Élete végéig kényszergyógykezelés alatt állhat az újbudai rendőrgyilkos

A rendőrgyilkos valószínűsíthető, hogy nem beszámítható, így – bár a büntetőeljárás még tart – jó esély van arra, hogy élete végéig kényszergyógykezelés alatt maradjon. Mint ismeretes Sz. Szilárd január 13-án Újbudán halálra késelte a 29 éves Baumann Péter főtörzsőrmestert, és két járőrtársát is megsebesítette.

Hangokat hallott a gyilkos

A rendőrök aznap este egy bejelentést kaptak egy Lecke utcai társasházból, hogy az egyik lakó, Sz. Szilárd, megpróbál betörni szomszédja lakásába. A lépcsőházban a férfi a kiérkező rendőrökre támadt egy 17 centiméteres késsel: mindhármat megsebesítette, majd elmenekült. Az utcán az egyik villamosmegállóban – egy figyelmeztetőlövést követően – lábon lőtték a magából kifordult férfit. Baumann Pétert kórházba szállították, de a főtörzsőrmester életét nem tudták megmenteni.

Sz. Szilárd éppen próbaidőn volt, mert korábban garázdaság és testi sértés miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A férfi „hangokat hallott” és úgy érezte, hogy meg kell mentenie a felső szomszédját, egy 84 éves idős nőt, ezért próbálta meg kalapáccsal betörni az ajtaját.

Az újbudai rendőrgyilkos ellen több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés miatt folyik nyomozás.

A bíróság egyelőre november 10-ig rendelte el az előzetes kényszergyógykezelést. Fürcht Pál főügyész szerint a támadó férfi betegségének egyik tünete az irracionális téveszme, ez okozta a gyilkosság éjszakáján is a problémát. A büntetőeljárást ezzel együtt le kell folytatni, ha viszont a férfi nem beszámítható, akkor a bíróság felmenti az emberölés vádja alól és elrendelik a tényleges kényszergyógykezelést.

Közveszélyes családirtók és gyilkosok

„A kényszergyógykezelt személyek között nincs gyógyult ember, csupán tünetmentes” – nyilatkozta az Indexnek Végh József. A kriminálpszichológus szerint komoly kockázatot jelent, ha a bíróság szabadlábra helyez egy olyan kényszergyógykezelt személyt, aki később elhagyja a gyógyszeres terápiát. „Ennek beláthatatlan következményei lehetnek” – tette hozzá Végh József.

Az intézetben pszichológusok és pszichiáterek foglalkoznak az elmebeteg páciensekkel, akik között többen ön- és közveszélyesek: vannak, akik a családtagjaikat mészárolták le, mások a társadalom számára jelentenek kockázatot.

„Akinek egy csöpp esze van, nem tetteti magát bolondnak, hogy a fegyházbüntetés helyett kényszergyógykezelésre ítélje a bíróság” – nyilatkozta korábban az Indexnek egy volt elítélt, aki több magyarországi börtönt is megjárt. J. Szabolcs összesen 18 évet ült.

Bármilyen hihetetlen, de a börtönéletnek is megvannak a szép pillanatai: a nagy beszélgetések, a napi munka, amitől repült az idő, és a tanulási lehetőség. A szegedi Csillag börtönben érettségiztem és ott kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat is. Ezzel szemben az IMEI-ben nincsenek szép pillanatok

– mondta Szabolcs.

Tovább tarthat, mint a börtön

Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 1896 óta működik a Budapesti Fegyház és Börtön területén. Jelenleg ez az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a bíróság által elrendelt és az ideiglenes kényszergyógykezelést végrehajtják, továbbá ott látják el azokat a bv. intézetekből beutalt elítélteket és letartóztatottakat, akiknek pszichiátriai vagy neurológiai problémájuk van.

A társadalmi közbeszédben gyakran elhangzik az a kijelentés, hogy az »illető megússza a börtönt, mert kórházba került«. Ez azonban nem fedi a valóságot, hiszen az IMEI a büntetés-végrehajtási szervezet része. Az ottani viszonyok fogva tartási szempontból nem különböznek a normál büntetés-végrehajtási körülményektől

– tájékoztatta szerkesztőségünket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) Kommunikációs Igazgatósága.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi büntetőjogi rendszerben a kényszergyógykezelés egy határozatlan időtartamú intézkedés. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „addig kell fenntartani a kényszergyógykezelést, amíg az szükséges.”

Nincs délutáni tea és süti az IMEI-ben

A kényszergyógykezelést abban az esetben rendeli el a bíróság, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, de elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy szabadon hagyása esetén újabb bűncselekményt fog elkövetni.

A kényszergyógykezelés feltétele, hogy a betegre büntethetősége esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabnának ki. Az elmeállapot kórosságát igazságügyi elmeorvos szakértő állapítja meg, és ennek alapján rendeli el a bíróság a kényszergyógykezelést.

A pszichotikus betegek esetében a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia megfelelő kombinációja a leginkább hatékony és nemzetközileg is elfogadott kezelési mód, mely szocioterápiás foglalkozásokkal is kiegészül.

„Az intézet kiemelt figyelmet fordít a betegek rehabilitációjára, betegségük megismerésére, a gyógyszerek, kezelések hatékonyságának ismertetésére. Szakembereink – orvosaink, ápolóink, pszichológusaink, reintegrációs tisztjeink, de még a biztonsági szakterület munkatársai is – mindent megtesznek azért, hogy a betegek rehabilitációja sikeres legyen” – írta a BvOP.

Kényszergyógykezelés és börtönbüntetés

A szabadságvesztés-büntetés határozott ideig tart és valamely büntetés-végrehajtási intézetben, azaz köznapi nevén börtönben kell letölteni. A kényszergyógykezelés nem büntetés, hanem intézkedés, a beteget nem elítélik, hanem beutalják az IMEI-be, ahol zárt körülmények között történik a gyógykezelés.

A bíróság a kezelőorvos és egy külsős elmeorvos szakértő véleménye alapján dönt a kényszergyógykezelés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Az átlagos kezelési idő 4-5 év, de közel 30 év is előfordult már.

A kényszergyógykezelt az IMEI-ből csak gyógyultan szabadulhat. Annak feltétele a tartósan kompenzált állapot, a kezeléssel való együttműködés, betegségbelátás, önálló életvitelre való alkalmasság, annak a valószínűsége, hogy nem követ el újabb bűncselekményt. Fontos szempont még, hogy befogadó családi környezet álljon fent, vagy a betegnek legyen elfoglalható helye a pszichiátriai betegek otthonában.

Mindezek figyelembevételével a kényszergyógykezelés megszüntetéséről végül a bíró dönt

– tájékoztatott a kommunikációs igazgatóság.

(Borítókép: Bűnügyi technikusok helyszínelnek Budapest XI. kerületében egy Lecke utcai társasház előtt 2023. január 13-án. Fotó: Mihádák Zoltán / MTI )