A Magyar Pünkösdi Egyház elnöke szerint elítélendő a rászoruló emberek kihasználása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Földesi Tamás az Indexnek beszélt többek között
- arról a 2019-es jelentésről, amelyben feltárták, hogy az egyházszervezethez tartozó egyik intézményben súlyos szabálytalanságokat észleltek;
- mi a véleménye a békéscsabai központú Közösségi Misszió vezetőinek pénzmosással való gyanúsításáról;
- milyen rálátása van az egyház vezetésének az egyes intézmények működésére;
- mit terveznek az újabb visszaélések megelőzése érdekében tenni;
- miért döntöttek az egyház megújulása mellett.
A Magyar Pünkösdi Egyház Ellenőrző Bizottsága 2019. május 17-én jelentést tett le az egyház előző elnökségének asztalára, amiben feltárták, hogy az egyházszervezethez tartozó egyik intézményben súlyos szabálytalanságokat észlelnek, amelyek joggal alapozzák meg a nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás, valamint egyéb bűncselekmények gyanúját. Mi történt ezzel a jelentéssel?
Mivel idén márciusban választottak meg az egyház elnökének, nem vettem részt az akkori döntésekben. Visszanézve azt látom, hogy az ellenőrző bizottság az említett jelentésben visszaélések gyanúját fogalmazta meg, amit azonban bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani. Az egyház előző vezetése ezért szembesítette a gyanúval a Közösségi Misszió vezetőit, akik viszont bemutatták az őket igazoló dokumentumokat, a hatósági ellenőrzések eredményeit, amelyek nem tártak fel szabálytalanságokat.
Az egyház akkori ellenőrző bizottsága az egyház sajátos szempontjai alapján végezte munkáját, az ellenőrzést tehát nem a hagyományos pénzügyi sztenderdek szerinti ellenőrzésként kell elképzelni.
Utólag visszatekintve könnyű azt mondani, hogy az egyház előző vezetése túlzottan jóhiszemű, naiv volt. De hozzá kell tenni, hogy a munkájuk a hitélet köré összpontosult, és emellett az is tény, hogy itt olyan jól szervezett bűncselekmények gyanújáról van szó, amelyeket rendkívül nehéz tetten érni és bizonyítani. Ráadásul az egyháznak nem állnak rendelkezésére olyan kiterjedt nyomozati eszközök, mint amilyenek az ügyészség vagy az adóhatóság nyomozóinak, akik a sajtóhírek szerint négy évig vizsgálódtak, mire meggyanúsították az intézmény civil vezetőit.
Papíron minden szabályosnak tűnt
Értem, de mit szól ahhoz, hogy az egyházhoz tartozó egyik intézménynek, a békéscsabai központú Közösségi Missziónak a vezetőit rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetésével, egyebek közt különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással is gyanúsítják?
Szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház határozottan elítél minden olyan tettet, amely emberek vagy az állam sérelmére történik, és különösen elszomorító, ha ezt valaki olyan lepel alatt teszi, mintha embereken szeretne segíteni, mint ahogy a gyanú szerint ebben az esetben történt. A Közösségi Misszió ugyan az egyház keretein belül, de önállóan működött, vezetésében az egyház nem vett részt, hanem civilek irányították. Sőt, az intézmény volt vezetői még csak nem is tagjai a pünkösdi egyháznak.
Letartóztatásban a békéscsabai Közösségi Misszió vezetői
2022 áprilisában jelent meg a sajtóban, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyház egyik intézménye, a békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetőit. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Békés Megyei Főügyészséggel együttműködésben nyomozást indított, amelynek keretében 7,5 milliárd forint összegű vagyont zároltak vagy foglaltak le. Sajtóhírek szerint az ügyvezetők módszere az volt, hogy költségvetési támogatásból Budapesten napi ezer ember ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték, volt, hogy a támogatást napi 24 ezer emberre igényelték, de főzés helyett egy idő után csupán fiktív számlázással foglalkoztak. Eddig öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként: a Közösségi Misszió két volt vezetője jelenleg is letartóztatásban van, míg további három gyanúsított ellen bűnügyi felügyelet (házi őrizet) van érvényben. A bűncselekmény a NAV tájékoztatása szerint az egyházi szervezet hitéleti és egyéb szociális tevékenységét nem érinti.
