A szomszéd zaja mindig hangosabb, avagy a rossz szomszédság török átok

A szomszédjogokat (iura vicinitatis) a rómaiak is ismerték; ezeket a korlátozásokat törvényi szolgalmaknak tekintették. Vagyis felismerték, hogy a tulajdont nemcsak a köz, hanem a szomszédok közötti zavartalan együttműködés érdekében is szükséges korlátozni.

A szükségtelen zavarás tilalma

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a polgári törvénykönyv, míg a speciális kérdéseket a szomszédjogi törvény tárgyalja, és mindezt önkormányzati szabályozás és a bírósági ítélkezési gyakorlat egészíti ki.

Az ingatlan használatának általános korlátja az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalma. A polgári törvénykönyv 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Az esetek sokszínűsége miatt a szükségtelen zavarás megállapítását a törvény az ítélkezési gyakorlatra bízza. A bíróságok pedig általában igazságügyi szakértő igénybevételével döntenek az eset összes körülményének mérlegelésével. Az ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, ha a zavaró tevékenységet kifejtő személy a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

De itt is lehetnek kivételek. Egy pár évvel ezelőtti ügyben például a bíróság nem kötelezte a zeneszolgáltatás megszüntetésére az alperest annak ellenére, hogy tényként állapították meg, hogy a bárban a zeneszolgáltatás rendkívül hangos volt, ami a felperesek ingatlanának rendeltetésszerű használatát lehetetlenné tette. Igen ám, de ez az ingatlan a Balaton-part legforgalmasabb városának főutcáján helyezkedett el. Az ítélet indoklása szerint a nyaralóknak is tudomásul kell venniük, hogy a Balatonhoz hozzátartoznak a szórakozóhelyek, és akár valamennyi helyen be lehetne tiltani a zeneszolgáltatást.

Zajkeltés, csendháborítás

A szomszédok között gyakori vita tárgya a zajkeltés. Persze nincs két egyforma szomszéd: az egyik szeret hangosabban zenét hallgatni, szombat reggel füvet nyírni, több baráti összejövetelt szervezni, míg a másik nem. Jogtörténeti érdekesség, hogy a szomszédjogi törvény tervezete a fölösleges jogviták elkerülése érdekében kimondta volna, hogy a tulajdonos tűrni köteles minden zavaró tevékenységet, amely a szomszédos ingatlan helyben szokásos használatából ered. Nos, a helyben szokásos használat fogalma végül kikerült az elfogadott törvényből. Kétségtelen, hogy a bíróság a helyben szokásos használat fogalmának bevezetése esetén sem szabadult volna meg a mérlegelés szükségességétől, csak éppen nem a zavarás szükségtelen mértékét kellett volna mérlegelnie, hanem azt, hogy a zavaró tevékenység belül van-e még a helyben szokásos használat fogalmi körén.

Ha személyes felszólítás nem járt sikerrel, zajkeltés esetén felhívhatjuk a közterület-felügyeletet vagy extrém csendháborítás esetén, illetve abban az esetben, ha a cselekményt magánterületen követik el, akkor a rendőrséget.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. § alapján a csendháborítás tényállását valósítja meg az, aki

lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, ami alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

Mivel a törvényi előírásban nem szerepel időkorlát, a csendháborítás bármely napszakban megvalósítható, amennyiben valaki indokolatlanul olyan zajt okoz, ami mások nyugalmát zavarja. A közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. Maga a szabálysértési eljárás viszont feljelentés, továbbá a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést a rendőrségen kell megtenni.

Gyakran rendelnek ki szakértőt

Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája szerint a birtokvédelem a zavartalan birtoklás lehetőségét biztosítja a birtokos számára. Ha a birtokháborítás egy éven belül történt meg, akkor a helyi jegyzőtől is lehet birtokvédelmet kérni, de az illető fordulhat azonnal a bírósághoz is. A jegyző hoz egy határozatot, amely ellen nem lehet fellebbezni.

Ha azonban valamelyik fél számára a jegyző döntése nem elfogadható, akkor ezt a bíróságon támadhatja meg.

A Kaposvári Járásbíróságra érkezett polgári ügyek egy-két százaléka birtokper. A két Balaton-parti járásbíróságon viszont már más az arány. Fonyódon negyedannyi ügyből kétszer annyi a birtokper, míg Siófokon feleannyi az ügyszám, háromszor annyi a birtokper.

A csoportvezető bíró elmondta, hogy a helyszíni tárgyalások nagy részét a birtokperek adják. Komplett kihelyezett tárgyalást tartanak, meghallgatják a feleket, a tanúkat, felvételeket készítenek a helyszínen. Ez klasszikusan az a pertípus – állította –, amikor nem papírok alapján, a tárgyalóteremben döntenek, hanem kimennek. Gyakran rendelnek ki szakértőt is, tényleg meghaladja-e például a sérelmezett zaj a rendeletben előírt zajszintet.

Arra a kérdésre, mit lehet tenni a pereskedés elkerülése érdekében, a bíró közölte: a szomszéd tudomásul veheti, lemondhat róla, de ennek nincs joghatása. Ha neki ebből a későbbiekben kára származik, akkor ugyanúgy követelhet kártérítést.

Klasszikus eset a rossz szomszédság török átok – folytatta –, vannak notórius pereskedők, akik a rossz viszony miatt oda-vissza indítanak egymással szemben mindenféle pereket. A békés egymás mellett élés jegyében természetesen sok mindent meg lehet kulturáltan beszélni, de ettől például az építésügyi szabályokat be kell tartani. Milyen magas lehet egy kerítés, meddig nőhet a tujasor. A birtokháborítás tárgya kifogyhatatlan. Talán egy magányos tanyán élő embernek jelentene gondot az, hogy kivel szemben indítson birtokháborítási pert, mert egyébként nagyon sok okuk lenne rá az embereknek.

(Borítókép:  Owngarden / Getty Images Hungary)