- Belföld
- tusványos
- tusványos 2023
- polgármesterek
- önkormányzati választás
- ep-választás
- európai unió
- uniós pénzek
Az önkormányzati választásokig nem kap uniós forrásokat Magyarország?
További Belföld cikkek
- Betiltották a szilveszteri tűzijátékozást a III. kerületben
- A dolgozók váratlan élethelyzetei miatt szünetel a fül-orr-gégészeti ügyelet a szekszárdi kórházban
- Tízmillió forintos büntetést kapott a Magyar Vízilabda Szövetség
- A pécsi püspök is bocsánatot kért az egyház által elkövetett bűnökért
- Kövér László szerint a „vérfagyasztó” romániai fejlemények Magyarországon is megismétlődhetnek
Antal Árpád szerint a polgármesterek minden mandátumukat, hónapjukat, hetüket, napjukat úgy kezdik, hogy minél több olyan problémát próbáljanak megoldani, amelyek a település lakosait foglalkoztatják. A polgármester kitért arra is, más vezetni egy román többségű települést, egy erdélyi települést vagy egy magyarországi települést. Más kihívások vannak, de minél több hatáskört szeretnének átvenni a kormányzattól. Szerencsés esetben ehhez forrásokat is kapnak.
Erdélyben ebben szerencsésebbek voltunk az elmúlt években, Magyarországon viszont központosító folyamat látható, amit mi itt nagyon nem szeretnénk, ha megtörténne. Romániában forrásbőség van, csak az nem fejleszt, aki nem tud vagy nem akar, a kivitelezők hiánya nagyobb probléma
– hangsúlyozta Antal Árpád.
Kovács Péter elmondta, a XVI. kerületben mindig van egy választási program, harminckét pontot hajtanak végre, ezért viszonylag kiszámítható a működésük, az emberek tudják, mire szavaznak, és bizton remélhetik, hogy ez meg is fog valósulni.
Magyarországon nem lehet azt mondani, hogy pénzbőség van. Az Európai Unió Romániát nem tette büntetőlistára, ide érkeznek a pénzek, míg Magyarország mindenféle mondvacsinált okokból nem kapja meg. A kormány küzd, de ne legyünk túl optimisták, szerintem az önkormányzati választásokig egy fillért nem fog kapni Magyarország
– vélekedett a kormánypárti kerületvezető.
Soós Zoltán kifejtette, Marosvásárhelyen pluszfeladat, hogy három etnikum lakja a várost, ez mindig megkíván egy diplomáciai fegyelmet, oda kell figyelni az érzékenységekre. Érzik Marosvásárhelyen, hogy komoly tétje lesz a következő választásnak. Antal Árpádhoz hasonlóan kiemelte, forrás van, fejleszteni lehet, de hiányoznak a szakemberek.
Nemény András polgármesteri ciklusában válságkezelés követett válságkezelést, még tűzvész is volt, csak a sáskajárás maradt ki.
Szombathelyen az országban először osztottunk maszkot, ez olyan bizalmi tőkét adott, hogy utána sok más intézkedést is úgy vettek, ez tényleg szükséges. Azóta az újabb és újabb válságoknál több a bizalmi tőkénk.
Nemény András abban hisz, hogy a város a család és az ország közötti összekötő kapocs, de az, hogy ott tudjon élni, szeressen élni az ember, a polgármester és csapata feladata. Ezért az önkormányzati választás egyik tétje, hogy jól végezték-e a dolgukat. Szombathely MSZP-s vezetője úgy hiszi, az önkormányzatok megmutatták, hogy ott vannak, tudnak tenni, az emberek elsősorban hozzájuk fordulnak, ha ehhez kapnának több lehetőséget, akkor az erős önkormányzatokkal az ország is erősebbé válhatna.
Korodi Attila rámutatott, csíki nagyítóval az a jó önkormányzati munka, amikor határozottan el tudják mondani: erős várost akarnak, amiből az egész csíki medence táplálkozni tud.
Székelyföldön a magyarországi önkormányzatokhoz képest van egy sokkal árnyaltabb és meghatározott küldetéstudat, ez a magyar közösség fenntartása, erejének megtartása
– húzta alá Csíkszereda polgármestere.
Karsay Ferenc azzal csatlakozott a beszélgetésbe, a településük mai napig hordozza a német gondolkodást, szeretnek tervszerűen élni, tudni, hogy mi következik ezután,
azt szeretjük, ha előre megvan a fedezet mindenre, ez pont ellentétes a globális gondolkodással, hogy vegyél fel hiteleket
– fogalmazott a XXII. kerületi kormánypárti polgármester.
A harmadik lába a gondolkodásuknak, hogy mindig legyen tartalék. Most felélnek bizonyos tartalékokat, viszont a település ezt kevésbé érzékeli, a szolgáltatások remélhetőleg nem vagy csak minimálisan veszítenek minőségükből.