Hogyan kapcsolódik a Közösségi Misszió az egyház szervezetéhez? Milyen rálátása volt az egyház vezetésének az intézmény működésére?
A Magyar Pünkösdi Egyházhoz mintegy nyolcvan intézmény tartozik, és ezek segítségével naponta több tízezer rászoruló embert látunk el. Fontos tudni, hogy az intézményeket két csoportra lehet osztani: vannak saját magunk által alapított és fenntartott intézmények és olyanok, amelyeket az egyház befogadott, de szervezetileg és gazdaságilag teljesen önállóan, önálló vezetéssel és felelősséggel végzik a munkájukat. Ez utóbbi intézményeket az egyházügyi törvény 2011-es hatálybalépése után fogadta be az egyház, és a szociális területen nem is az egyházon keresztül, hanem közvetlenül kapnak állami támogatást közfeladataik ellátásához, a források felhasználását pedig a hatóságok közvetlenül ellenőrzik.
Az intézmények befogadásával az volt a cél, hogy rajtuk keresztül nagyobb részt vállaljunk társadalmilag hasznos tevékenységekben, segítsük a működésükhöz szükséges feltételek biztosítását, és erősítsük társadalmi szerepvállalásunkat.
A békéscsabai központú Közösségi Misszió is egy ilyen befogadott intézmény, amely önállóan működött, az intézmény vezetői és alkalmazottai nem tagjai az egyháznak. Az egyház előző vezetésének ezért nem lehetett tényleges rálátása a Közösségi Missziónál zajló munkára, az egyház belső ellenőrei csak éves összefoglaló adatokat kaptak. Papíron minden szabályosnak és etikusnak tűnt.
Egyetlen lelkész sem gyanúsított
Mikor és hogyan értesültek a Közösségi Misszió vezetői elleni nyomozásról?
A nyomozásról az egyház előző vezetése is csak 2022 tavaszán a sajtóból értesült, amikor az intézmény két vezetőjét letartóztatták költségvetési csalás gyanújával.
Ezek szerint a nyomozóhatóság nem is értesítette önöket?
Nem. Ismétlem, a fejleményekről csak a sajtóból értesült az akkori egyházvezetés és a tagság is.
Mit tett ekkor az egyház vezetése?
A Közösségi Misszió vezetőinek letartóztatása után az egyház korábbi vezetése az intézmény valamennyi vezetőjét leváltotta, és átvette az intézmény irányítását. Mindenben támogatták és mi is támogatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját. Azt is szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a nyomozásban az egyház egyetlen korábbi vagy mostani vezetője, lelkésze sem gyanúsított.
Tanúként sem hallgattak meg senkit?
De igen, az előző egyháztanács néhány tagját tanúként meghallgatták.
Miért mondott le januárban az egyház előző elnöksége és egyháztanácsa?
Az elnökség és az egyháztanács tagjai azzal indokolták lemondásukat, hogy ugyan tiszta a lelkiismeretük, mert nem követtek el semmiféle szabálytalanságot, de még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy pozíciójukat a vizsgálat befolyásolására használnák. Az új egyházvezetés most arra helyezi a hangsúlyt, hogy szellemileg és szervezetileg is megújuljon a Magyar Pünkösdi Egyház.
A Magyar Pünkösdi Egyház új vezetése
A Magyar Pünkösdi Egyház közgyűlése idén március 25-én több mint kétharmados többséggel választotta meg az új tagokból álló elnökségét. A korábbi elnökség, élén Pataky Alberttel, aki tizenhét évig vezette az egyházat, januárban lemondott. Az egyház új elnöke a 46 éves Földesi Tamás lett, aki feleségével és négy gyermekével a Veszprém vármegyei Zircen él, ahol több mint húsz éve a helyi pünkösdi közösség pásztora. Szülei, sőt anyai ágon már nagyszülei is a pünkösdi egyház tagjai voltak. Korábban jó másfél évtizedig az egyház ifjúsági misszióját vezette, illetve tagja volt a Pünkösdi Teológiai Főiskola szenátusának. 2020 óta az egyház Stratégiai Tanácsadó Testületének vezetője, és ebben a tisztségében meghatározó szerepet vállalt az egyház hitéleti megújulását célzó stratégia alapjainak lefektetésében. A Magyar Pünkösdi Egyháznak jelenleg mintegy száz gyülekezete és tízezer tagja van.
