Ilyen jelentés még nem született Magyarországon

Biró Ferenc elnök azzal kezdte, hogy a hatóságra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint bárki másra, ezeket mindig maradéktalanul betartják, igyekeznek jól tenni a dolgukat, fiatal szervezetről van szó.

A hatóság azért jött létre, hogy megvédje az Európai Unió adófizetőinek pénzét, az uniós polgár nyugodt legyen, hogy az adó eurócentjei, forintjai megfelelően és célhoz kötötten lesznek elköltve Magyarországon

– húzta alá Biró Ferenc, hozzátéve: a céljuk nagyratörőbb ennél, gazdasági kultúraváltást szeretnének elindítani, amelyben az érintett szereplők akarnak és tudnak korrupciós kihívásokra nemet mondani, ennek a kultúrának a része az átláthatóság.

Sokan megkérdőjelezik a hatóság autonómiáját, de a törvényi rendelkezés egyértelmű, az Integritás Hatóság az Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak tartozik beszámolással, nem függenek sem a kormánytól, sem más szervtől, „akinek ez nem elég garancia, az vagy az Országgyűlés vagy az Európai Bizottság vagy mindkettő integritását kérdőjelezi meg”.

Az elnök a működésükről kifejtette, amikor novemberben létrejött a hatóság hárman voltak, innen építettek egy olyan szervezetet, amilyen még nem volt Magyarországon, ez hosszú távú folyamat. Jelenleg körülbelül hetvenen vannak, végül 120-150 fővel működhetnek.

A struktúra teljes felállása jövő év közepére várható, a következő év végére elkészülhet az a „világszínvonalú digitális fejlesztés, ami a hatóság kockázatelemzésének és kockázatfigyelésének alapját fogja adni”. Ez egy automatizált kockázatfigyelő rendszer, ami gyakorlatilag a támogatások megpályázásakor, a közbeszerzések kiírásakor valós időben tudja jelezni a várható problémákat.

Biró Ferenc kitért arra is, hogy a hatóság működése sokba kerül, „egyrészt az volt a célom, hogy olyan professzionális csapatot toborozzak, amely képes a korrupciót megfelelően üldözni, feltárni, és képviseli a gazdasági kultúraváltást. Ehhez munkakörülményekben is versenyképesnek kell lenni”. Az elnöknek az a kérése, hogy az egyenleget nézzék, „a végén pozitív lesz”.

Az első ilyen jelentés Magyarországon

A hatóság olyan javaslatokat fogalmazott meg a jelentésben, amelyek érdemi változást hozhatnak a gazdasági életben. A dokumentum több fejezetből áll: erőforrások ellenőrzési rendszere, közbeszerzési szabályok, adatok elemzése, összeférhetetlenségi kérdések, vagyonnyilatkozatok, valamint a hatóság kockázatértékelési gyakorlatának bemutatása. Komoly időnyomás alatt dolgoztak, a jelentés egyébként több mint kétszáz oldal, közel ötven javaslattal.

Ilyen jelentés még nem született Magyarországon, nem volt mihez nyúlnunk. Komoly kutatómunka van mögötte, ahol szükséges és lehetséges nemzetközi példákat kerestünk.

Biró Ferenc összességében elmondta, két olyan gondolatmenet figyelhető meg a riportban, amelyben kikristályosodik, hogy szükséges az intézményrendszernek jó gazdaként eljárnia, legyen egy tulajdonosi szemlélet beültetve az ellenőrzési mechanizmusokba, a közbeszerzésekbe, a monitoringba, „fel kell vértezni az intézményrendszert megfelelő humán és IT-eszközökkel, tudással, módszertannal annak érdekében, hogy az ellenőrzési munka hatékonyabbá tudjon válni. Az Integritás Hatóság ebben partnerséget és segítséget kínál.”

Munkájuk során azt tapasztalták, hogy a kapott adatok fragmentáltak, részben hiányosak, az információk részben nem ellenőrzöttek, a fejezetek egy része ezzel a problémakörrel foglalkozik, később rendszerszintű és egyedi vizsgálatokat is fognak indítani.

Biró Ferenc többek között az ellenőrzési rendszer funkcionalitási hiányosságairól is beszélt. A hatóság javasolja az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések módszerének újragondolását és a meglepetésszerű ellenőrzések magasabb részarányú alkalmazását, ezzel a bizonyítékok esetleges eltüntetését is meg lehet előzni.

Az uniós irányelvi követelményekkel összhangban van a közbeszerzések szabályozása, leginkább a jogalkalmazási gyakorlatban jelentkező anomáliák kezelése indokolt, ez biztosíthatná a közbeszerzések megfelelő működését. Megfogalmaztak olyan javaslatokat is, amelyek a bizalmat, a hatékonyságot növelhetik, ilyen például az egyajánlatos eljárások visszaszorítása.

Biró Ferenc a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáról elárulta, 2023 utolsó negyedévében külön jelentést adnak ki. Az ilyen irányú ellenőrzéseket még nem végezték el, a mostani dokumentumban a magyar vagyonnyilatkozati rendszer leíró ismertetése található.

A jelentésünkben felvonultatott mintegy ötven javaslat nemcsak gazdasági kultúraváltáshoz és szemléletváltáshoz járul hozzá, hanem a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához is. Ezzel meg tudja alapozni és segíteni tudja az ország felemelését

– hangsúlyozta Biró Ferenc.

A sajtótájékoztató végén bemutatták azt a felületet is, amelyen anonim módon lehet az Integritás Hatóság felé bejelentéseket tenni.

(Borítókép: Dabóczi Kálmán alelnök [b], Bíró Ferenc elnök [k] és Molbusz Tímea alelnök [j] az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota Tükörtermében 2022. november 4-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)