Orbán Viktor vázolta a legnagyobb kérdéseket, és már 2040-ig tervez

„Román hadakon átvágva érkeztünk ide, de inkább szeretnénk őket fogadóbizottságnak látni, amire jó okunk van, mert a kereszténységért folytatott európai küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is” – kezdte beszédét Orbán Viktor. Tusnádfürdőn reggel román zászlókkal gyülekezett egy csoport, de a tábor területén nem találkoztunk velük – a rendőrsorfal minden bizonnyal útjukat állta.

A miniszterelnök elárulta, az idén kapott segédanyagot a beszédhez, a román külügy a segítségére sietett, megírták neki, hogy miről nem szabad beszélni. Többek között azt tanácsolták Orbán Viktornak, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási egységekről, mire megjegyezte:

mi soha nem állítottuk, hogy Erdély és Székelyföld román területi egységek lennének.

A javaslatban szerepelt az is, hogy a magyar miniszterelnök ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket. Idesorolta a migrációt, az LMBTQ-t és a háborút, „ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, maguktól is rossz színben tűnnek fel”. Orbán Viktor leszögezte, ha a román elnök előadást tart Magyarországon, nem fogják megszabni, miről és mit mondhat, sőt Románia schengeni tagságát is támogatják, ez a 2024-es magyar uniós elnökség kiemelt célja.

Megrázhatja a világot a kínai ébredés

Különösen veszélyes időszakot élünk, amely a Föld minden pontját érinti – foglalta össze tömören a kormányfő, majd kifejtette, mire gondol. „A világ erőegyensúlya elmozdult, aminek súlyos következményeit nyögjük. A II. világháború után 80 évig erőegyensúly volt, ami a magyaroknak két részből áll. Az első 45 év, amikor az angolszászok odadobtak minket a Szovjetuniónak, illetve a második 33 év, amikor megszállók, kommunisták és a Szovjetunió nélkül élhettünk. Utóbbit sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a sosem látott tektonikus, globális erőegyensúly elmozdítója nem más, mint Kína. „Hagyjátok Kínát aludni, mert ha felébred, megrázza a világot” – idézte Napóleont a kormányfő.

A kérdés, hogy miként reagál erre a világ. A miniszterelnök kitért a politikai döntések idősíkjainak fontosságára. Három ilyen idősíkot nevezett meg: taktikai, stratégiai, történelmi. Úgy látja, amennyiben az adott döntést rossz idősíkba helyezi bele egy kormány, annak nem várt következményei lehetnek. Példaként említette Angela Merkel a 2015-ben kirobbant migrációs hullám során hozott döntését. Orbán Viktor szerint a volt német kancellár taktikai idősíkba helyezte a döntést, holott az a stratégiaiba illeszkedett volna, „a rossz besorolás következményei át fogják alakítani Németországot” – mondta.

„Kína másként emelkedik fel, mint az Egyesült Államok. Az USA lett, Kína pedig 5 ezer éve létezik” – jelezte Orbán Viktor, aki szerint Kína a világhatalmi dobogó legfelső fokára igyekszik, ami az ott lévő USA-nak nem tetszik. Sok területen azonban már meg is történt az előzés. Kína egy termelési erőmű, 33 év alatt vittek véghez 100 évnyi fejlődést, így jelenleg többek között ők az autógyártás, a csipgyártás, illetve az infokommunikáció bajnokai – mutatott rá.

Miért veszélyes ez számunkra nézve? Azért, mert az aranyéremnek van egy gazdája, az USA pedig ragaszkodik az első helyhez. Megszokta, hogy ott van, és jól is érzi magát a szerepkörben

– fogalmazott.

Kína tervei közé tartozik véget vetni az évszázados megaláztatásnak, illetve az ázsiai dominancia visszaállítása – mutatott rá Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy minél nagyobb egy ország GDP-je, annál nagyobb a világra gyakorolt befolyása, az Egyesült Államoknak pedig csökken a GDP-je – mondta. A jelenlegi globális folyamatok Ázsiának kedveznek, katonai és technológiai értelemben is előz a kontinens, amit Kína vezet, az ázsiai fejlesztési bank erőforrásai pedig többszörösen haladják meg a többi ország hasonló intézményeiét.

Napról napra haladunk az összeütközés felé, az egymillió dolláros kérdés, hogy ez elkerülhető-e. Az elmúlt 300 évben 16 olyan eset volt, amikor a világ vezető hatalma mellett trónkövetelő lépett fel, ebből 12 háborúval végződött

– hívta fel a figyelmet.

