„Migránsmentes napot kívánok, uraim!”
További Belföld cikkek
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
- Négyes karambol történt az M5-ös autópályán
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
„Migránsmentes napot kívánok, uraim!” – mondta nevetve a két kislánya után bicikliző férfi a készenléti rendőröknek és Róbertnek, a határvadásznak, Ásotthalmon túl, már Gátsoron. Ha az út mentén dél felé nézünk, kisebb erdős terület után a határzár következik, északi irányban gémeskút, mezők, kertek és rendezett udvarok. Hamar világossá vált, hogy a köszöntés ellenére sem telt akció nélkül a nap, az itt állomásozó erőknek egy csaknem negyvenfős csoportot kellett feltartóztatniuk „mélységben”. „Látod, a környéken szeretik a rendőrt és a határvadászt” – jegyezte meg az Indexet a határvadászok világába kalauzoló Hegedűs Ádám rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Csongrád-Csanád Vármegyei Határvadász Ezred I. századának parancsnoka.
Ismerik az utat, mint a tenyerüket
A határvadászok parancsnoka szerint az illegális bevándorlók nem is itt, hanem keletebbre, Mórahalomnál próbálnak meg legtöbbször átjutni a határzáron. Miért? Pontosan senki sem tudja a választ, de feltételezhetjük, hogy az embercsempészek túlnyomó többsége ezt az útvonalat ismeri úgy, mint a tenyerét.
Róbertnek réges-régi vágya volt az egyenruha, 23 évnyi gazdálkodás után döntött úgy, hogy határvadász lesz. Moholon, a Vajdaságban él családjával.
A feleségem is rendőr, és az elején nem támogatta, hogy határvadász legyek. A délszláv válság idején nem volt jó ötlet az egyenruha, de amit én most a határvadászattól kapok, azzal teljesen meg vagyok elégedve. Változatos a munka. Végül a feleségem is elfogadta, hogy nem ő az egyetlen egyenruhás a családban, a gyerekek is megbarátkoztak azzal, hogy ez lett a munkám. Szerintem a két kerítés közötti rész a legveszélyesebb
– mondta a határvadász, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy az egy hónapos kiképzés ideje alatt az intézkedéstaktika volt számára a legérdekesebb, mert vadászként már találkozott fegyverekkel és nem jelentett számára újdonságot a használatuk. A határvadászok is fegyveres szolgálatot teljesítenek, ugyanolyan felszerelés illeti meg őket, mint bármelyik rendőrjárőrt, de a határzárnál végzett feladataikhoz speciális eszközöket – például hőkamerát is – kapnak a munkavégzéshez.
A határvadászok mindig rendőrök mellett, az irányításuk alatt munkálkodnak, a feladatra már nyolc általános elvégzése után is lehet jelentkezni, Hegedűs százados szerint ennek ellenére nem ritka, hogy érettségivel és főiskolai végzettséggel is határvadásznak állnak emberek. Nemcsak a környékről és Délvidékről, hanem az ország távolabbi pontjairól is érkeznek jelentkezők.
Csongrád-Csanád vármegyében a határvadászok három kirendeltségen:
- Szegeden,
- Kiszomboron
- és Nagylakon látják el feladataikat.
Dolgoznak a határátkelőhelyeken, közvetlenül a határzárnál, és a két határzár között manőverúton is járőröznek. Mélységi ellenőrzést is végeznek, ami azt jelenti, hogy a határon átjutott menekültekkel szemben is intézkednek. Munkájukért mindig az adott kirendeltség szolgálata a felelős.
Az elmúlt időszakban rendre arról hallhattunk a híradásokban, hogy a migrációs nyomás ismét magasabb fokozatba kapcsolt, emiatt egyre nagyobb teher hárul a határon szolgálatot teljesítőkre. Erre vonatkozó kérdésünkre Hegedűs Ádám rendőr százados azt mondta, hogy a 2015-ös nagy menekültválság óta eltelt időben a biztonsági határzár jól funkcionált, ezért voltak könnyebb időszakok is, de mára ismét mindennapossá váltak a rizikósabb események, átjutási kísérletek. Találkoztunk olyan határvadászokkal, akik a rázósabb helyzetekről nehezen tudtak nyilatkozni.
