amikor még nem tudhattak új munkaszerződésük tartalmáról, „így elmondásuk szerint csökkenő járandóságaikról sem”.

Amennyiben elfogadják új munkaszerződésüket, egyikük illetménye havi 88 764 forinttal, a másikuké havonta 104 129 forinttal növekedett volna.

– közölte a tárca szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében. Arra is kitértek, hogy az adatszolgáltatás szerint havi 20 ezer forint cafeteriát kaptak munkáltatójuktól, az önkormányzattól, de egyéb béren kívüli juttatásban nem részesültek. Közlésük szerint az új munkáltató, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház ezt nem tudta volna a továbbiakban folyósítani, a Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának azonban továbbra is lehetősége lett volna erre, amennyiben a képviselő testület úgy ítéli meg, hogy munkájukkal kiemelkedő módon támogatják a pétfürdői közösséget.

A 4565 lélekszámú Pétfürdőn a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház 2023. július 1-jétől két helyettesítő védőnővel, 2023. augusztus 1-jétől pedig újonnan felvett védőnőkkel biztosítja 263 gondozott teljes körű ellátását 

– írták közleményükben. 

Lesz, aki fizeti a tanácsadó helyiségek rezsijét

Várfalvi Marianna ugyanakkor kiemelte: vannak hátrányosabb helyzetű, kisebb települések, amelyek forráshiánnyal küzdenek. A védőnői hálózat működtetése a vármegyei vagy centrumkórházak feladata, az ehhez szükséges NEAK-forrás is ide érkezik. Most is van lehetőségük a településeknek arra, hogy a védőnők tanácsadói helyiségének rezsiköltségéhez támogatást kérjenek az irányító kórházaktól. 

A szervezet elnöke szerint elsősorban a cafeteria tekintetében érzékelhetők különbségek. A rendelet célja egyrészt, hogy egységesebbé tegyék a védőnői fizetéseket, másrészt a releváns szakmai irányítás létrehozása.

A törvényi szabályozás célja egyrészt, hogy a jelenlegi 2500 védőnői munkáltató helyett 2023. július elsejétől 22 irányító vármegyei intézmény keretei között egységessé tegyék a védőnői ellátás szakmai irányítását és működési feltételeit.

– fejtette ki. 

A központi kórházakban védőnői osztályok jönnek létre, osztályvezetővel. Régebben azokban a körzetekben, ahol több védőnő tevékenykedett, a munkáltató jelölt ki közülük egy-egy csoportvezetőt, aki tartotta velük a kapcsolatot. Várfalvi Marianna hozzátette: az illetékes csoportvezetők értelemszerűen a többletfeladatokért fizetés-kiegészítést kaptak, most ez megszűnik, így ők tapasztalhatnak jövedelmükben csökkenést. Ezt a feladatot a Vármegyei Védőnői Szolgálat osztályvezetője fogja a jövőben ellátni.

Nemzeti Védőnői Szolgálat jöhet létre

Az MVSZSZ vezetője arra is kitért, hogy a szakma már régóta szeretett volna az egészségügyi államtitkárság felügyelete alatt önállósodni. 

Tíz évvel ezelőtt a Nemzeti Védőnői Szolgálat létrejöttére vonatkozóan született is egy kormányhatározat, a szakmai irányítás átadása az első lépés ehhez

– húzta alá Várfalvi Marianna. Takács Péter jelenlegi egészségügyért felelős államtitkár 2021-ben az OKFŐ főigazgató-helyetteseként arról beszélt, hogy „dolgoznak a kollegiális védőnői mentorrendszer kialakításán”. Már 2021 decemberében 55 kollegiális védőnői mentor dolgozott a kórházakban, ez a létszám tovább bővült, a védőnői osztályvezetők is maguk a megyei mentorok, akik egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására kaptak felhatalmazást. 

Módosulhatnak a körzethatárok

Várfalvi Marianna a védőnők jövedelmét illetően elmondta, hogy területi pótlék illeti meg őket a körzet nagyságától függően, vagy ha halmozottan hátrányos helyzetű térségben kell dolgozniuk. A jogszabály szerint legfeljebb 250 gyermeket láthat el egy védőnő, de van olyan, ahol ez a szám valójában magasabb, ugyanis a demográfiai folyamatok miatt aránytalanul változik a születésszám az országban. „Egyes területeken az előírtnál sokkal több családot, máshol viszont – az elnéptelenedő, sok esetben hátrányos helyzetű településeken – a jogszabály által előírtnál jóval kevesebb gondozottat, de akár nagyobb területen, vagy akár több településen kell ellátni. A védőnő kijelölt területen dolgozik, nem választható, ezért az átalakítás keretében következő lépésként a védőnők által ellátott területi határok felülvizsgálata is megtörténik”– ismertette.

Ami az adminisztratív terheket illeti

Az MVSZSZ elnöke elmondta, hogy jogszabályi kötelezettség szerint rögzíteni kell a védőnői gondozás során keletkezett, az ellátottakkal kapcsolatos információkat. Ezt több mint 20 éve informatikai rendszerekkel támogatják, amihez az önkormányzatok nagy része számítógépet biztosít. A területen dolgozók 80 százaléka a ugyanazt a nyilvántartórendszert használja, ami egy gombnyomásra rögzíti az adatokat. 

Mint a szakmai szövetség elnöke elmondta, a védőnők alapvetően a szokásos, nappali rendes munkaidőben, heti 40 órában dolgoznak. Különleges esetekben – például várandós nők, újszülöttek esetében – megadhatják privát elérhetőségüket, ez nem ritkán fordul elő.

Ez egy hivatás, a védőnők ismerik a családokat, környezetüket, szívükön viselik sorsukat, szükségleteik szerint gondozzák őket

– emelte ki Várfalvi Marianna. 

A védőnői hálózat ezért is számít hungarikumnak. Néhány nyugat-európai országban, Angliában, Hollandiában, Dániában vannak hasonló rendszerek, ahova az egészségfejlesztés érdekében lehet fordulni, de ilyen komplex szakmai hálózat sehol sem áll a családok rendelkezésére. Az MVSZSZ elnöke hangsúlyozta, 1915-ben azért hozták létre a védőnői hálózatot, hogy a szakemberek közbenjárásával csökkentsék a csecsemőhalandóságot, fejlesszék a lakosság egészségismeretét, eloszlassák a tévhiteket. „Ez utóbbira a digitális világban még mindig nagy szükség van”– tette hozzá.