Ez a nagyfiúk dolga

Orbán Viktor úgy látja, a szembenálló felek nem a másik szándékából, hanem képességéből indulnak ki, és nem abból, hogy mit akar tenni, hanem mire volna képes, „és már kész is a háború, ezt hívják Thuküdidész csapdájának”.

A két nagy közötti összeütközés, ideértve a katonait is, valószínűbb, mint azt ma innen Tusnádfürdőről látjuk. Reménysugár, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Ennek az a feltétele, hogy a világ elmozdult egyensúlya helyett a világ képes legyen új egyensúlyt találni. A kérdés az, hogy hogyan. Ez a nagyfiúk dolga, ebben nekünk nem osztottak lapot. Valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen

– húzta alá a miniszterelnök, hozzátéve: az új egyensúly beállítása nem megy egyik hónapról a másikra, egész nemzedéknyi időt igényel, „még a gyerekeink is ebben a világidőben, korszellemben fogják leélni az életüket”, ezt figyelembe véve kell alakítani a magyar nemzeti terveket.

Az Európai Unió, mint egy kiöregedett bokszbajnok

Orbán Viktor az Európai Unióról úgy fogalmazott, hogy szorongás gyötri, és bekerítve érzi magát, „ez egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, régi sérelmek, sok éhes száj, brutális fejlődés, óriási fogyasztás, Európába indulni készülő milliók”.

Az Európai Unió megijedt a versenytől, olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok, mutogatja a bajnoki öveit, de már nem akar bemenni a szorítóba. Ebből gazdasági, politikai, kulturális gettóba való zárkózás következik, ezt úgy hívják, hogy leválasztás vagy finomabban kockázatcsökkentés. Ha innen nézzük, az Oroszországgal szembeni politika is leválasztási kísérlet, a szankciók révén leválasztották Oroszországot az európai gazdaságról

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: ez „hatástalan és illúzió”, mert Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől, a nyersanyagot megveszi valaki más, miközben Európa elveszíti a versenyképességét.

A kormányfő szerint Európa nagy vitája a következő években az lehet, hogy leváljanak, vagy részt vegyenek a nemzetközi versenyben. A nagy európai cégek nem akarnak leválni, Oroszországból sem akarnak kivonulni, az pedig, hogy az OTP-t támadják a háborúval összefüggésben, „a hungarofóbia megnyilvánulása”. Orbán Viktor „ravasz kis európai stiklinek” nevezte, hogy a Németországból Kazahsztánba vitt áruk mennyisége a kétszeresére emelkedett.

A másik terület a föderalisták és a szuverenisták küzdelme,

birodalom vagy nemzetek, ebben lengőbordára mért ütést szenvedtünk el, amikor Nagy-Britannia elhagyta az Európai Uniót. Ezzel megbillent a szuverenisták és föderalisták közötti, unión belüli egyensúly. Ha az angolok ma bent lennének az EU-ban, akkor olyan kifejezések, hogy jogállamisági mechanizmus, kondicionalitás, nem léteznének, ezeket azért tudták bevezetni, mert a britek kiszálltak.

Orbán Viktor a V4-ekről elmondta, „a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és magyarok tartanak ki”. Esélye még van annak, hogy bővüljön a szuverenisták tábora Olaszországgal, Ausztriával vagy akár Spanyolországgal, ahol vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták: kormányváltást akartak Magyarországon, pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve az ellenzéket

– húzta alá a kormányfő.

Az Európai Unió elutasítja a keresztény örökséget, migráció által visz véghez lakosságcserét, illetve LMBTQ-hadjáratot folytat. „Az EU-ban létrejött egy föderalista vezetés, amely elszámoltathatatlan birodalomhoz vezet. Hiába szeretjük Európát, hiába a miénk, nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite vagy a családi élete, de ragaszkodunk a saját kultúrához, a saját nyelv megőrzéséhez. Ezt meg kell védeni, és meg is fogjuk. Nemet mondunk a politikai és pénzügyi zsarolásra” – fogalmazott.

Mit kell tennie Magyarországnak?

Orbán Viktor szerint a legfontosabb, hogy a magyarok tisztában legyenek önmagukkal. 2010-ben új korszakot nyitottak, ezt nem szabad szem elől téveszteni, ennek gazdasági és szellemi alapjai is vannak.