Országos szinten itt a legnagyobb a nyomás, akik nem a környéken élnek, azok számára akár érthetetlen is lehet, amiről most beszélgetünk, de elhihetik, tényleg napi szintű küzdelemről van szó. Az esetek döntő többségében az illegális bevándorlók éjszaka próbálkoznak, és tudnak átjutni
– tette hozzá a határvadászok parancsnoka. A határvadászok és a készenléti rendőrök tapasztalata szerint az embercsempészek segítsége nélkül, akik szervezetten segítik az illegális bevándorlást, a menekültek nem tudnának átjutni a biztonsági határzáron. A bevándorlók legelterjedtebb módszere a létrázás, miközben az embercsempészek agresszív fellépéssel, dobálással próbálják elvonni a határvadászok, a rendőrök figyelmét, de azóta, hogy a határzár magasabb a Szerbiához közelebb eső felén, egyre kevesebben próbálkoznak létrával. „Magasabb a hattyú.” Az sem ritka, hogy az embercsempészek csúzlival csapágygolyókat lőnek az éppen szolgálatot teljesítőkre. A közelmúltban olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a szerb oldalon lévő Horgoson és környékén elfogyott a létra, egyszerűen sehol nem lehet kapni, de egy szintén délvidéki határvadász tisztázta a helyzetet.
Létra az mindig van, és mindig is lesz, nagy üzlet ez, miközben a konkurens embercsempész csoportok harca dúl a szerb utcákon. Az embercsempészek között a fegyveres összetűzés sem példa nélküli
– mondta István, a horgosi határvadász. Sőt, köztudottan több fegyveres összecsapás is volt Horgoson az embercsempészek között. A szerb hatóságok legutóbb 25 fegyvert, köztük gépfegyvereket és puskákat foglaltak le.
Mesterségem címere: határvadász
A határvadászok toborzása folyamatos, rendszerint havonta indulnak az egy hónapig tartó képzések. Három hét elméleti és egy hét gyakorlati képzésből áll az oktatás. Csongrád-Csanád vármegyében jelenleg több mint 300 határvadász teljesít szolgálatot. „Volt olyan időszak, amikor picit nagyobb volt a leszerelési rátánk, de február óta elenyésző, az újonnan jelentkezők és a meglévő állományunk létszámához képest. A legtöbben hivatástudatból jelentkeznek, ők eleve fegyveres szervnél akarnak dolgoznak. A leszerelők többsége egyszerűen csak nem találta meg a számításait, vagy családi okokból kényszerült váltásra” – mondta az Indexnek Hegedűs Ádám százados.
Határvadászként pótlékokkal együtt közel nettó 300 ezer forintot is meg lehet keresni, ami a jelentkezők számára nyilvánvalóan nem elhanyagolható szempont.
A határvadásznak elsők között jelentkező Martin már tíz hónapja teljesít szolgálatot. A miértekről a röszkei határátkelőnél tudtunk vele pár szót váltani, ahol társaival épp a határforgalom irányításában vett részt. Az illegális menekültek itt kevesebbet próbálkoznak, de a szerb oldalt megkerülve szoktak „csellengeni”, abban bízva, hogy ki tudják játszani a határvadászokat. „Legutóbb három illegális bevándorló is próbálkozott Röszkén, de nem sikerült átjutniuk” – mondta Martin.
Miért jelentkezett határvadásznak? Martin azt mondta, hogy elsősorban a családját akarta biztonságban tudni, jelentkezését pedig a „feltétlen hazaszeretet” motiválta. Miután leszerelt a honvédségtől, egyértelmű volt számára, hogy határvadász lesz, mert szatymazi házánál rossz tapasztalatai voltak a menekültekkel, és ott is fel kellett tartóztatnia a kertjébe tévedő illegális bevándorlókat.
A megkérdezettek egy része a migráció megállítása miatt, másik része a megélhetést is szem előtt tartva jelentkezett határvadásznak.
Régi vágyak, és ami elveszett
Ottjártunkkor frissen levizsgázott határvadászokkal éppúgy találkozhattunk, mint egy éppen induló, 32 fős osztállyal. Az utóbbiban katonás rend és szigor fogadott minket, úgy tűnik, a résztvevők már az oktatás negyedik napján tisztában vannak azzal, milyen fegyelemre van szükség, milyen összeszedettséget várnak el tőlük a rendvédelmi szervek kötelékében. Van, aki pont ezért a fegyelemért és rendért jelentkezett a határvadászokhoz. Egy újonnan jelentkező, fiatal szegedi hölgy azt mondta az Indexnek, hogy már akkor tudta, mi a feladata.
