Márki-Zay Péter hivatala fizethet Lázár Jánosnak
További Belföld cikkek
-
Van elég probléma a fővárosi fürdőkkel, de először győztest kell hirdetnünk - Ezentúl nem kérhetnek pénzt a rendelők a gyorslaborokért, az orvosok szerint ez logikátlan
- Sulyok Tamás kinevezte a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának új elnökét
- Kiadták a figyelmeztetést, zivatarok rondíthatnak bele a hétvégébe
- Bódis László: A kormány kiemelt figyelmet fordít a doktori képzésre
Vissza kell fizetnie annak az 55 településnek a termőföldadót, amelyet 2023-ban szedtek be a gazdáktól – derül ki abból a kormányrendeletből, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
Sarcoló önkormányzatok és kuláküldözés
Több település önkormányzata döntött úgy, hogy a termőföld után szed be települési adót. Vannak olyan falvak, ahol elhanyagolható az iparűzési adó, ezért a termőföldek után beszedett adó jelentős mértékben járult volna hozzá az önkormányzati büdzséhez. A helyi adónem kivetését azonban a parlament a tavaszi ülésszakban egy törvénymódosítással tiltotta meg a helyi önkormányzatoknak.
Nagy István agrárminiszter szerint nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat.
A földadó Márki-Zay Pétertől, az ellenzéki összefogás korábbi miniszterelnök-jelöltjétől és a hódmezővásárhelyi képviselő-testülettől származik.
Az ellenzéki város az új adónemmel szeretett volna újabb bevételhez jutni, amit Lázár János „kuláküldözésnek” nevezett. Egyébként a helyi termőföldadó kellemetlenül érintette volna a minisztert is, hiszen sok földje van Hódmezővásárhelyen, valamint a régióban.
A pénteken megjelent rendelet annyiban változtatja meg a megszavazott törvényben előírtakat, hogy visszamenőleg is működik, vagyis
az önkormányzatoknak 2023. október 1-jéig vissza kell fizetniük az adóalanyoknak az összes földadó címen idén beszedett pénzt.
Egy hódmezővásárhelyi ötlet
A Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlésben már két éve szerettek volna új helyi adót bevezetni, akkor még hektáronként 6 ezer forint befizetésére kötelezve a termőföld-tulajdonosokat. 2023. január 1-jétől minden 4 hektárnál nagyobb szántó, kert, gyümölcsös és szőlő után a gazdáknak hektáronként 10 ezer forintot kellett volna befizetniük az önkormányzatnak, amiből 80 millió forintos bevételre számított volna a város. A vásárhelyi döntés után a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aláírásgyűjtést indított az új földadó eltörlésére.
Szél István, a MAGOSZ Csongrád-Csanád vármegyei elnöke december elején úgy fogalmazott, hogy 100 ezer hektárnyi aszálykárt jelentettek a térségben, ahol több ezer földtulajdonost érint az adó, országosan pedig két és fél millió földtulajdonos van jelenleg.
Márki-Zay Péter korábban a helyi földadóról úgy nyilatkozott, hogy „a befizető termelők büszkék lehetnek erre. Nagyon szép dolog, hogy a tehetősebb hódmezővásárhelyi emberek most hozzájárulnak a szegények segítéséhez.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
