Történelmi jelentőségű törvényt fogadott el az Európai Parlament

„Az Európai Parlament július 12-én megszavazta a természet helyreállításáról szóló természet-helyreállítási törvényt. A jogszabály túlzás nélkül történelmi jelentőségű: évtizedek óta nincs napirenden az Európai Unióban ennyire határozott, előre gondolkozó és hosszú távú jogi eszköz, amely próbálna érdemi megoldást találni a természeti rendszereket érintő problémákra – az ökológiai válságra, amely nem egyfajta fenyegető veszély a horizonton, hanem egy olyan probléma, amiben derékig gázolunk”  – írja bejegyzésében a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint az ökológiai válság okairól, mértékéről, továbbá már tapasztalható és várható következményeiről a tudományos-szakmai közösség összegyűjtött könyvtárnyi adata és véleménye, akár még a klímaváltozással összehasonlítva is, egyöntetű.

Az élőhelyek növekvő ütemű megszüntetése és átalakítása, a megújuló természeti erőforrások túlzott használata és elszennyezése tolerálhatatlan terhelést jelent a természeti rendszerek számára. A sokféleség csökkenését valamennyi élőlénycsoport esetében tapasztalhatjuk, a következmények már most átitatják a mindennapokat, vagy időzített bombaként ketyegnek. A technológiai megoldások, innovációk látványosan nem alkalmasak a komplex környezeti problémák kezelésére – rosszabb esetben tovább mélyítik azokat, miközben az idő egyre fogy

– tették hozzá. Az egyesület szerint a mezőgazdaságban dolgozók a mindennapjaikban tapasztalják a rendszerek kibillenését, elegendő csupán a beporzó rovarok állományainak csökkenésére, a talajok pusztulására, a drámai vízhiányokra és a vizek elszennyeződésére gondolni. 

A Magyar Madártani Egyesület úgy véli, hogy három évtizeddel ezelőtt a Natura 2000 hálózat kialakításával az Európai Unió országai világszinten is egyedülálló, példaértékű lépést tettek a természeti rendszerek megóvása irányába, de az intézkedés mégsem képes ellensúlyozni az élőhelyek maradék 80 százalékán zajló negatív változásokat.

Még kiherélve is jó

A szervezet szerint „az ökológiai válság megfékezéséhez helyre kell állítani a leromlott állapotú élőhelyeket, és a lehető legnagyobb területeken kell bevezetni és támogatni a természetkímélő, az élő rendszerek helyreállításának irányába ható gazdálkodási formákat”. 

A természet-helyreállítási törvény szavazása során – az egyöntetű szakmai vélemények ellenére is – elsősorban politikai döntés született: rövid távú érdekeket kiszolgáló és a józan észnek is ellentmondó módosítások mellett alakult ki a végleges szöveg. Az ipari mezőgazdasági és halászati lobbi és egyes politikai csoportok kampányt folytattak a jogszabály elfogadása ellen, illetve annak gyengítéséért

– írja a szervezet közösségi oldalán. „Az Európai Parlament döntése törölte egyebek között a mezőgazdasági területek helyreállításáról szóló cikket, így lemondott az intenzív mezőgazdaság káros hatásait mérséklő és a területek szén-dioxid-megkötő képességét növelő egyik legfontosabb eszközről” – tették hozzá. 

A Magyar Madártani Egyesült szerint súlyos következményekkel járó módosítás az is, amely a törvény végrehajtását mindaddig elhalasztaná, amíg el nem készül a törvény európai élelmezésbiztonságra vonatkozó értékelése.

Születtek ugyanakkor olyan módosítók is, amelyek a jogi szöveget pozitív irányba terelték: az EU-tagállamoknak össze kell hangolniuk az érzékeny tengeri ökoszisztémák helyreállítását (azaz nem dolgozhatnak egymás és a természet rovására), valamint az Európai Bizottságnak a finanszírozásra vonatkozó tervet kell készítenie egyéves határidővel.

„Egy dolog viszont biztos: a jogszabály megszületett, van európai szintű, valamennyi tagállamra nézve kötelező eszköz a természet helyreállítására” – fogalmaz bejegyzésében a Magyar Madártani Egyesület.