Ősszel jön a gyermekvédelmi szigorítás: vajon leszáll-e a szivárványvonatról a kormány?

„Az ősszel esedékes újabb gyermekvédelmi szigorítás csak akkor szolgálja majd ténylegesen a gyerekek érdekeit, ha a kormány a korábbinál egy lényegesen átfogóbb, holisztikusabb szemléletet alkalmaz” – jelentette ki az Index megkeresésére Herczog Mária szociológus, gyermekvédelmi szakember, aki hosszú éveken át volt az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja.

A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke úgy véli, hogy az intézkedéseket nem szabadna csak és kizárólag a szexualitásra, azon belül is az LMBTQ-elemekre, valamint a pedofíliára leszűkíteni, ezek ugyanis csak a történet egy nagyon apró szeletét képezik.

Arról nem esik szó, hogy 2008 óta nem nőtt a családi pótlék, a GYES, és a minimálnyugdíj; alig vannak pénzbeni és természetbeni támogatások, ami különösen rosszul érinti a már egyébként is komoly nehézségekkel küzdő családokat. Azok, akik gyermekjóléti szolgálatoknál, családsegítőknél dolgoznak, még az oktatásban és az egészségügyben dolgozóknál is alacsonyabb bért kapnak, nagyon alacsony a megbecsültségük, és rendkívüli a leterheltségük, nem meglepő tehát, hogy munkaerőt találni szinte lehetetlen, ráadásul a nevelőszülők, gondozók száma is alacsony, minden területen nagy a fluktuáció. Ha a döntéshozók igazán óvni akarják a gyerekeket, ezeket a problémákat kellene elsődlegesnek tekinteni

– mutatott rá Herczog Mária, hozzátéve, hogy a jogalkotók figyelmét rendre elkerüli az a szakmailag bizonyított tény is, miszerint azok a gyerekek, akik megkapják a fejlődéshez szükséges szeretetet, gondoskodást és ellátást, sokkal kevésbé vannak kitéve a rájuk leselkedő veszélyeknek, legyen szó szexuális visszaélésről, vagy bármilyen egyéb – pl. internetes – kizsákmányolásról, átverésről.

Mint mondta: ahelyett, hogy attól rettegünk, vajon hányan akarnak itthon nemet váltani, vagy hogy mikor és hol bukkan fel egy pedofil bűnöző, kormányzati szinten is a felvilágosítást, a megelőzést kellene előtérbe helyezni. Szociális, egészségügyi és oktatási programokkal ugyanis valóban elejét lehetne venni a legtöbb fizikai, lelki és szexuális bántalmazásnak, végrehajthatatlan jogszabályokkal ez azonban nem lehetséges.

Újra aktuális

A területen jártas szakembert abból az apropóból kerestük meg, hogy ősszel a kormány ismét szigorítana a gyermekvédelmi törvényen.

A döntéshozók erre irányuló tervéről már az év elején lehullt a lepel, Orbán Viktor idei évértékelő beszédében a Krúdy Gyula Általános Iskola korábbi pedagógiai asszisztensének ügyére is kitért.

A kormányfő a történtek után kijelentette: „a gyerek szent és sérthetetlen”, majd hozzátette: „Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének”.

Nem sokkal később az Index ennek nyomán kérdezte Kocsis Mátét arról, a miniszterelnök szavai egyet jelentenek-e azzal, hogy szigorítják a gyermekvédelmi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője igennel felelt, és azt is előrebocsátotta, hogy „durva európai és hazai viták lesznek”.

Az azóta eltelt fél évben megtudtuk, hogy várhatóan még a nyáron elkészül a tervezet, amit az őszi ülésszakban Parlament elé is terjesztenek. Az elmúlt időszakban többször, többen kérdeztek kormánypárti politikusokat arról, hogy mire lehet számítani, milyen módosításokban gondolkodnak, de konkrétumok alig hangzottak el, az irány azonban így is jól látszik.

• Kocsis Máté júliusban, az Indexnek adott interjúban úgy fogalmazott „A javaslatunkban arra kívánunk koncentrálni, hogy a szülők joga ez esetben is kizárólagos legyen, hogy ne lehessen a tudtuk nélkül és akaratuk ellenére semmilyen úton eljuttatni a gyerekekhez az erőszakos LMBTQ-propagandát.”
• Gulyás Gergely több Kormányinfón is említést tett arról, hogy szerinte a beleegyezési korhatár nincs rendben. „Egy 40 évesnek nem lehet szexuális viszonya egy 15 évessel” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén a volt pedagógiai asszisztens botrányára visszautalva. A politikus arra az alkotmánybírósági döntésre is emlékeztetett, amely 18-ról 14 évre szállította a beleegyezési korhatárt. „Bizonyos korkülönbség felvethet problémákat, nem gondolom, hogy a jognak ezt el kellene tűrnie” – jelentette ki a politikus, aki jelezte azt is: az alkotmánybírósági döntéssel soha nem értett egyet, úgy véli, a beleegyezési korhatár különböző nemeknél sincs rendben, azonos nemek esetén pedig „még kevésbé van rendben”.
• A kancelláriaminisztert egy alkalommal a pedofil bűncselekmények büntetési tételeinek megemeléséről is kérdezték. A felvetésre röviden úgy felelt, hogy „érdemes lehet megfontolni”, de nyomatékosította azt is: a fő gond nem ezzel van.

