Nincs a KRESZ-ben elektromos roller, de már dolgoznak az ügyön
További Belföld cikkek
- Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire
- OMSZ: A krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
Márciusban Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az elektromos rollereket érintő, vonatkozó KRESZ-módosítás tervezete, amely szerint a 25 kilométer/órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Ez a szabályozás azonban csak a kis sebességű e-rollereket, segwayeket és a rollermegosztó szolgáltatások eszközeit érintené – tette hozzá –, mert ha a jármű végsebessége meghaladja a 25 kilométer/órát, már segédmotoros kerékpárnak minősül. Az államtitkár elmondása szerint jelenleg Európában így van mindenhol, mi is ezt követjük.
Ha az összes elektromos rollert segédmotoros kerékpárnak minősítenénk át, akkor a rollermegosztó cégek lehúzhatnák a rolót. A segédmotoros kerékpár használatához kötelező a bukósisak, viszont a rollerezők közül senki sem hord ilyen védőeszközt. Tehát azoknál a rollereknél, ahol 25 kilométer/óra sebességnél gyárilag lekapcsol a motor, egységesen az unióban kerékpárokra vonatkozó szabályozás van érvényben
– magyarázta Révész Máriusz.
Felülvizsgálják a KRESZ-t
Ezt a KRESZ-módosítást még az idei év első felére tervezték, ám a kormányzati átalakítások miatt a már elkészült jogszabály tervezete átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Egyszerűbben fogalmazva: a végleges döntés már Lázár János miniszter kezébe került. A közlekedési tárca vezetője július 11-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy
megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre.
Mint kiderült, az általa vezetett minisztérium a Belügyminisztériummal közösen vizsgálja felül a KRESZ szabályait, és az így elkészült tervezetet ősszel társadalmi vitára bocsátják. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a július 1-jei Árpád hídi tragédia nem következett volna be, ha az érintették betartották volna az érvényes szabályokat.
Fontos lenne a sisakviselés
Lázár János szavai egybecsengenek a Pető Attila által elmondottakkal, miszerint a közlekedési jogszabályok nem követték az elmúlt évtizedek változásait. A KRESZ-professzor néven ismert közlekedési szakember és vezetésoktató rámutatott, hogy drasztikusan nőtt a fővárosi utcákat használók száma, megjelentek az elektromos rollerek, az autóközlekedésekre kijelölt sávokból elcsípett kerékpárossávok pedig több helyen is életveszélyesek.
Deli Kálmán közlekedési igazságügyi szakértő is a veszélyekre hívta fel a figyelmet:
Idős nők mondják, hogy nem mernek kilépni a házkapun, mert nem tudják, elütik-e őket. A motorkerékpárosokhoz hasonlóan a rolleresek is nagy sebességgel tudnak közlekedési műveleteket végezni, amit az autós nem tud kezelni, kiszámítani.
A közlekedésbiztonsági balesetelemző megjegyezte, hogy a rolleres is veszélynek van kitéve, védtelen közlekedő, hiszen nincs körülötte karosszéria, ami az ütközés erejét elnyelje. Fontos lenne szerinte a sisakviselés, mert nagy figyelmet igényel az effajta közlekedés.
Uniós szabály szerint nem minősül járműnek
Az Újváry és társai ügyvédi társulás cikke szerint az elektromos roller mint közlekedési eszköz nincs jogszabályi szinten definiálva, azaz a KRESZ fogalomtára nem terjed ki rá. Figyelembe véve azonban, hogy Magyarország uniós tagállam, kötelezően alkalmazandó a 168/2013/EU rendelet, amely előírja, hogy csak az minősül járműnek, amelynek ülése van. Tekintettel arra, hogy a legtöbb rollernek nincs ülése, az uniós szabály értelmében nem is minősül járműnek.
