„Karácsony Gergely nehéz tizenegy hónap elé néz”

A külföldi kampánytámogatások miatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gigabírsággal sújthatja a 2022-es választásra létrejött ellenzéki összefogás résztvevőit, de a nemrégiben titkosítás alól feloldott titkosszolgálati jelentés is újabb kérdéseket vet fel, és nehéz helyzetbe hozza a korábban együttműködő pártokat. A Nemzeti Információs Központ által készített 52 oldalas összefoglaló dokumentumban meglepő információk olvashatóak a Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt aspiránsi kampányát segítő Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület finanszírozásáról is. A pártok reakcióiról itt és itt is írtunk.

Léket kapott az ellenzék választási modellje

Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzéki pártok a dollárbaloldalváddal és az ezt alátámasztó konkrétumokkal egy rendkívül kellemetlen kampánytémát, „a korábbi recsegő-ropogó összefogás végleges elvesztését kaphatják ölükbe, a várható további bizalomvesztés miatt”. Ugyanakkor a Nézőpont Intézet vezetője úgy véli, ennél is fontosabb, hogy a választási indulás tervezett modellje, a kampányszerepet betöltő, külföldről finanszírozott civilszervezeteké kapott most léket.

Ezek finanszírozási funkciója jól láthatóan törvényellenes, többet árt, mint használ. Így a »pártoktól független«, pártok helyett civil szervezetekre támaszkodó politikus közéleti szerepének is csökkent a várható kampányhaszna, amelyet Karácsony Gergely talált ki magának a Párbeszéd társelnökségről való lemondásakor. Az egész baloldali kampány újratervezést igényel

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel az Indexnek.

Karácsony Gergelynek van mit megmagyaráznia

Az elemző úgy látja, hogy a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület kérdéses támogatási háttere miatt „Karácsony Gergely nehéz tizenegy hónap elé néz”, a politikai korrupció vádja folyamatosan a nyomában lesz újraválasztási kísérletének.

„Nagyon sok mindent kell megmagyaráznia, és az eddigi magyarázkodása nem megoldást hozott a botrányára, hanem újabb kérdéseket vetett fel. Egyrészt nem világos, hogy mi a pontos forrása az összesen 650 milliós összegnek. Miért kapott még 2022-ben is pénzt az egyesület, holott célja Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége volt, és az 2021 októberében elbukott. Hogyan gyűlhetett össze ennyi mikroadomány, ha igaz a főpolgármester állítása, miért nem végzett eredetvizsgálatot a bank a készpénz befizetésekor? És így tovább. Jól láthatóan a főpolgármester a Lánchíd felújításával, Budapest 150. születésnapjával és a kormányellenes hangulatkeltéssel próbálta megszólítani a főváros baloldali többségét, de a politikai korrupció könnyen elviheti minderről a fókuszt” – fejtette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

Szerinte a Városháza-ügy is megmutatta, hogy a válságkommunikáció nem Karácsony Gergely erőssége.

Helyzetét nehezíti, hogy vélhetően elhúzódó politikai botrány mellett jogi eljárás is indulhat ellene vagy az egyesülete képviselője ellen, amely minden eddiginél nagyobb nyomást helyezhet rá

– tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

A cikkünk elején említett titkosszolgálati jelentésben az áll, hogy euróban, angol fontban és forintban több mint 500 millió forint érkezett a Karácsony Gergelyhez köthető Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület számlájára 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között. A befizetést több részletben Perjés Gábor párbeszédes politikus, az egyesület elnöke bonyolította.

„Mozgalmas ősze lesz a baloldalnak”

A Nézőpont Intézet vezetője szerint mindaddig, amíg a Demokratikus Koalíció nem állít ellenjelöltet a főpolgármesteri posztra, „Karácsony Gergely esélyes a teljes baloldal támogatására”. Az elemző azonban hozzátette: „az biztos, hogy Gyurcsány Ferenc tárgyalópozíciója minden eddiginél jobb, a megingó főpolgármester újraindulásáért eddig is nagy árat kért volna, például minden eddiginél több DK-s polgármestert a Közgyűlés erőviszonyainak megváltoztatására, de a nagy ár most még tovább emelkedhet.”

Gyurcsány Ferenc és a DK – Mráz Ágoston Sámuel szerint – nem érdekelt a gyors döntésben, akár jövő év elejéig is kivárhatnak, hogy addig eldőljön, érdemes-e ellenjelölttel próbálkozniuk. „Mozgalmas ősze lesz a baloldalnak” – jegyezte meg a Nézőpont Intézet vezetője.