Küldetésük az egyház megújulása
Kétségtelenül nem könnyű helyzetet örökölt, amikor idén márciusban megválasztották a Magyar Pünkösdi Egyház elnökének. Elnöki beszédében fontosnak nevezte az egyházban megkezdett intézményi reformok kiteljesítését és folytatását. Mire gondolt konkrétan?
A jelenlegi vezetés célja az egyház megújítása. A százéves múltunk is azt bizonyítja, hogy ez az egyház életképes, és régóta szerepet vállal a magyar társadalomban. Ezért elkezdtük egy négyéves stratégia kidolgozását, melynek fókuszába a hitélet és a gyülekezeti élet megújulását helyeztük, hiszen az egyház erre hivatott. Ettől egyház az egyház, hogy képviseli Isten igéjét, az evangéliumot, Jézus Krisztus megváltásának az üzenetét a társadalom felé. Olyan lelki-szellemi otthonokká akarjuk tenni a gyülekezeteinket, ahol az emberek jól érzik magukat, megtapasztalhatják Isten közelségét, és kapcsolatba kerülhetnek Jézus Krisztussal.
Fontosak számunkra a korosztályos misszióink, ahol gyermekekkel, tinédzserekkel és fiatal felnőttekkel is foglalkozunk, ugyanis a felnövekvő nemzedékre értékként és a jövő zálogaként tekintünk, az ő felkészítésük, szolgálatba való bevonásuk, gyülekezeteinkben és misszióinkban való megtartásuk az egyház elemi érdeke.
Kifejezett törekvésünk, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház által fenntartott intézményeket átitassuk a hitélettel, a bibliai és evangéliumi értékek megjelenjenek iskoláinkban, szociális intézményeinkben és nevelőszülői hálózatainkban. Egyházunk jelenleg többek között gyerekek, fiatalok, romák, hajléktalanok és elítéltek között végez missziós munkát. Országszerte fenntartunk óvodákat, iskolákat, nappali ellátókat, bentlakásos otthonokat, drogrehabilitációs központokat, amelyek segítségével több tízezer ember ellátásáról gondoskodunk nap mint nap.
Minden intézményt felülvizsgálnak
Mit tesznek annak érdekében, hogy megelőzzék az újabb visszaéléseket?
A Közösségi Misszió ügyéből megtanultuk, hogy meg kell változtatnunk a kapcsolatot a befogadott intézményekkel, alaposan ellenőriznünk kell őket, még akkor is, ha önállóan működnek. Ehhez azonban szükségünk van az intézményfenntartásban jártas szakemberekre.
Ennek jegyében az előző elnökség már tavaly szigorú ellenőrzési mechanizmust vezetett be valamennyi befogadott intézménynél, az egyházon belül új főállású gazdasági igazgatói posztot hoztak létre, de más területekre is tapasztalt jogi és könyvvizsgálói végzettségű szakembereket szerződtettek.
Márciusi megválasztásunk után további változtatásokat javasoltunk, amelyeket a közgyűlés már jóváhagyott. Ezek sorában felkértük az ellenőrző bizottságot, hogy minden intézmény működését vizsgálja felül, az egyház gazdasági bizottságát döntéshozatali jogkörrel ruháztuk fel, és megkezdtük az egyház átfogó szervezeti és működési megújítását is. Őszig pedig elkészítjük a négyéves átfogó stratégiát a misszióágak és az országos rendezvények megújításáról, a gyülekezeti és a külmissziós feladatok reformjáról, továbbá az intézmények hitélettel való átitatásáról annak érdekében, hogy megújuljon az egyház élete, és betöltsük küldetésünket.
Hogyan tudja összeegyeztetni a zirci lelkipásztori és a budapesti elnöki munkát?
Igyekszem összehangolni a teendőket. Hetente három napot Budapesten vagyok, ilyenkor intézem a hivatalos ügyeket, a többi időt viszont zirci gyülekezetem, családom körében töltöm.
(Borítókép: Földesi Tamás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