Ha feltételezzük, hogy az elektromos roller az EU-szabályozás ellenére jármű, úgy azt a KRESZ függelékének valamely más, tulajdonságaiban a hozzá legközelebb eső jármű-kategóriája alá célszerű venni – állítja az ügyvédi társulás cikke –, és feltételezni, hogy az ilyen járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat tekintjük az e-rollerezőkre kötelező érvényűnek. A jogirodalom szerint az elektromos rollerhez a kerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár áll a legközelebb.
Az elbírálás szempontjából fontos eldönteni, hogy az elektromos roller melyikkel mutat nagyobb hasonlóságot, hiszen:
- ha kerékpár fogalma alá soroljuk be, akkor a kerékpárokra irányadó szabályok alapján a vezetése nem vezetői engedélyhez kötött, és bukósisak viselése csak akkor kötelező, ha lakott területen kívül 40 km/óra feletti sebességgel kerékpározunk, míg
- ha kétkerekű segédmotoros kerékpárnak tekintjük, úgy a használata vezetői engedélyhez kötött, és kötelező a bukósisak viselése.
Segédmotoros kerékpárhoz hasonlatos?
Az ügyvédi társulás szerint az e-roller a kerékpárral nagyobb hasonlóságot mutat, azonban egy nem kötelező érvényű, 2019. november 21-én kiadott, kétmondatos belügyminisztériumi állásfoglalás szerint segédmotoros kerékpárnak kell tekinteni:
Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A Rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni.
Mivelhogy az állásfoglalás nem egy kötelezően alkalmazandó szabály, megsértése hátrányos jogkövetkezményeket sem vonhat maga után, ráadásul az e-rollereket üzemeltető társaság sem hívja fel külön a használóinak a figyelmét, hogy az elektromos roller segédmotoros kerékpárnak minősül, ezért használata járművezetői engedélyhez és bukósisak viseléséhez kötött.
Az ügyvédi társulás véleménye szerint az elektromos roller azért sem tekinthető segédmotoros kerékpárnak, mert már a maximális sebességét illetően is látható, hogy:
- míg a segédmotoros kerékpár törvényi definíciója szerint a legnagyobb tervezett sebessége 25 km/óránál nagyobb, de 45 km/óránál kisebb, addig
- az elektromos roller maximum 25 km/óra sebességgel tud haladni, e feletti sebességen vezetni műszakilag képtelenség.
Vagy inkább a kerékpárhoz?
Az ügyvédi társulás álláspontja szerint az elektromos roller nagyobb hasonlóságot mutat a kerékpárral, mert az e-roller a kerékpár műszaki adottságaitól, rendeltetésétől, használatától lényegesen nem tér el, továbbá a KRESZ alapján kerékpárnak minősül az a jármú is, amely 300 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral van felszerelve. Ehhez képest az e-rollereket üzemeltető cég, a Lime honlapján található leírás alapján az elektromos rollereik 250 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral felszereltek.
Kiemelik továbbá azt is, hogy míg az elektromos rollerrel, akárcsak a kerékpárral, bizonyos esetekben járdán és a kerékpársávban is lehet közlekedni, addig ugyanez nem valósítható meg egy segédmotoros kerékpárral.
A németek rendszámot adnak az e-rollereknek
Egy szó mint száz, alaposan fel van adva a lecke a jogalkotóknak. Németországban például 2019-ben alkottak törvényt, amely az elektromos rollerek használatához kapcsolódik. Nos, a németek kifejezetten szigorúan oldották meg a feladatot:
az elektromos rollerek kizárólag saját rendszámmal közlekedhetnek, igaz, a rendszám nem fémtáblán, hanem matricán olvasható.
Így rendőri ellenőrzésnél igazolható a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amelyet a többi járműhöz hasonlóan az e-rollerekre is évente meg kell kötniük a tulajdonosoknak.
A szabályozás szerint az e-rollereket 14 éven aluli személyek nem használhatják, és bár a bukósisak nem kötelező az idősebbeknek, de azért erősen ajánlott. Emellett sebességkorlátozást is bevezettek: kerékpár- vagy autóúton legfeljebb 20 km/órás tempóban lehet velük hajtani.
(Borítókép: Hartl Nagy Tamás / Index)