Ha ebbe egy forintot fektet a magyar állam, az kettő forintot generál

Semjén Zsolt azzal kezdte, a helyzet az, hogy a nemzetpolitikának a filozófiájáról szokott beszélni ilyenkor, de tegnap este a lelkére kötötték, hogy konkrétumokat mondjon.

2010-hez képest az első évben megtízszereztük a nemzetpolitikai támogatást. Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, erős Magyarország kell, ez mindennek a feltétele, utána kell az identitásmegőrzéshez való segítség, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése

– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, a konkrétumok közé sorolva, hogy 96 nemzeti jelentőségű intézmény van, 5400 nagyobb beruházást bonyolítottak le.

Semjén Zsolt leszögezte, a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolákba járjanak. Oktatási, kulturális, sport- és családtámogatások is vannak, „minden egyes forint, amit a magyar állam a külhonba invesztál, az ott kettő forintot generál, és a magyar gazdaságot is növeli, ez a tipikus win-win szituáció”.

A politikus elárulta: a nemzetegyesítésnek január elsejével lesz egy olyan forradalmi része, hogy VPN-rendszeren keresztül bárki a világon egyszerű regisztráció után kaphat egy IP-címet, onnantól a digitális állampolgárság alapján „virtuális nemzeti tér jön létre”, és hozzáférhetővé válik a közmédia teljes kínálata.

Potápi Árpád János szerint 2010 óta lehet radikális váltásról beszélni, a kettős állampolgárság elfogadása történelmi pillanat volt,

ha mást nem tettünk volna az elmúlt 13 évben, akkor is történelmi jelentőségű lett volna. A nemzetegyesítő folyamatot az a szavazás indította el.

Az államtitkár úgy látja, 2020 után nehezebbé vált a helyzet, jött a pandémia, aztán az orosz–ukrán háború, „két nagy szláv testvérnép háborújáról van szó, a magyarságnak ehhez semmi köze”.

Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, körülbelül 500-600 ezer magyar él Nyugat-Európában, de nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora ez a szám. Parlamenti képviseletük soha nem lesz, mert nem pártként működnek, szétszórtan élnek.

Bihari Szabolcs kitért arra is, hogy valójában kétféle párt van: globalista és patrióta, Európa nyugati és északi részén többségében a globalisták vannak hatalmon. A szövetség elnöke az EP-választáson ebben a tekintetben áttörésben nem, de javulásban bízik.

A kárpátaljai közösség él és élni akar

Bocskor Andrea kifejtette, a háború nagy terheket ró egzisztenciálisan és lelkileg a kárpátaljai magyarokra, a mindennapok része a légiriadó, a nők olyan feladatokat vettek át, amelyekre korábban azt mondták, hogy férfimunka, valamint sok idős maradt egyedül.

A kárpátaljai magyar közösség él és élni akar. Nem omlott össze sem az oktatás, sem az egészségügy. Működnek az önkormányzatok, az érdekképviselet is

– húzta alá az EP-képviselő, hozzátéve: sokaktól hallja azt, hogy ideiglenesen mentek külföldre átvészelni a nehéz helyzetet, de később szeretnének visszatérni, ezért az elsődleges feladatuk megőrizni a visszatérés lehetőségét.

Bocskor Andrea Ukrajna uniós és NATO-csatlakozási folyamatáról kiemelte, ez ráirányítja a nemzetközi figyelmet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására is, ezért lehetőséget biztosít arra, hogy kiálljanak a jogaikért.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a politikai közösségük korábban megosztott volt, de felelősségteljesen álltak hozzá, amikor félre tudták tenni majdnem az összes helyi, személyi konfliktust, „a szervezetünk megerősödve tud a következő évek képviseletére felkészülni”.

