A tudomány szerint így lehet véget vetni a munkahelyi klímaháborúnak

A legtöbb légkondicionált munkahelyen akut probléma és nem ritkán éles konfliktusok forrása, hogy hány fokra legyen állítva a termosztát. Amit a férfiak komfortosnak éreznek, az a nők többségének jégverem. A belső konfliktusok mellett a klíma rossz beállítása egészségügyi problémákat, kieső munkaidőt is jelenthet.

Hatással van a kreatív munkára

„Az ideális hőfok kiválasztása nem csak a munkavállalók komfortját és egészségét érintő kérdés”– állítja Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője.

Egy nagy mintán elvégzett tudományos kísérlet szerint a nők által preferált magasabb hőmérsékleten jobban megy a munka, nő a vállalatok termelékenysége

– árulta el a szakember.

A tanulmány szerint egy foknyi hőmérséklet-emelkedés hatására a nők közel két százalékkal jobban oldanak meg matematika feladatokat, míg a férfiaknál a teljesítmény csökkenése nem szignifikáns. „Hasonló trendek jellemzik a verbális feladatokat is, így akár a kreatív ügynökségeknél is érdemes lehet átállítani a termosztátot" – idézte a kutatás eredményét Medgyesi. 

A kutatók 27 fokot javasolnak

Az 543 fős kutatást kiértékelve az ideális hőmérséklet-tartományt is meg tudták határozni. A tesztet 16,2 Celsius és 32,5 fok közötti intervallumon végezték el. A termek átlaghőmérséklete pedig 18 és 31 fok között változott. A két végpontról megállapították, hogy az már alkalmatlan az egészséges munkavégzésre. 

A matematikai és a nyelvi teszt görbéje, illetve nemek szerinti megoszlása is eltér, így nincs egy tökéletes célhőmérséklet. Azt azonban kimondhatjuk, hogy 27 fokos irodában mindkét nem tagjai ideálisan teljesítenek

– tanácsolja Medgyesi Tamás komfortklimatizálási szakértő. „Annak ellenére, hogy meglepően magasnak tűnik ez az érték, nem szabad elfelejteni, hogy a légkondicionáló készülék működése során szárítja a levegőt, amit kevésbé érzünk melegnek, mint párás környezetben” – mutatott rá.

Hozzátette: a férfiak ugyan a 24-25 fokot komfortosabbnak érezték, de ez nem volt hatással a munkahelyi teljesítményükre. Az épületgépész-mérnök elmondta, hogy a berendezések elhelyezése és beállítása éppen ezért egyszerűbb nemek szempontjából homogénebb helyiségben. „Annál is inkább, mivel a hölgyek a huzatra is érzékenyebbek. Az utóbbi 2-3 évben erre reflektálva megjelentek a piacon olyan split klímák, amelyek egy speciális kialakításnak köszönhetően eloszlatva áramoltatják be a levegőt”– ismertette. A hőérzetet ugyanakkor a testsúly is befolyásolja, valamint az, hogy az illető gyermekkorában hogyan szocializálódott. 

A klimatizálási szakértő az egészség szempontjából optimális beltéri hőmérsékletről elmondta, hogy a kültérihez képest nem feltétlenül a 8 foknál nem nagyobb eltérés lehet az ideális. „Ha az utcán 40 fok van, egy az irodában 8 órát töltő személy számára a 24 fok nem okoz problémát, azonban azok, akik ezalatt többször elhagyják az épületet, már könnyebben megfázhatnak a folyamatos hőmérséklet-ingadozás miatt. 

Mióta szokás a hideg az irodában? 

A probléma gyökere csaknem száz évre nyúlik vissza. 1930-ban az Egyesült Államokban megszabtak több olyan normát, amelyet hosszú távon használtak.

Az irodák termosztátjai körüli konfliktusoknak az a forrása, hogy mára jócskán megváltozott a nemek aránya, az átlagos irodai dolgozó már nem férfi, nem 70 kilós és nem visel háromrészes öltönyt. A változás következménye a nemek háborúja a termosztátnál: a lengébben öltöző és eltérő hőháztartású nők fáznak azon a hőmérsékleten, amit a férfiak komfortosnak éreznek. Medgyesi Tamás hasonló hazai tapasztalatokról számolt be lapunknak. Már 30 éve szerelnek be klímaberendezéseket Magyarországon, kezdetben boltokba, nagyobb irodákba telepítettek ilyen készülékeket, mára általánossá vált. A szakértő szerint ennek egyik oka az éghajlatváltozás.

Kezdetben a légkondicionáló berendezések 35 fokos hőmérséklet felett már leálltak, az elmúlt években 50 fokra kellett emelni ezt a hőhatárt

– részletezte. 

A japánoknál a 28 fok a „Cool”

A szakértő arra is kitért, hogy ha a klímát magasabb hőfokon működtetjük, azzal megtakarítást is érhetünk el. Erre Japánban 2005-ben egy hőhullám alatt még környezetvédelmi minisztériumi kampány is épült. Koike Juriko miniszter maga hirdette meg a Cool Biz kampányt, ami a dresszkód lazítását és a termosztát 28 fokra állítását javasolta a cégeknek. Az időlegesnek szánt kampányt a 2011-es földrengés után visszahozták az elektromos rendszer sérülései miatt. Mára pedig egy májustól októberig tartó, az üzleti év részének számító gyakorlattá vált – mondta Medgyesi Tamás.

A japán programban a lazább munkahelyi öltözködésre is javaslatot tettek. Légáteresztő, könnyebb anyagokból készült nadrágokat, a zakó elhagyását és a stylistok által hagyományosan nem létezőnek tekintett rövid ujjú ingeket hozták be a köztudatba. Annyira népszerűvé vált a kezdeményezés, hogy Japánban a cégek harmada állította át a klímarendszerét melegebb hőmérsékletre. A minisztérium becslése szerint egymillió háztartás egy hónapos szén-dioxid-kibocsátását spórolta meg ezzel az ország.

(Borítókép: Ricardo Rubio / Europa Press / Getty Images)