Döntött a Kúria, a Pedagógusok Szakszervezetének két kérdéséből is lehet népszavazás
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az ATV Start című műsorában ismertette a két témakört, amelyről lehet majd népszavazást tartani. a két hitelesített kérdés a következő:
- Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékánakfelhasználásáról rendelkezhessen?
„Tarthatatlannak tartjuk, hogy heti 37 órája van egy tizenegyedikes diáknak, egy elsősnek pedig 25. Ez hihetetlen nagy munkaterhelés” – hangsúlyozta Totyik Tamás a csatorna műsorában, majd hozzátette: ha csökkentenék a diákok óraszámát, akkor a pedagógusokét is lehetne redukálni.
Ha minden jogi akadály elhárul, a PSZ haladéktalanul megkezdi az aláírások összegyűjtését, melyre 120 nap áll rendelkezésre. A szakszervezet ebben a kampányban számít mindenkire, akinek fontos a diákok jövője,az oktatás megváltoztatása. A cél az, hogy meglegyen 200 ezer érvényes aláírás, ebben az esetben a parlament köteles kiírni a népszavazást. A PSZ bízik abban, hogy az ötpontos népszavazási kezdeményezés további három kérdését is hitelesíti a Kúria
– fogalmazott a kommünikében a PSZ.
Nyolc napig bárki megtámadhatja
Az ATV emlékeztet arra, hogy bár a státusztörvény tervezetében az áll, a tankerületek döntenek ebben a kérdésben, ám a szakszervezetnek éppen az volt a célja, hogy elkerüljék a nagy centralizációt.
Totyik Tamás szerint a jogalkotónak feltehetőleg az a szándéka, hogy minden olyan feladatot kiirtsanak az oktatási rendszerből, amit az intézmények magukra tudnak vállalni, és ezzel önálló arculatot tudnak kapni.
Egyensapkát akarnak mindenkire ráhúzni
– fogalmazott.
Totyik Tamás azt is ismertette az adásban, hogy a Kúria döntését az elkövetkezendő nyolc napban bárki megtámadhatja, ám ha ez nem következik be, akkor a Pedagógusok Szakszervezetének 120 nap áll majd rendelkezésre, hogy összegyűjtsenek 200 ezer aláírást. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: mindenki segítségére szükség van.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyéni népszavazási kérelmet nyújtott be a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás még március közepén. A Nemzeti Választási Irodához a szakszervezeti vezetők az alábbi öt kérdésre kértek jóváhagyást:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár tanítson?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?
Totyik Tamás kiemelte: ezeket a kérdéseket azért tették fel, mert szeretnék elérni, hogy a diákok munkaterhei radikálisan csökkenjenek, továbbá ily módon szeretnék megteremteni annak a lehetőségét, hogy egy új típusú tanterv jöhessen létre.
Ezt követően május derekán kiderült, hogy a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesítette a szakszervezet két alelnöke által benyújtott népszavazási kérdéseket. Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriához fordult.