Tusnádfürdőn kiderült, hogy min alapul a magyar kormány gondolkodása

Orbán Balázs előadásában elmondta, hogy dolgozik egy új könyvön, amely kifejtése az előzőnek, A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregyének, geopolitikai és külpolitikai kiegészítésekkel. A miniszterelnök politikai igazgatója azt vette észre, hogy a közéletben kevés diskurzus van erről, pedig nem evidens dolog, hogy Magyarországnak merre kellene mozognia, hogyan kellene kihasználnia az adottságait és dolgoznia a gyengeségein.

Mohács óta ennek az országnak a szuverenitása átmeneti kivételektől eltekintve korlátozott volt, ezért korlátozottan tudott saját stratégiát alkotni és annak mentén mozogni. Ha volt is stratégia, arra épült, hogy a szuverenitását hogyan tudja visszaszerezni az ország vagy a keretek között a mozgásterét bővíteni. Ha az emberen van egy bilincs, akkor azon matekozik, hogy hogyan tudja levenni azt. A bilincs lekerült, most már mi vagyunk a felelősek a mozgásterünkért, ez nem egyszerűbbé, hanem nehezebbé teszi a helyzetet, növeli a felelősséget, ezért többet kell erről írni, beszélni.

Orbán Balázs kifejtette: komplexebb lett a magyar mozgásról való gondolkodás, mert amit számításba kell venni, az is összetettebb lett, a magyar politikának ehhez igazodnia kell. A három viszonyítási pont Berlin, Isztambul és Moszkva, ezek azok a tradicionális nagyhatalmak, amelyek meg szokták határozni a közép-európai életlehetőségeket.

A politikai igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemben nincs mintázat arra, hogyan kell például Portugáliával együtt dolgozni, miközben a szuverenitásunkat több területen közösen gyakoroljuk az EU-ban.

A külpolitika részben belpolitikává is válik, és az, hogy mi a magyar érdek, nemcsak nekünk ki kell találni és képviselni, hanem abban a képességünkben is fejlődnünk kell, hogy hogyan rendezünk össze ad hoc és tartós szövetségeket, amelyeken keresztül a nemzetközi folyamatokat abba az irányba tudjuk terelni, ami nekünk kedvező

– mutatott rá Orbán Balázs.

A politikus aláhúzta: ha visszatér a hidegháborús logika, és birodalmi központokból mondják meg, hogy kivel hogyan kereskedjenek, akkor a magyar gazdaság kitörési lehetőségeit elzárják. Ezért érvelnek mindig a béke és a kölcsönösen előnyös kereskedelem mellett.

Hogyan lehet javítani az amerikai–magyar kapcsolatokon?

Orbán Balázs szerint bármilyen színű adminisztráció van az Egyesült Államokban, fontos nekik, hogy erősítsék az együttműködést a szövetségeseikkel. Ezzel a magyar kormánynak nincs problémája,

nem Amerika-ellenes pozíciót viszünk, mi nyitottak vagyunk arra, hogy Amerikával katonai, technológiai, gazdasági oldalon további kapcsolatokat építsünk.

A politikai igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, az nem fog működni, hogy nem akarnak befektetni, nem akarnak részt venni a magyar gazdaság és a közép-európai térség fejlődésében, de elmondják, hogy ha nem vonulnak velük az első sorban a Pride-on, akkor nem jó nyugatiak.

Orbán Balázs úgy vélekedett, a demokraták által erőltetett külpolitikai doktrína arról szól, hogy identitástémákkal, erőkifejtéssel kell a világ minden pontját beterelni abba az értékrendbe, amit az éppen aktuális adminisztráció a magáénak tart, „a republikánusok értik, hogy ez értelmetlen és kontraproduktív, rombolja az amerikai érdekérvényesítési képességet”.

A politikus a kínai–amerikai verseny kontextusában jelezte, hogy van még 190 ország a világon, „nem lehet mind a 190-et ugyanazzal a stratégiával megpróbálni dominálni. Valamit kínálni kell, nem véletlen, hogy bizonyos országok Kína felé nyitnak. Ez nem azért van, mert ők rossz emberek, vagy a csípős savanyút jobban szeretik, mint a hamburgert, hanem mert Kína segít például az infrastruktúra-fejlesztésben, amelyben az amerikaiak által vezetett nemzetközi finanszírozási rendszer nem segít”.

Európa szempontjából nem festenek jól a dolgok

Orbán Balázs úgy látja, hogy Európa szempontjából nem festenek jól a dolgok, irányváltás az állampolgári oldalról tud indulni, ha egy alternatív erőnek korábban nem látott támogatottsága lesz.

„A probléma nem évek, hanem évtizedek távlatában mérhető. Európa gazdasági, kulturális, külpolitikai és katonai értelemben gyengül. Ha valaki a transzatlanti együttműködés logikájában kívánja ezt szemlélni, akkor a transzatlanti együttműködés két pillére közül az egyik megrogyott” – emelte ki a politikai igazgató, hozzátéve: ez hosszú távon az amerikaiaknak is probléma, még akkor is, ha rövid távon például a háború miatt bővíteni tudják az energiaexport piacaikat.

A kontinens olyan mértékben válik képtelenné érdekeinek érvényesítésére, hogy a dolog kezd nagyon rosszul kinézni.

Ezért csinálják azt, hogy próbálnak minden olyan politikust, országot támogatni, amely erről úgy gondolkozik, mint ők, alakul például egy francia–magyar tandem.

A Magyarország előtt álló legnagyobb kihívások

Orbán Balázs szerint a legnagyobb feladat az lesz, ha komolyan gondolják az összekapcsoltságra épülő stratégiát és azon keresztül képzelik az ország felemelkedését, hogy megőrizzék a szuverén külpolitikai mozgásteret, „meg kell próbálni az európai térséget olyan irányba terelni, ami kívánatos Magyarországnak, és Közép-Európa felemelkedését szolgálja”.

A politikai igazgató úgy gondolja, emellett segíteni kell megvalósítani azokat az infrastrukturális és szellemi beruházásokat, amelyekkel még fejlettebb lehet Magyarország. Az infrastrukturális beruházások közé sorolta Paks 2-t, ami az energiaszuverenitásról szól, valamint a Budapest–Belgrád-vasútvonalat, ami a konnektivitás miatt fontos, „mindkettő olyan léptékű beruházás, ami Magyarország történetében még nem volt. Ebből nem kettő kell, hanem tizenkettő”.

Az Index szombatig folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről, ezeket itt találja.

(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)