Változnak az orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályai, miután kiütötték a MOK-ot

2023.07.18. 10:01
A Magyar Orvosi Kamara helyett ezentúl az Egészségügyi Tudományos Tanács végzi az etikai eljárásokat az orvosok, egészségügyi dolgozók körében. Ez a szervezet, amely Pintér Sándor javaslattevő, tanácsadó testülete az egészségügyi döntésekben.

Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá a nem orvosi és egészségtudományi képzési területen szerzett alap-szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal (a továbbiakban együtt: orvos) szembeni szakmai-etikai eljárásban első fokon Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) területileg illetékes Vármegyei Etikai Bizottság (VEB) tagjaiból esetileg létrehozott Vármegyei Etikai Tanács (VET) jár el – áll a Magyar Közlönyben. 

Tehát ezentúl a MOK helyett végzi az etikai eljárások lebonyolítását, ami pedig a hatályos jogszabályok szerint nem más, mint az „egészségügyért felelős miniszter (jelenleg Pintér Sándor – a szerk.) javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete”.

A VET tagjait a VEB elnöke minden egyedi ügyben esetileg jelöli ki az esetlegesen fennálló kizárási ok figyelembevételével. A VET lehet háromtagú az egyszerűbb ügyeknél, vagy öttagú a bonyolultabbaknál.

Az etikai eljárásnál másodfokon az ETT Országos Etikai Bizottság elnöke által az ETT Országos Etikai Bizottságának tagjai közül egyedileg kijelölt eljáró tanácsa (Országos Etikai Tanács) jár el. 

Megszűnt a kötelező kamarai tagság

Mint ismert, a Belügyminisztérium nemrégiben nyújtott be egy törvénymódosítást, amelyet az Országgyűlés kivételes eljárásban el is fogadott, később ki is hirdették. A jogszabályok értelmében

  • megszűnt a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik);
  • a nem kamarai tagok is praktizálhatnak;
  • az etikai eljárások pedig – a folyamatban lévőkkel együtt – átkerültek a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.

A kamara és a kormány legújabb konfliktusában döntő szerepet játszott a február 4-i küldöttgyűlés, ahol a MOK „az azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében” nyomásgyakorlásba kezdett: arra kérték a háziorvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket.

A döntéshozók szerint a kamara döntése a betegbiztonságot veszélyezteti. A kormány azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, aki tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról a kollégáinak.

A kamara erre úgy reagált, hogy pusztán etikai bejelentést tettek egy olyan személy ellen, aki visszaélt hivatali helyzetével. Ez a kijelentés ugyanakkor nem árnyalta a történteket, a kormány törvényileg próbál pontot tenni az ügy végére.