Nyugdíjdömping várható az egészségügyben, kevesen vállalják a továbbfoglalkoztatást

A közelmúltban stratégiai megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) között. A dokumentumot Takács Péter egészségügyi államtitkár mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is aláírta.

Balogh Zoltán az Index megkeresésére az egyezséget történelmi jelentőségűnek nevezte, kijelentését azzal indokolta, hogy míg korábban leginkább csak kész jogi anyagokat, kidolgozott koncepciókat kaptak véleményezésre, most már a tervezési szakaszba is bekapcsolódhatnak, és szakmai köztestületként ők maguk is kezdeményezhetnek fejlesztéseket, A MESZK által benyújtott kezdeményezésekre az államtitkárságnak érdemben kell válaszolni, illetve tárgyalásokat, egyeztetéseket lefolytatni. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a területek, amelyeknél a közeljövőben egyeztetésre lesz szükség, úgy felelt:

• az ágazatban dolgozók szakmai képzésének, továbbképzésének fejlesztése,
• az őket érintő megélhetési, lakhatási intézkedések kérdésköre,
• valamint munkakörülményeiknek, egészségügyi ellátással kapcsolatos infrastrukturális feltételeiknek a javítása.

Balogh Zoltán jelezte, hogy az aláírást követően, az új lehetőséggel élve, azonnal továbbított a Belügyminisztériumnak egy dokumentumot, melynek lényege, hogy a közelmúltban kialakított – a szakképzést módosító – tervezettel ellentétesen a MESZK az ápoló-, szakdolgozó-tanulók szakmai gyakorlatát mindenképpen valós gyakorlati munkakörnyezetben, működő kórházakban, intézményekben szervezett körülmények között tudják csak elfogadni.

Feltétlenül ragaszkodunk ehhez az állásponthoz. Tesszük ezt annak érdekében, hogy a frissen végzett munkavállaló ne kerüljön az első munkahelyén kiszolgáltatott stresszhelyzetbe. A pályakezdő ápoló az ismert környezetben a jól képzett, segítő munkatársakkal körbevéve egy életre elköteleződhet a segítő hivatás mellett. Az egészségügyi kormányzat stratégiai hibát követne el, ha az ápoló hallgatók elesnének a tanulói munkaszerződések adta ösztöndíj lehetőségétől. Az említett intézkedéssel az egészségügyi ellátás területe komoly versenyhátránnyal nézhet szembe a többi ágazattal szemben, ami nemkívánatos cél

– fejtette ki Balogh Zoltán, aki abban bízik, hogy a benyújtott javaslat nemcsak egy papír marad, hanem a minisztérium részéről hamarosan kapcsolattartót kapnak, és megindulhat egy konstruktív tárgyalási folyamat.

Mint mondta: ebben azért is reménykedhetnek joggal, mert „egyértelmű nyitottságot érzékelnek”, tapasztalataik szerint „az egészségügyi tárca súlya megerősödött”.

Érdemi béremelés a jövő év elején

Mint ismert, július 1-jével 18 százalékos béremelést kaptak a szakdolgozók. A kamara a januári egyeztetéseken már kifejezte elégedetlenségét az akkor még csak tervezett béremelés nagyságával kapcsolatban, de tudomásul kellett vennie, hogy a kormány az ismert keretösszeget szavazta meg. Fontos látni ugyanakkor, hogy a januári orvosi béremelés mértéke alapján júliusban legalább 22-23 százalékot kellett volna kapniuk a szakdolgozóknak ahhoz, hogy a két szakmaterület közötti bérolló ne nyíljon tovább.

Valamennyiüknek látni kell azt is, hogy ez a 18 százalékos emelés az inflációt sem fedezi, így a nehéz helyzetben lévő kollégák anyagi gondjait nem oldja meg olyan mértékben, mint szerettük volna

– jelentette ki Balogh Zoltán.

A MESZK országos vezetése a jelenleg folyó egyeztetések alapján bízik abban, hogy a következő, 2024 márciusára időzített béremelés érdemi előrelépést hoz. Úgy vélik, az igazán látványos béremeléshez feltétlenül szükség lesz egy differenciált bértáblára. Anyagilag és erkölcsileg kiemelt megbecsülésben kell részesülniük az önálló kompetenciakörökkel rendelkező, jól képzett szakemberek, valamint a folyamatos munkarendben foglalkoztatott kollégáknak. Így a jövőben már nem a garantált bérminimum-emelkedéssel kellene versenyezniük, hanem elindulna egy folyamat, melynek eredményeként a fizetésük érdemben felzárkózna az orvosi bérekhez.

A kamara elnökének végső célja, hogy a szakdolgozói–orvosi bérarány a 2020-ban már elért 54 százalékon álljon. Ez a szint jelenleg csupán 22 százalék.

A kormány szándékai szerint jövő márciusra 37 százalék lehet a bérarány, ami a magasan képzett, négy-hat vagy akár nyolc évet egyetemen, valamint több évtizedet a pályán töltött szakdolgozók számára még mindig nem elég motiváló.

A szabadságok kiadása is gondot jelent

Mint ismert, hazánkban a MESZK adja ki azokat a jóhírnév-igazolásokat, amelyek külföldi munkavállaláshoz szükségesek. A kérvények száma alapján Balogh Zoltán úgy látja, hogy a helyzet papírforma szerint nem kritikus, hiszen heti szinten kettő-hat fő jelzi távozási szándékát, ami persze lokálisan komoly problémákhoz is vezethet.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ők csak a jéghegy csúcsát látják, hiszen nagyon sokan más – jellemzően alacsonyabb – pozícióban folytatják, esetleg teljesen elhagyják a pályát, amihez nem szükséges a jóhírnév-igazolás.

Külföld mellett a magánellátásnak komoly elszívó ereje van. Ami biztos, hogy az állami egészségügynek minden egyes elvesztett személy hatalmas kiesést jelent. Mindezeken túl a következő években óriási nyugdíjdömping várható, és a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre kevesebben vállalják a további foglalkoztatást: míg a Covid előtt tízből nyolcan-kilencen maradtak a rendszerben, mára ez a szám egy-kettőre csökkent

– mutatott rá a kamara elnöke.

Az egészségügyben a nyári szabadságok kiadása a vezetők számára egy lehetetlen küldetés. A szakdolgozókat jellemzően 3-5 napos pihenésre engedik el, két-három hetes igazi kikapcsolódásra esély sincs. Az egészségügyi szolgáltatók szerény mértékben tudják segíteni dolgozóikat. Az intézmények táborokat, napköziket is csak elenyésző számban szerveznek, így a szabadság sok esetben inkább gyermekfelügyeletről, semmint rekreációról szól.

Különösen ráférne a feltöltődés az ellátás gerincét biztosító szervező középvezetői csapatra – tehát a főápolókra, vezető asszisztensekre –, akik a munkát szervezik egy adott intézményben, osztályon, hiszen nekik még a szabadság alatt is kéznél kell lennie a szolgálati telefonnak. A MESZK a jövőben egy javaslatcsomagon keresztül szeretné elérni, hogy az említett szakdolgozók extra ellentételezésben részesüljenek.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)