Ez okozta a nyári hidegrekordot Kékestetőn

Több mint 80 éves hidegrekord dőlt meg Magyarországon, és az ilyenkor elvárt tomboló nyári hőség helyett napokig szokatlan hideg volt Magyarországon. Olyannyira, hogy új legalacsonyabb maximum-hőmérsékleti rekord is született hétfőn (augusztus 7-én), méghozzá Kékestetőn, ahol a legmelegebb órákban is csupán 10,6 Celsius-fokig melegedett fel a levegő. Az augusztus 7-i napra ez a hőmérséklet lett az új rekord, és nem is kevéssel múlta alul a korábbit, ami 11,4 fok volt, és 1941-ben mérte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) állomása Dobogókőn.

Hivatalos jelentés szerint a rendkívüli nyári hideg oka az, hogy az augusztus 6-i, vasárnapi hidegfront mögött nyugatias, északnyugatias áramlással igen hűvös levegő érkezett a Kárpát-medencébe. A kérdés csak az, hogy állnak-e globális éghajlati okok a most mért különös negatív rekord mögött.

Bármi is történik, fogd az ikerpárra?

2022 a valaha mért harmadik legforróbb év volt a magyarországi meteorológiai mérések kezdete, 1901 óta. És arra hivatkozva, hogy a Csendes-óceán térségében visszatért az El Niño („A kisfiú”), az öt-hét évente jelentkező, egy-két évig tartó természetes időjárási jelenség (anomália),

Ennek ellenére már most látjuk, hogy valószínűleg nem lesz rekordmeleg nyarunk, kibírhatatlan, hetekig tartó hőhullámokkal. Most éppen annyira lehűlt az ország, hogy sok helyen még csak tavaszinak sem lehetett nevezni az időjárást, és a maximum-hőmérséklet szinte mindenhol 20 fok alatt maradt.

De 2022 nemcsak a rekordokat döntő melegről, hanem a tartós aszályáról, szárazságáról is emlékezetes. Az Európát tikkasztó példátlan hőhullám, a szárazságtól porzó fél kontinens és a kiszáradó folyók egyik okaként pedig a most éppen aktív El Niño ikertestvérét, a Csendes-óceán keleti partjainál a tengervizet hatalmas területeken lehűtő La Niñát („A kislány”) nevezték meg. 

Bár nem teljesen értjük még a működésüket, az biztos, hogy míg az El Niño hatalmas területeken melegíti, addig a La Niña lehűti a tengervizet a Csendes-óceán keleti partjainál, ezzel pedig – felváltva – alaposan átrendezhetik a globális légköri vízforgalmat, és belepiszkálhatnak a légköri hőmérsékletekbe is. 

– mondta az Index megkeresésére Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője. „Annyi történt csupán, hogy a térségünk fölött átvonult mediterrán ciklon hátoldalán hideg levegő áramlott a Kárpát-medencébe, és ez okozza a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleteket.” A szakértő hangsúlyozza, hogy egyértelműen egyre melegebbé váltak a nyarak Magyarországon, a múlt század eleje óta 1,8 Celsius-fokkal.

Mit jelent egy rekord?

Az OMSZ hozzáteszi, hogy az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre, pontraés nagyon rövid időszakra vonatkoznak, és mindig részletesen megvizsgálják, mielőtt elfogadnák.

Az is fontos, hogy a rekordokat nem feltétlenül éghajlati tendenciák okozzák, gyakran csak különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesése vagy valamilyen szűk hatáskörű, lokális hatások megerősödése okoz pozitív vagy negatív csúcsértékeket valamelyik mérőállomáson. Még az is előfordulhat, hogy a mérés körülményei megváltoztak, a sok évtizedes, más műszerekkel mért adatok inhomogenitása (a mai mérőműszerekkel nem pontosan összehasonlítható adatok) miatt keletkezik egy csúcsérték.

Időjárási rekordok mindig is voltak, vannak és lesznek, de

Mert a legtöbbször csak annyit jelentenek, hogy az ország egy adott pontján, akkor éppen, egy kis időre melegebb vagy hidegebb volt, mint 1901 óta bármikor. Most például egy 84 éves augusztus 7-i rekord dőlt meg a nyár csúcsán, méghozzá nem várt módon, lefelé. Nem igazán lehet ezt az El Niño, a globális felmelegedés vagy más klímatrend nyakába varrni. Ugyanis mindössze annyit jelent, hogy a meteorológiai állomás szabványos hőmérődobozában, Kékestetőn 0,8 fokkal hidegebb volt augusztus 7-én, mint 1941-ben a dobogókői állomás hőmérődobozában ugyanezen a napon. Ennyit jelent, se többet, se kevesebbet.