KRESZ-professzor: Az Árpád híd szalagkorlátját nem gyorsulási versenyhez tervezték

Rögtön azzal kezdtük, amit nemrégiben jelentett be Lázár János, hogy az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen megkezdte a közlekedési szabályokat tartalmazó KRESZ felülvizsgálatát. A tervezetet ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják. Ezzel együtt felülvizsgálják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit is.

A KRESZ-professzor kissé keserűen tette hozzá: miért kell mindig valamilyen tragédiának történnie ahhoz, hogy a jogalkotó belássa, elavult rendszerrel van dolgunk? Saját tapasztalata szerint a hazai KRESZ tartalmaz olyan dolgokat, amelyeket gyakorlati oktatóként néha még neki is nehezére esik megfelelő példával elmagyarázni a tanulóinak. Ugyanakkor a lassan fél évszázada lefektetett közlekedési szabályok már régen megértek a felülvizsgálatra, és gyakran túl bonyolultak.

Van olyan ország, ahol 30 oldalba belesűrítették a közlekedési szabályokat, ugyanez nálunk körülbelül 300 oldal”

– emlékeztetett Pető Attila, majd hozzátette: pontosan még nem tudják, hol, milyen területeken fognak hozzányúlni a KRESZ-hez.

Miért nem mentette meg a biciklist a szalagkorlát?

Pető Attila azt mondta, hogy a szalagkorlátot 50-70 kilométer/órás közlekedéshez tervezték, és egy ilyen balesetnél biztosan működött is volna, de nem 120 kilométer/óra fölötti sebességnél. Ennek kapcsán érintettük, hogy hol vannak az országban, illetve Budapesten azok a helyek, ahol rendszeresen rendeznek illegális gyorsulási versenyeket. A KRESZ-professzor azt mondja, hogy ilyen volt Budapesten a Szentendrei út, amíg be nem kamerázták, a Váci út, de számára teljesen új, hogy már az Árpád hidat is ilyesmire használják.

Rendszeresen használják ilyenekre a nagy bevásárlóközpontok parkolóit is. A rendőrségnek ugyan van tudomása ezekről, de gyakran nincs elég embere, hogy idejében utánanyúljon, és megakadályozzon ilyesfajta városi száguldozást.

Mennyibe kerül ma egy jogosítvány?

A KRESZ-professzor felidézte, hogy mik is szükségesek a jogosítvány megszerzéséhez ma, és ennek része a nem túl erős alkalmassági vizsgálat megszerzése a háziorvostól, aki a legtöbb esetben unalmas rutinként adja ki a papírt. Pető szerint képbe kerülhetne komolyabban a pályaalkalmassági vizsgálat, amely kötelező buszvezetőknél, taxisofőröknél, de nem biztos, hogy ezt úrvezetőkre is ki lehet terjeszteni.

A koronavírus-járvány idején nagyon felpörgött a piac, akkor sokan döntöttek úgy, hogy megszerzik a jogosítványt. Manapság azonban komolyan csökken az érdeklődők száma. Mostanában 5-600 ezer forintba kerül egy jogosítvány megszerzése, azonban Pető Attila szerint ez mindenképpen egy megtérülő befektetés.

Mi legyen a nyugdíjasok jogosítványnak meghosszabbításával?

Felidéztük, hogy elég sűrűn hallani manapság olyan esetekről, amikor 70 év feletti sofőrök rendszeresen szembemennek az autópályán a forgalommal, rossz helyen hajtanak fel az autóutakra. A KRESZ-professzor szerint erre az egyik megoldás az önszabályozás, amikor az ember már elkezdi érezni magán, hogy nem úgy működnek a reflexei, mint húszévesen, akkor bizony már le kell mondania a vezetésről.

Felmerült több európai uniós államban a 70 év feletti alkalmassági tesztek bevezetése, de Pető Attila hangsúlyozta: az olyan drámai baleseteket, mint amilyen az Árpád hídon is történt, nem a 70 pluszos sofőrök okozzák. Náluk lehet parkolási koccanás vagy bizonytalan sávváltás, de ez nem mérhető az életveszélyes vezetéshez.

Több a kerékpárút, csökkent a biciklis balesetek száma?

Pető Attila szerint arányaiban nem, de biztonságosabb lett számukra a közlekedés. Viszont a biciklisek is rengeteg szabálytalanságot követnek el, és maradt az autós és kerékpáros társadalom örök szembenállása.

A beszélgetés során még szó volt arról, hogy 

• miért nem megy át a kezdők 60-70 százaléka elsőre a KRESZ-írásbelin;
• hányan buknak meg általában a gyakorlati, forgalmi vizsgán;
• miért nem szabályozza a KRESZ például az e-rollerek közlekedését;
• mekkora felelősség terheli a háziorvost a felületesen elkészített alkalmassági igazolás kiadásakor;
• szerencsés volt-e a Nagykörúton lecsípni a két sávból egy kicsit, hogy önálló biciklis sáv jöjjön létre;
• ki a felelős a lekopott zebrákért, elválasztóvonalakért;
• honnan jött maga a KRESZ: kik írták és mikor az első ilyet Magyarországon.

A Kibeszélő korábbi epizódjait ide kattintva tekinthetik meg.

(Borítókép: Pető Attila. Fotó: Karip Tímea / Index)