A kisebbségi magyar társadalmunk nincs jó helyzetben. az általános külső faktorok, a háború, a különböző válságok mellett ott van az a kegyetlen valóság is, amit a tavaly megrendezett népszámlálás eredménye mutat: a közösségünk fogy, a trend nem változott. Felelősen kell hozzáállni a közösség képviseletéhez, ezt a trendet úgy tudjuk megváltoztatni, ha a helyi közösségeket erősítjük

– mutatott rá Zakariás Zoltán, hozzátéve: a következő évben elsősorban a helyhatósági választás fontos nekik.

Forró Krisztián, a Szövetség – Aliancia elnöke elárulta, Felvidéken történelmi sikert értek el a választás során, „azért is fontos ez, mert szeptember 30-án előrehozott választás lesz Szlovákiában”.

Vissza kell adni a népnek a lehetőséget, hogy meghatározza az ország irányítását

– hangsúlyozta Forró Krisztián.

A Szövetség – Aliancia elnöke kitért arra is, hogy nagy szükség van a magyar képviseletre a parlamentben, mert jelen pillanatban ott tartanak, hogy a dél- és kelet-szlovákiai régió „elfelejtett régió”.

Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke kiemelte, a legnagyobb problémájuk az elvándorlás és az asszimiláció, „ez Muravidéken nagyon észrevehető, Szlovénia kevésbé fejlett régiói közé tartozik”, ráadásul fiatalok mennek el Budapestre vagy más országokba tanulni, őket nehéz visszacsábítani.

Jankovics Róbert a horvátországi magyar közösség helyzetéről úgy fogalmazott,

olyan politikai szerepvállalást kényszerültünk vállalni, hogy a rendkívül szűk parlamenti többséggel rendelkező kormányt támogattuk.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke aláhúzta: ezzel Zágrábot partnerré tették, amivel olyan érdekérvényesítést próbálnak elérni, ami korábban nem volt. A politikai stabilitás egyik eredménye a schengeni zónához történt csatlakozás is, ami történelmi esemény.

Ez a határon túli közösségek egyik legnagyobb értéke

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta:

A határon túli magyar közösségek ilyen vagy olyan formában, mértékben megőrizték az önszerveződési képességüket. Az elmúlt több mint tíz év egyik fontos tanulsága, hogy az egyik legnagyobb érték, amit közösen istápolnunk kell, az ez a készség. Ha ezt a készséget elveszítjük, hiába állnak rendelkezésre források, nem leszünk rá képesek.

A Vajdaságról elmondta, a magyar kormány támogatásának köszönhetően biztosították az intézményrendszerük működésének stabilitását, a nagy fejlesztések továbbvitelének lehetőségét részben magyarországi, részben otthoni forrásoknak köszönhetően, ezt segítette a két ország közötti stratégiai megállapodás is.

Tánczos Barna úgy látja,

tíz év bölcs és felelős politizálást követően ott állunk, ahol az erdélyi magyar politikának állnia kell. Ahol meg kell küzdeni, ott megküzdünk, ahol össze kell fogni, ott megvan a bölcsesség mindenkiben, hogy ezt megtegyük.

A korábbi miniszter leszögezte, olyan víziókat tettek le az asztalra, amelyek 5-10-20 éves távlatokban szabták át a közpolitikát egy-egy területen, az elmúlt időszakban bizonyították, hogy ezeket meg lehet csinálni, „referencia lesz, amit az RMDSZ az elmúlt 2,5 évben a román kormányban alkotott. Ennek ellenére van egy keserű szájíz, kiszorítottak a kormányból”. Tánczos Barna világossá tette, senkit nem fognak megtagadni, egyetlen lépést sem fognak hátrafelé tenni, „akkor sem, ha nem kettőt, hanem húsz évet kell ellenzékben ülnünk”.

Az Index szombatig folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről, ezeket itt találja.

(Borítókép: Bocskor Andrea, Bihari Szabolcs, Potápi Árpád János, Semjén Zsolt és Zsigmond Barna Pál a tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen 2023. július 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)