A szellemi alapot az alkotmány összegzi, „más alkotmányok középpontjában az én áll, a magyaréban a mi áll. A szellemi kiindulópont, hogy az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ezért van a mi az alkotmány középpontjában. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul”. A miniszterelnök a magyar alkotmányt a kötődés alkotmányának nevezte, ami a megerősítés talaján áll, viszont a liberálisok az eloldás világát rajzolják meg, nem megerősíteni, hanem elutasítani akarnak.

Orbán Viktor kitért arra is, kétszáz éve még nem volt kizárható, hogy létrejön egy ideális felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, felismert szociológiai igazságok alapján éli szabad életét, „ma már ez merő illúzió. Azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet, valójában hedonista pogányokká váltunk”.

Meteorok térítették el a magyar gazdaságot

Végezetül a gazdaság jelenlegi helyzetéről és jövőbeli alakulásáról is szót ejtett a kormányfő. „13 éve építjük az új gazdasági rendszert, a terv az volt, hogy ez 2030-ig kiszolgálja Magyarországot, a Kárpát-medencei magyarságot. Időarányosan jól állunk a 2030-as célok teljesítésében, hiszen 13 év alatt megháromszorozódott a gazdasági teljesítmény” – mondta.

Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult, aminek fő mutatója az export, amely megduplázott, a magyar exportcégek aránya pedig jelentősen nőtt.

Cél, hogy 2030-ra Paks 2, illetve a napenergia révén Magyarország ne szoruljon villamosenergia-importra. Erre a célra 11,5 ezer milliárd forintot szán a kormány. A jelenleg több mint 70 százalékos foglalkoztatottsági rátát 2030-ra 85 százalékra szeretnék feltornázni.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a termelékenységi ráta messze elmarad attól a céltól, ami erősítené megmaradásunkat. Jelenleg 1,5 a ráta, de 2,1 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség.

Nagy bajban vagyunk, ezért a lehető legtöbb erőforrást kell a családtámogatások irányába csoportosítani.

Ütőképes hadseregre van szükség, „egyenruhás munkások helyett harcosok kellenek”. A miniszterelnök szerint a kormány erre a területre is komoly összegeket fordít, példaként említette, hogy Magyarország – a NATO-elvárással összhangban – a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Elhangzott, hogy 2010 óta tízszeresére növelték a határon túli magyarság számára biztosított forrásokat.

„Jól hangzanak ezek az eredmények, de akad egy kis bökkenő. Három év alatt két meteor is eltérítette pályájáról a magyar gazdaságot. Az egyik a Covid, a másik, sokkal nagyobb meteor pedig az orosz–ukrán háború. Azért küzdünk, hogy visszatérjünk a megfelelő kerékvágásba, és teljesíteni tudjuk a 2030-ra kitűzött célokat” – fogalmazott a kormányfő, aki előre is tekintett.

2024 júliusára állhat újra növekedési pályára a magyar gazdaság. Ekkortól lehet újra erős a banki hitelezés.

Az infláció ez év végére egy számjegyű lehet, így a második fél évben megállítható a reálbércsökkenés. Bízik benne, hogy a jövő évi európai parlamenti, illetve önkormányzati választok előtt már a kijelölt úton halad a magyar gazdaság, „reményeim szerint a jövő évi tusványosi szabadegyetemen már a 2030 és 2040 közötti tervekről beszélhetek” – zárta beszédét.

Kérdezhetett a közönség

Orbán Viktor a beszéde után a közönség kérdéseire válaszolt. A fékek és ellensúlyok rendszeréről úgy vélekedett, mint alkotmányjogi, politikaelméleti kifejezés csak olyan rendszerekben értelmezhető, ahol a nép választja meg az elnököt és a parlamentet. A magyar rendszer viszont alkotmányos rendszer, megválasztják a parlamentet, majd onnan származnak lefelé a hatáskörök, nem fékek és ellensúlyok vannak, hanem hatáskörök.

A miniszterelnök egy másik kérdésre válaszolva kifejtette, csínján kell bánni a vétóval az Európai Unióban, „nem szabad nyakra-főre alkalmazni”, de vannak olyan ügyek, amikor élni kell vele. Ilyen a költségvetési kérdés és az is, hogy az Európai Unió külpolitikai álláspontját továbbra is egyhangú döntéssel lehessen elfogadni.

Orbán Viktor megjegyezte azt is, az ellenzékről úgy gondolkodik, mint a sör habjáról: jó, ha van, de ne rontsa el az ízét. A kormányfő Szoboszlai Dominik várható liverpooli teljesítményére vonatkozó kérdést is kapott, amire közölte: „Az a kérdés, hogy ő milyen jövőt jósol nekem”.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)