Kövér László: A megmaradás magyar ősereje nem hagyta, hogy a végzet beteljesedjen

A Brassó megyei, hétfalusi csángómagyar településen tartják szombaton a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát a térség evangélikus hívei: az esemény zarándoklattal és istentisztelettel kezdődött, és egész napos kulturális programokkal folytatódik – írja az MTI.

Kövér László az evangélikus templom melletti téren mondott beszédében emlékeztetett: 1489-ben Mátyás király elrendelte, hogy Erdélyben a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket kell alkalmazni, hogy véget vessen a különböző mértékegységek által lehetővé vált csalásoknak. A házelnök rámutatott, napjainkban is van valami a Barcaságban, amit hasznos volna etalonná emelni egész Európában: „a megmaradás őserejének mintáját”, mely a barcasági csángómagyarok borica férfitáncában lakozik a leginkább.

„A borica táncot sokszor betiltották, a derék Zajzoni Rab István például 1861-ben keserűen azt írta, hogy a borica sok más ősi ünneppel együtt sírba szállt – ám a borica mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is táncolja, és ma is erőt merít belőle” – mondta Kövér László, aki szerint szükség volt és lesz az újjászületés ezen megtartó őserejére.

Emlékeztetett, hogy július 4-én lesz az évfordulója a magyar honfoglalás műveletét katonailag lezáró 907-es pozsonyi csatának, amikor a magyarok döntő győzelmet arattak az egyesített nyugati seregeket vezető bajor őrgróf hadai fölött, akkor látott napvilágot a latin mondás – „Ugros eliminandos esse” –, miszerint a magyarság felszámolandó.

A baljós szállóige az elmúlt ezer évben többször megkísértette a nemzetet, de a megmaradás magyar ősereje nem hagyta, hogy a végzet beteljesedjen. Nagy áldozatok, gyötrelmek és veszteségek árán, de a magyarságban az összetartozás ereje erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek szét akarták szakítani

– hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: a magyarság ideig-óráig történő kiszorításával ma is próbálkoznak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti kormányból történt minapi kiszorítása is ezt mutatja, „a romániai magyarság vezető pártja, az RMDSZ létrejötte óta lojális a román államhoz és hűséges a magyar nemzethez; létrejötte óta elkötelezett az euroatlanti értékek iránt; létrejötte óta erősíti a Romániában és a kelet-európai térségben a politikai stabilitást és az etnikai békét”.

Megköszönte Kelemen Hunor pártelnöknek és az RMDSZ-nek „a szakszerű kormányzati munkát”, arra intette a szövetség politikusait, ne feledjék a borica tanulságát, mert a politikában is igaz: akiről azt gondolják, az elmúlásba taszították, mindig újult erővel kel életre.

Európa két tábora

Kövér László arról is beszélt, hogy napjainkban Európában két tábor kezd felseregleni: a józan ész tábora, mely azt akarja, hogy Európa az európai embereké maradjon, és az ezzel szemben állóké. Arra intette a barcasági magyarokat, hogy mindenképp őrizzék meg a borica táncot, „és hitükkel, munkájukkal és szavazatukkal” erősítsék a józan ész magyar, román és európai táborát.

A házelnök az egyházi eseményt követően a közmédiának elmondta: jelenléte a zarándoklaton elsősorban azt jelzi, hogy az anyaország, a teljes magyar közösség számontartja a barcasági csángókat, „az ilyen rendezvények az adott közösség tagjainak is bizonyítják, hogy létezik, és van jövője. Ez minden közösség esetében igaz, de a kisebbségi közösségekre, ahol mindennap meg kell küzdeni a létért, még inkább”.

Kelemen Hunor: Nagy a nyomás

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: napjainkban nagy a nyomás az erdélyi magyar közösségen, hogy valahova tartozni kell.

Mi, erdélyi magyarok pedig itt állunk több száz esztendeje, és azt mondjuk, hogy nem. Mi nem valahova, hanem ide tartozunk, van nemzetünk, és van országunk. Van hazánk, és van szülőföldünk.

Kiemelte, hogy egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában három szó van, mely nem helyettesíthető: a szülőföld, a megmaradás és a nemzeti identitás. A szülőföld akkor is megmarad, ha lakói elhagyják, „az igazi kérdés az, hogy mi megmaradunk-e, hogy belakjuk-e továbbra is a szülőföldet, vagy ott marad árván, magára, ahogy nem messze innen az egykori szász falvak mutatják. A megmaradáshoz hagyományokra és hitre van szükség”.

Kelemen Hunor úgy vélte, erre a barcasági csángók a példa, akiknek a határvidéken sokszor kellett jelezni a veszedelmet, és Pürkerec, mely 1767-ben leégett, de temploma megmaradt, mutatva, hogy a közösség legnagyobb támasza a hit, „olyan szülőföldet kell építeni, amely megtartja a magyarokat”.

Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől. A zarándokokat Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Beschea Severius-Florin, Tatrag község román polgármestere is köszöntötte, aki a térség büszkeségének nevezte és támogatásáról biztosította a barcasági csángókat.