Karsay Ferenc kitért arra is, az mindig elvesz a munkából, amikor pártok közötti csatározásokkal kell foglalkozni. A problémákra egyébként is nagyjából ugyanazokat a válaszokat tudják adni, a sorrenden lehet vitatkozni. Kihívást jelent a kerületben, hogy agglomerációként működnek, új beköltözők vannak, akik nem rendelkeznek helyi identitástudattal.
„Jó, ha az ember nem felejti el, milyen ellenzékben lenni”
Karsay Ferenc elmondta, úgy kezdték a Fideszt, hogy nem voltak harmincévesek, élték annak az előnyét, hogy „proteszt fiatalok, tiszták, nem tette őket tönkre a hatalom, jöjjenek a fideszesek”, így nyertek először országgyűlési választásokat.
A generációváltás zajlik a magyar politikában, várják az emberek az újat, a frisset. Az a kihívás, hogy elmagyarázzuk nekik, tudjuk képviselni az újat és frisset, aminek az a kulcsa, hogy mi a fiatalokat a saját munkánkba hogyan tudjuk bevonni.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, Magyarországon magas a választói hajlandóság, majd megjegyezte: „Az jó, ha az ember nem felejti el, milyen ellenzékben lenni, akkor sem, ha közben hatalmon van.”
Korodi Attila Csíkszeredából nézve jelezte, településről településre teljesen máshogy rezonál a közönség, a nagy hajrá náluk az előválasztáson van. A polgármester arra számít, hogy átalakulhat a román politikai paletta a jövő évi választásokon, féltik a „nagy ügyet”, okosan kell dönteniük, öt hivatalos választás is lesz.
Nemény András az igazi kérdésnek azt nevezte, meg lehet-e tartani a magas részvételt a következő választáson. Azon dolgoznak Szombathelyen, hogy legyen közvetlen kapcsolat a választókkal, sok programot szerveznek a városházára, „ne azt gondolják az emberek, hogy a városvezetés különálló entitás, hanem a város része”.
Az identitásról nemcsak beszélni kell, hanem tenni érte. Rengeteg programunk azt célozza, hogy érezzék az emberek, ők szombathelyiek, ne akarjanak elmenni, vagy ha elmennek, jöjjenek vissza.
Kovács Péter szerint merész döntést hozott a parlament az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonásával, ami abból a szempontból érdekes, hogy a jelenlegi testületeknek a mandátuma 2024 októberéig tart, míg a választást nyáron tartják. Ebből a szempontból kifogásolhatónak tartja a döntést, mert az új vezetésnek hónapokat kell várnia, amíg a régi gyakorlatilag azt csinál, amit akar.
Sokkal könnyebb megnyerni egy választást, mint utána megtartani, mert akkor már rólad mondanak véleményt az emberek
– figyelmeztetett a kerületvezető, aki arra számít, hogy a választási részvétel alacsonyabb lesz az önkormányzatin, és olyan ikonikus helyeken, ahol tudott nyerni az ellenzék, például Budapesten, most veszíteni fog, „nagyobb kosz van, nagyobb rendetlenség van”.
Antal Árpád arról beszélt, az Európai Parlament lehet, nem érzi meg, ha 5 százalék alatt teljesítenek, és nem lesz ott RMDSZ-es, de a szervezet el fog bizonytalanodni, „itt minden választás sorsdöntő választás”.
Azért szavaznak Karácsony Gergelyre, mert „anyuka kedvenc fiúcskája”?
Kovács Péter a beszélgetés vége felé közeledve újra kitért Karácsony Gergelyre. A kerületvezető szerint nehéz elérni, hogy az emberek azt gondolják, „rendes ember vagy”, mert ehhez tényleg rendes embernek kell lenni.
A kedvencem ebben a Karácsony nevű főpolgármester. Mindenki azt hiszi, hogy mindennap biciklivel jár, de 365 napból körülbelül 6 napon jár azzal. Mást próbál mutatni, mint ami ő valójában. Nem azért fognak szavazni Karácsonyra, mert sokat tett Budapestért, hanem mert szimpatikus, magas, vékony ember, olyan anyuka kedvenc fiúcskája
– osztotta meg véleményét Kovács Péter, hozzátéve: bármelyik politikusról el lehet hitetni, hogy ő maga az ördög, ezt minden politikai oldal alkalmazza, viszont a személyes kapcsolatokkal lehet ellene védekezni.
Nemény András szombathelyi MSZP-s polgármester Kovács Péter szavait hallva megjegyezte: „190 centi vagyok, és 90 kiló, kell még kampányolnom?”
Az Index szombatig folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről, ezeket itt találja.
(Borítókép: Sógor Enikő, Antal Árpád, Kovács Péter, Soós Zoltán, Nemény András, Korodi Attila és Karsay Ferenc. Fotó: Papajcsik Péter / Index)