Jönnek, próbáljuk megakadályozni, mélységben összefogni, és visszavinni őket oda, ahová kell
– mondta Edina, aki nagyon szeretné viselni az egyenruhát, döntésének családi vonatkozásai is vannak, édesapja rendőr, illetve börtönőr is volt. Edina szerint a „mai fiatalok” elvesztették a rendre és fegyelemre való képességüket, és valamit a „normalitásból”. Azt várja, hogy a határvadászoknál ismét megtalálhatja az általa elveszettnek hitt értékeket.
Az oktatás első napjaiban rendészeti ismereteket sajátítanak el a jelentkezők, de csak azt követően, hogy átestek a szükséges alkalmassági vizsgákon. Egészségi, fizikai és pszichológiai szempontoknak is meg kell felelniük. A jelentkezési korhatár még be nem töltött 55. életév. Az első héten megismerkednek a vonatkozó jogszabályokkal, csak a képzés negyedik hetében tanulnak intézkedéstaktikát és lövészetet. Az általunk látogatott órán arról tanultak a határvadászok, hogyan kell a legfontosabb szempontot, a biztonságot szem előtt tartani az intézkedések alkalmával, miként kell felmérni a lehető leggyorsabban aktuális helyzet veszélyeit, az adott szituációban milyen társszervezetek közreműködésére lehet szükség, vagy hogyan akadályozható meg egy öngyilkosság. A gyors helyzetfelismerés életeket menthet. „Az idő életet ment” – mondta a határvadászok oktatója.
A frissen levizsgázott István először a fiát vette rá, hogy határvadásznak jelentkezzen, az ő tapasztalatai erősítették meg abban, hogy csatlakozzon a határvadászokhoz. Előtte 18 évig szakápolóként dolgozott az egészségügyben, a munka mellett érettségizett le.
Elmondta, hogy az oktatáson minden segítséget megkapott ahhoz, hogy sikeres határvadászvizsgát tegyen. Sokakkal ellentétben ő nosztalgiával gondol vissza a katonaéveire, neki is régi vágya valósult meg azzal, hogy ismét fegyveres testületnél dolgozhat, miközben beszélgettünk, büszkén szorongatta a sikeres vizsgáról szóló okiratot.
Látogatásunk utolsó napján három, a húszas évei legelején járó, már fél éve határvadászként dolgozó fiatallal találkoztunk. Ők a közösségi médiában értesültek a lehetőségről. Lilla lovász volt a Vajdaságban, nem tartotta különösebben nehéznek a vizsgákat. Éppen a röszkei határátkelőn keresztül Magyarország területére belépni kívánó autósokat indult ellenőrizni, két fiatal társával. Külön sávba kellett terelniük az uniós okmányokkal, a busszal és a harmadik országból érkezőket, hogy minden gördülékennyé váljon, és végül a helyére kerüljön.
A menekültválság
Az Orbán-kormány a 2015-ös menekültváltság idején építette fel az ideiglenes biztonsági határzárat, ezzel védekezett az illegális bevándorlás soha nem látott mértéke ellen. A menekültválság kialakulásához több tényező is hozzájárult. Az Európába érkező menekülthullám hátterében a szír és a líbiai polgárháború, valamint a klímaváltozás áll. 2015-ben csak júliusig 78 ezer illegális bevándorló lépett be Magyarország területére. A magyar kormány 2015 júniusában döntött arról, hogy lezárja a zöldhatárt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a június 17-én tartott kormányülés szünetében jelentette be: a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy héten belül készítse elő a magyar–szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszának kerítéssel történő lezárását.
A miniszterelnök lassúnak ítélte meg a munkálatokat, ezért menesztette Hende Csaba honvédelmi minisztert. Az ideiglenes biztonsági határzár két ütemben készült el, a munkálatok 2017-ben fejeződtek be.
Az Eurostat tavalyi adatai szerint több mint 1,1 millió illegális bevándorló ellen kellett intézkedni Európában. A legtöbbet Magyarország tartóztatta fel. Az idei év első két hónapjában a magyar hatóságok már több mint 15 ezer határsértőt fogtak el és 160 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. A magyar kormány friss döntése nyomán májusban 606 külföldi embercsempészt engedett szabadon mintegy 26 büntetés-végrehajtási intézetből.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)