A fenti nyilatkozatok alapján Herczog Mária attól tart, hogy az újabb szigorítás nem mutat majd túl a szexualitáson, a fókuszban továbbra is az LMBTQ-kérdések és a pedofil visszaélések lesznek.

Ettől függetlenül a beleegyezési korhatár megemelését a gyermekvédelmi szakember szerint is érdemes átgondolni, ám ezt a kérdést sem szabad csak és kizárólag a szexualitás szemszögéből megvizsgálni, úgy véli, átgondolásra szorulna sokféle életkori határ, elsősorban például a tankötelezettség korhatárának felemelése a korábbi 18 évre. De a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnökét az is aggasztja, hogy a kormány legújabb terve szerint a honvédelmi oktatás fakultatív részeként akár már 14 éves gyerekeket is megtanítanának lőni.

A korhatár ügyében felhívta a figyelmet arra is, hogy az a 14 év alatti gyermek, akit otthonában bántalmaznak, abúzust szenved el, jelenleg nem kérhet segítséget egyedül, kell hozzá a szülő is, akinek a személye a adott esetben azonos a bántalmazóval.

Soha nem látott felhatalmazás?

A kormánynak két nyomós érve is van arra, hogy a gyermekvédelmi törvény újbóli szigorítását miért kell meglépni.

Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb számban kerülnek napvilágra gyermekbántalmazási esetek.

Erre az érvre reagálva Herczog Mária kifejtette: A kriminológusok, szociológusok, gyerekvédők az esetszámok növekedését általában ünnepelni szokták, a látszólagosan emelkedő tendencia ugyanis nem azt jelenti, hogy több az eset, hanem pusztán annyit tesz: azok nagyobb számban derülnek ki.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy áldozat miért most áll elő egy 20-25 éves esettel. Nos azért, mert most jutottunk el odáig, hogy a szexuális visszaélésekről, bántalmazásokról bátrabban merünk beszélni, az érintettek az átélt borzalmakat már nem feltétlenül viszik magukkal a sírba. Illúziónk ugyanakkor ne legyen, a látencia így is hatalmas

– emelte ki a szakember. Hozzátette: a jövőben nemcsak arra kellene koncentrálni, hogy a bűnelkövetőket elkapják, az ismételt elkövetést is fontos lenne megakadályozni, és mindenekelőtt az áldozatoknak érdemi segítséget kellene nyújtani.

A kormány másik nyomós érve a szigorításra a gyermekvédelmi népszavazás, amelyet 2022-ben az országgyűlési választásokkal egy napon rendeztek meg. Bár az országos referendum érvénytelen lett, a kormánypárti politikusok előszeretettel hangsúlyozzák, hogy „soha ennyien nem szavaztak még egy irányba”.

Mint ismert, a kérdések között volt például olyan is, ami úgy szólt.: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”.

A gyermekvédelmi szakember a népszavazás kérdéseit irányítottnak és manipulatívnak nevezte, mint fogalmazott: „Ha mást kérdeztek volna, másra kaptak volna felhatalmazást.”

Ezzel együtt hangsúlyozta:

A nemzetközi trendeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy a kormány fókuszál a genderügyre, a fundamentalista-konzervatív irányzatok képviselői a világ minden országában megpróbálnak visszafordítani minden olyan törekvést, ami az állampolgárok belátására bízná, hogyan élik a saját életüket. Ez tehát egy importötlet, ami a gyakorlatban pótcselekvést, a valódi problémákról való figyelemelterelést jelent, miközben nagyon súlyos károkat okoz mindenkinek, szorongást, félelmet, ellenségeskedést kelt, megkülönböztetéshez, kirekesztéshez vezet.

– mutatott rá a szociológus, megjegyezve, hogy míg hazánkban meglehetősen keveseket érint a nemváltás kérdése, családok százezreiben nem biztosítottak azok az alapvető feltételek, amelyek a gyerekek megfelelő fizikai, lelki, szellemi és pszichés fejlődéséhez szükségesek.

