Itt nem éttermek vannak, hanem itatóhelyek

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja Erzsébetváros polgármestere a VII. kerület zárórarendeletéből eredő helyzetet. Erre utal legalábbis, hogy a városrész civil képviselőjének ezzel összefüggő előterjesztéseit különböző okokra hivatkozva még napirendre sem engedte venni a júniusi testületi ülésen. Garai Dóra

• egyrészt az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló rendeletet-,
• másrészt az önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletet akarta módosítani. 

Niedermüller Péter pártja, a Demokratikus Koalíció már korábban bejelentette, hogy a 2024-es önkormányzati választáson Erzsébetvárosban ismét őt jelöli polgármesternek. A választás egy napon lesz az európai parlamenti választásokkal, e két aktus pedig kétféle elvárást támaszt a bulinegyeddel kapcsolatban. Míg a polgármesternek az (egyre fogyatkozó számú) helyben lakó nyugalmát és kulturált lakhatási körülményeit kellene biztosítania, addig pártja listás EP-választási sikere érdekében a színes, befogadó, fiatalos és pezsgő Erzsébetváros képét kellene sugároznia. Bár kompromisszumos javaslatként korábban felmerült a hétköznapokra érvényes éjféli zárás, mára bebizonyosodott, hogy e két érdek összeegyeztethetetlen. A választásokig hátralévő kevesebb mint egy évben nem szolgálná a városvezetés érdekét, ha a meglehetősen megosztó „bulinegyed-ügy” tematizálná a helyi közbeszédet.

2019 nyarán Niedermüller Péter a Népszavának még úgy fogalmazott: „A lakók éjféli zárást szeretnének, ami teljesen érthető. Mi is ezt támogatjuk."  Aztán megszületett a kritériumrendelet, és felállt egy testület is, amely a számolatlanul érkező lakossági panaszok nyomán igyekezett valamiféle megoldást találni az éjszakai dorbézolással járó kellemetlenségek csillapítására. Sikertelenül, amit az is jelez, hogy a rendeletet kidolgozó és egyben a munkacsoportot vezető alpolgármester lemondott. 

A Liszt Ferenc tértől eltekintve alig akad a VII. kerületben olyan hely, ahová egy középosztálybeli pár nyugodtan be tudna ülni vacsorázni. Itt nem éttermek vannak, hanem itatóhelyek, amelyek a kiállított számlák szerint még veszteségesek is, így az államnak működésükből nincs haszna. De nincs az önkormányzatnak sem, amelynek 900 millió forint körüli összegbe kerül az állandó takarítás, miközben a mulatót üzemeltető cégek ennek csak a töredékével járulnak hozzá a költségekhez – magyarázzák a dühös helyiek. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület egyenesen úgy fogalmaz: „a polgármester és koalíciója nem a VII. kerületi lakosságot, hanem a kocsmatulajdonosok érdekeit képviseli."

Kikényszerített problémafelvetés

Az előző hónapban ugyan még sikerült adminisztratív úton a szőnyeg alá söpörni a témát, az Élhető Erzsébetváros civil politikusa a Fidesz négy képviselőjének támogatásával azonban rendkívüli testületi ülés összehívásával kényszerítette ki, hogy legalább beszélhessenek a problémáról. Ezt a polgármester már nem tudta elkerülni (az önkormányzati törvény szerint 15 napon belül köteles összehívni a közgyűlést, ellenkező esetben ezt a kormányhivatalé tette volna meg helyette). 

A mai napra összehívott rendkívüli ülésen a 15 fős testületből 10 képviselő és számos dühös lakó jelent meg az ülésteremben. A napirend Garai Dóra két javaslatából állt.

Jelenleg ugyanis több mint 200 hely lehet nyitva éjfél után, dacára az ennek „szigorú feltételeket" szabó, kritériumrendeletként emlegetett helyi előírásnak.

A másik javaslata arra vonatkozott, hogy az éjszakai vendéglátóhelyektől befolyó önkormányzati bérletidíj-bevétel 20 százalékát a mulatók működését elszenvedő társasházak kaphassák meg kompenzációként. Szücs Balázs alpolgármester a vitát egyenesen azzal akarta rövidre zárni, hogy a felvetésnek semmi értelme nincs.

Az előző önkormányzati ciklusban, még Vattamány Zsolt polgármestersége idején sikerült a helyieknek kiharcolniuk, hogy önkormányzati tulajdonú bérleményben ne lehessen vendéglátóhelyet működtetni. A most hivatalban lévő testület ezt a szabályt eltörölte. 

A kerület vezetése ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a bulinegyed féktelen növekedése az előző, fideszes kerületvezetés hagyatéka, az abból fakadó problémák mérséklése hosszú távú folyamat. A még 2018-ban kiírt népszavazás érvénytelen lett, mindösszesen 4572 kerületi lakos mondta azt, hogy éjfélkor zárják be a szórakozóhelyeket. (Az urnák elé járuló szavazók 66 százaléka akarta így.)

Az éjfél utáni nyitvatartást szabályozó kritériumrendszer bevezetése konszenzussal jött létre, melynek kialakításában az összes érintett fél részt vett a lakosoktól kezdve a vendéglátóhely tulajdonosokig. Az éjszakai nyitvatartás megtiltása szembe menne a 2020-ban közösen megalkotott kompromisszumos intézkedéssel.

– írták válaszukban. A 2020 márciusában elfogadott jogszabály a koronavírus-járvány miatt először csak a 2022-ben lehetett a teljes évben érvényben. Niedermüller Péter ezért azt kezdeményezte, hogy a testület őszi ülésszakán tekintse át minden részletre kiterjedően a szabályozást.

Ami a teraszdíjakat illeti, a városvezetés úgy látja, az Erzsébetvárosban beszedett díjakból száz százalékban a helyben élők profitálnának – a teraszos házaktól, a teraszos házak szomszédjában lévő épületeken át, a terasszal szembe álló lakóházakig – rendezettebb zöldterületek, nagyobb közbiztonság, tisztább és karbantartott utcák formájában.A teraszok szabályos működését az önkormányzat folyamatosan ellenőrzi, a szabályok be nem tartása ellen pedig határozottan fellép.

Az érintettek ezt másképp látják. A történelmi zsidónegyed épített és kulturális örökségét súlyosan veszélyezteti, a formailag lakóövezeti besorolású területet pedig lakhatatlanná teszi az elégtelen szabályozás – hangsúlyozta az Élhető Erzsébetváros Egyesület. A problémákat felvető mai rendkívüli testületi ülésen a szóban forgó két javaslatot végül a városvezetői oldal tartózkodó szavazataival eredményesen elsüllyesztette.

(Borítókép: Niedermüller Péter. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)