Máskor is volt külföldi támogatás?

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a globális világban nem lehet egyértelműen elválasztani a külpolitika és a belpolitika terét. Ahogy az Európai Unió intézményeiben sem csupán külpolitikai érvek hangzanak el, úgy a belpolitikai eseményekből sem maradnak ki külföldi szereplők.

„A magyar kormány is sokszor az adott országok belpolitikai erőviszonyai szerint alakítja a külpolitikai kapcsolatokat, például az amerikai republikánusok vagy a német kereszténydemokraták sikere esetén fűzi szorosabbra a kapcsolatot Washingtonnal és Berlinnel. Az amerikai politikának évtizedek óta visszatérő eleme, hogy a választásokat és a törvényhozást külföldi kormányok vagy szervezetek miként befolyásolják. Egy kis méretű, és nem túlságosan gazdag országban, mint Magyarország, ez a helyzet még élesebben áll elő. Egy nagyobb vagy gazdagabb országhoz képest »olcsó« a kampány, viszonylag alacsonyabb összeggel is lehet segíteni az adott országban szimpatikus oldalnak” – fejtette ki a külföldi támogatás témájában Rajnai Gergely az Indexnek.

Az elemző hozzátette: bár eddig nem volt tematizált kérdés a magyar közbeszédben, külföldi támogatás minden bizonnyal korábban is volt magyar kampányokban több párt mellett is.

Ez egyébként nem csak pénzügyi természetű lehet, lehet szó szakértelemről vagy akár nyilvános ajánlásról is, például egy kormány vagy szervezet elmondhatja, hogy kiáll valamelyik jelölt mellett, így segítve a kampányt

– közölte Rajnai Gergely.

A nemzetközi támogatás kifejezetten előny?

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője kiemelte, hogy a Fidesznek nagy előnye van a médiafelületeken, jóval kiterjedtebb az aktivistahálózata, komolyabb pénzügyi források állnak a rendelkezésére, és kormányhirdetések is segíthetik a kampányát, vagyis az ellenzéknek nagyon komoly hátránya van. Rajnai Gergely szerint ezért „logikus”, hogy megpróbálják ledolgozni azt.

„Az ellenzék egyik fő erőforrása az, hogy a nyugati közvélemény és a nemzetközi szervezetek nagy része nem szimpatizál a kormány politikájával. Nem csoda, ha erre az előnyre próbálnak építeni, és külföldi, nemzetközi szereplők támogatásával próbálják erősíteni magukat. Az, hogy ez miként befolyásolja a választási esélyeket, attól függ, milyen jellegű választásról beszélünk. A pártelitek körében a komoly nemzetközi támogatás kifejezetten előny, hiszen enélkül nehéz elkezdeni ledolgozni az ellenzék tetemes hátrányát. Ezért, amennyiben a pártok maguk választják ki a jelölteket, a külföldi magánszemélyek, szervezetek támogatása szinte feltétel, nem hátrány” – vélekedett az elemző.

Rajnai Gergely úgy véli, amennyiben ismét lesz előválasztás,

a nyugati támogatás feltehetően az ellenzéki választók nagy részének szintén inkább pozitív, mintsem negatív jel lehet, mert legtöbbjük a pártoknál jobban is kedveli a nemzetközi szervezeteket, jobban is bízik az általuk támogatott jelöltekben.

A kormánypárti szavazók azonban nyilvánvalóan negatívan ítélik meg az ellenzékiek minden lépését, így a külföldi támogatást is, „de ez a választást nem befolyásolja különösebben”, mivel ők semmiképpen sem szavaznának az ellenzéki jelöltekre.

„A kérdés, hogy van-e egy olyan réteg, amelynek nagyon visszatetsző a külföldi támogatás, és ezért hajlandó otthon maradni, vagy az ellenzéktől megvonni a szavazatát. Ezt azért sem tudjuk pontosan felmérni, mert a külföldi támogatások témája eddig a magyar közbeszédben nem volt benne, így a legtöbbeknek nem alakult még ki véleményük ezzel a kérdéssel kapcsolatban” – fogalmazott az elemző. Ezzel kapcsolatban azt is elmondta: jelenleg a kormánypárt tematizálja ezt a kérdést, ezért szinte csak a negatív keretezés került be a közbeszédbe, de nincs kizárva, hogy a nemzetközi népszerűséget akár pozitívan beállítva is bekerüljön majd a kampánytémák közé, ami megváltoztathatja a választói megítélést, „ami még a téma frissessége miatt bőven alakulóban van”.

(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Németh Kata / Index)