Komoly demográfiai hatásokkal járhatnak az új csokszabályok
További Belföld cikkek
- Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
Ahogy korábban az Index is beszámolt róla, a kormány júniusban jelentette be, hogy változtatnak a családtámogatásokon: jövő évtől megszüntetik a városi csokot, és a babaváró hitel felvételére csak azoknak a házaspároknak lesz lehetősége, ahol a feleség még nem töltötte be a 30. életévét.
Herczog Mária az ATV-ben úgy fogalmazott, hogy ezek a támogatások korábban sem oldották meg azokat a demográfiai problémákat, amikre bevezették. „Hosszú távon pedig a kiszámítható szociál- és családpolitikai döntések befolyásolhatják kedvezően a születésszámot” – húzta alá.
A szociológus szerint nem hat ösztönzően a gyermekvállalási hajlandóságra, hogy a családi pótlék összegén már 13 éve nem emeltek, és hogy a nőknek nehéz munkát vállalni kisgyermekkel. A problémát fokozza, hogy az alacsony jövedelműeknek nincs esélyük lakáshoz jutni.
Nem született elegendő gyermek
Az, hogy ma Magyarországon nem születik annyi gyermek, amennyi „szükséges” és „elvárt” lenne, nem hazai sajátosság. Herczog Mária szerint Európában alig van olyan ország, ahol ez megvalósulna.
Abban a néhány uniós országban, ahol magasabb a születésszám, a szakértő szerint a gyermekjogi egyezmény alapján előnyösebb családpolitikai intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a gyermek felnevelésében tudják támogatni a szülőket.
Magyarországon ennek a töredéke sem történik meg, és a családpolitikai, az adórendszer és a támogatási rendszer diszkriminatív, főként a magasabb státuszúakat segíti
– hangsúlyozta.
Rámutatott: a bölcsődébe csak az adott korosztály 16,2 százaléka jár, mivel kevés a férőhely, a magánóvodák pedig megfizethetetlenek, és több ezer óvónő hiányzik a rendszerből.
Mindezek nem ösztönzik a hosszú távra tervező és felelősségteljesen gondolkodó családokat arra, hogy gyermeket vállaljanak
– értékelte a szociológus, aki szerint a demográfiai problémák megoldása érdekében társadalmi konzultációra lenne szükség, hogy alaposan felmérjék, mi hatna igazán ösztönzőleg a fiatal férfiak és nők gyermekvállalási hajlandóságára.
Mint fogalmazott, egyre nő azok száma is, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Herczog Mária úgy véli, hogy az ebből a szempontból eredményesebb országok sikeres intézkedéseit is érdemes lenne átültetni az itthoni gyakorlatba.