Kiemelte: „a szexuális őrület” pokoli hátrányának tartja azt is, hogy Magyarországon a reprodukciós ismeretekkel összefüggő nevelés még gyerekcipőben sem jár, sok évtizedes lemaradásban vagyunk, pedig az ön- és testismeret tanítását, valamint a konfliktuskezelést már óvodás korban el kellene kezdeni. Később az iskolai oktatás is kimerül annyiban, hogy az osztályfőnök tart egy felvilágosító foglalkozást, esetleg hív egy védőnőt vagy egy orvost, a gyerekek pedig az új helyzettől megilletődve nagyokat vihorásznak, melynek eredményeként

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának volt tagja emlékeztetett: a kilencvenes évek második felében a Nemzeti Egészségvédő Intézet elindított egy programot, és meg is jelentetett a szexuális nevelésről egy tankönyvet, melynek a tananyagba való beemelése végül az első Fidesz-kormány hatalomra kerülésével elmaradt.

Czeizel Endre 1996-ban dolgozta ki a tantárgy koncepcióját, mely öt nagy területet ölelt fel a nemi egészségtől a párkapcsolatokon át egészen a családtervezésig. Ezt követően a tankönyv, majd két évvel később a hozzá tartozó tanári segédkönyv is megszületett. Az 1997/98-as tanévben 300, egy évvel később pedig már 502 iskolában zajlott az oktatás. A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság szexuális nevelésről szóló prevenciós programja 2002 és 2008 között félmillió gyermekhez ért el, de ez is megszűnt.

„Úgy gondolom, hogy az oktatási intézményekben a szexuális nevelésen túl a testtudatosságra, az önismeretre, és a konfliktuskezelésre is hangsúlyt kellene fektetni, hiszen ezek valódi védőhálót jelentenének a gyerekeknek, szemben a közelmúltbeli és tervezett jogszabály-módosításokkal. A jövőben a pedagógusokat is ennek megfelelően kellene felkészíteni, vagy be kell engedi az iskolába azokat a szakembereket, civil szervezeteket, akiknek ez a szakterülete" – nyomatékosította Herczog Mária.

Gyermekvédelem, avagy „az anya nő, az apa férfi”

A most készülő gyermekvédelmi törvény megalkotásának jogi szempontból számos előzménye van, ezek közül az egyik legfontosabb a kilencedik Alaptörvény-módosítás, amelyet 2020 decemberében szavazott meg a parlament. A döntés értelmében bekerült az alkotmányba, hogy „az anya nő, az apa férfi”, ami a kormány álláspontja szerint a gyerekek védelmét, biztonságát segíti elő.

Szintén meg kell említeni azt a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által benyújtott salátatörvényt, amelyet 2021 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A tervezet első körben a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, többek között a gyermekpornográfia büntetését szigorította volna, ám mivel a törvényjavaslat menet közben egy módosító csomaggal is kiegészült, a dokumentum teljesen új megvilágításba került, az ugyanis a pedofíliaellenes szabályokon túl számos LMBTQ-rendelkezésnek is helyt adott.

A törvény pedofíliaellenes szabályai:

• A gyermekpornográfia egyes minősített eseteinél, például ha 12 évnél fiatalabb személlyel szemben erőszakot vagy sanyargatást alkalmazva követik el, a bűncselekmény az emberöléssel azonos elbírálás alá esik, vagyis akár húsz évet is kaphat az elkövető úgy, hogy nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani.
• A törvény kimondta azt is, hogy létre kell hozni a pedofil bűnözők nyilvántartását, amely az elvárásokkal összhangban 2022 februárjában meg is valósult, a legfontosabb információkat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
• A törvény alapján aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, nem foglalkoztatható olyan munkáltatónál, amely gyermekek részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (strand, vidámpark, állatkert). Ezzel együtt az elkövetők kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek, illetve politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.

LMBTQ-ellenes szabályok:

• A dokumentum kimondja többek között, hogy tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Mint ismert, a Libri is a gyermekvédelmi törvény ezen szabályának akart megfelelni, amikor a fogyasztóvédelmi hatóságtól kapott pénzbírság után lefóliázta az LMBTQ-témájú könyveit.
• Ebben a törvényben van az is, hogy „a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést”, így az iskolában felvilágosító foglalkozást csak azok a szervezetek vagy személyek tarthatnak, akiket a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vett. Máig rejtély, hogy kik tartoznak bele ebbe a körbe.
• A tizennyolc éven aluliak számára olyan reklámot sem szabad elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Közérdekű közleménynek sem minősülhet az a reklám, amely az említett témákat feszegeti.
• Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására – így például az önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást a népszerűsíti – „tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel kell ellátni.

Herczog Mária a beszélgetést azzal zárta: az említett jogszabályi változások ellenére a gyermekvédők még mindig az 1997-es „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvényt tekintik irányadónak, mivel az igazi, a családok és a gyerekek mindennapi életét segítő rendelkezéseket tartalmaz, míg az újonnan készült dokumentumokról ez nem mondható el. Sajnos az igazi gyermekvédelmi törvény megfelelő végrehajtása, alkalmazása is egyre inkább áldozatul esik a súlyos erőforráshiánynak, az eluralkodó minősítésnek, elutasításnak, kirekesztésnek, míg a segítségnyújtás és a szolidaritás elmarad.

(Borítókép: Index)