Veszélyes korszellemmel szembesít Vona Gábor

Dunaújváros után Budapesten is bemutatta Vona Gábor Mondj igent az emberre című könyvét, amely – bár már online megrendelhető – csak ősszel, októbertől jelenik meg a hazai könyvesboltokban. A Második Reformkor Alapítvány alapítója a Facebook-oldalán már „leleplezte”, hogy mely kérdésekre kereste a választ könyvében:

• Miért lehet a dehumanizáció korunk legveszélyesebb katasztrófája?
• Miért a nyugati civilizáció globalizálta a világot?
• Miért járt le a 19. századi ideológiák kora?
• Melyek lehetnek a 21. században a „másodgenerációs” ideológiák?
• Miért okoz a fogyasztói társadalom egyéni és közösségi patológiákat?
• Miért érezzük azt egyre többen, hogy a Homo sapiens korának vége, és mi már csak az utolsók vagyunk?
• Visszaszerezheti-e még az emberiség az önbecsülését anélkül, hogy hazudjon önmagának?

Evolúciós tévedés vagy a természet koronája?

A budapesti könyvbemutatón Vona Gábor kifejtette: a történelem során mindig voltak válságok – katasztrófák vagy háborúk, és az ember mindig a világ végétől, az utolsó ítélettől félt, a mostani válság abban különbözik az előzőektől, hogy nem az emberen kívül, hanem belül van. Ennek a dehumanizációs válságnak az a lényege, hogy az ember úgy érzi, véget ért az emberi faj története.

Nem mindig merjük ezt kimondani, illetve bevallani Vona Gábor szerint, de valahogy beleköltözött a szívünkbe és a gondolatainkba, hogy talán mi vagyunk az utolsó vagy az utolsó előtti generáció. Sőt, az emberiség talán már élni sem akar, és mintha a kollektív öngyilkosság szándéka fogalmazódna meg: az egész bolygónak jobb lenne, ha nem is lennénk. Egyre inkább úgy gondolunk magunkra, mint egy „evolúciós tévedésre”, egy „toxikus fajra”, amely feléli a környezetét és elpusztítja a világot.

Elkezdett bennünk növekedni az a lappangó érzés, hogy lefőtt a kávé

– jelentette ki a Második Reformkor Alapítvány alapítója, aki különösen az ifjabb generációknál tapasztalja ezt, szerinte a fiatal klímaaktivista, Greta Thunberg mintha ennek az apokaliptikus érzésnek lenne az angyala, „aki eljött, megbünteti ezt a fajt, és eltörli a föld színéről”.

Vona Gábor szerint a korszellemet a dehumanizmus hatja át, és a könyvében ez ellen próbált érvelni. Arról is beszélt, hogy az ideológiákat veszélyesnek tartja, ugyanakkor a kultúra létszükséglet, nélküle elpusztulunk; a kultúra – a vallás, a művészet, a tudomány – tud megszabadítani az ősszorongástól (a haláltól való szorongástól). Mostanra a vallás szubkultúrává, a művészet polgári luxussá vált, és csak a tudomány hatja át az életünket. Az ember szépen elveszített mindent, amiben hitt, a tudomány szerint nincs lélek, maradt tehát a test. Vona Gábor szerint azonban még csak Isten létét sem szükséges bizonyítani ahhoz, hogy felismerjük, az ember több, mint a teste.

Az általa kifejtett újhumanizmusról elmondta, nem ideológia, hanem egy olyan korszellem, amely szerint vissza kell adni az emberiség önbecsülését, magába vetett hitét. A Második Reformkor Alapítvány alapítója úgy véli, már nem merjük kimondani, hogy az ember a természet koronája, pedig igenis vissza kell helyezni a természet trónjára. Azt is kijelentette, hogy az ember a jelenlegi létezés csúcsa, mert nemcsak kitekint a világra, hanem önmagába is tud tekinteni: vagyok, létezem.

Halál és turanizmus

A pártpolitikából való kilépése óta nem a mostani az első könyve a Második Reformkor Alapítvány alapítójának. A halálról és az emberiség hozzá fűződő viszonyáról szóló, Míg a halál el nem áraszt című könyve három éve jelent meg. Az Index interjút is készített akkor a szerzővel.

Mindenki fél a haláltól. Aki azt mondja, hogy nem, az vagy elfojtja, vagy talált magának valami olyan megnyugvást, amivel le tudja csendesíteni ezt a szorongást. A könyvem hipotézise, hogy a haláltudat az éntudattal együtt járó evolúciós melléktermék, és pontosan az ebből fakadó halálszorongás emel ki bennünket az állatvilágból, és tesz minket emberré

– fogalmazott három éve Vona Gábor az Indexnek.

Legutóbb, 2021-ben Átokból áldás – A turanizmus üzenete a 21. században címmel megjelent kötetében Bíró András Zsoltot, Horváth Róbertet, Kassai Lajost, Sudár Balázst, Szathmári Botondot, Török Tillát, Vetró Mihályt és az azóta meghalt Hóvári Jánost kérdezte a turanizmus múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Vona Gábor az Indexen rendszeresen publikál véleménycikkeket közéleti és aktuálpolitikai témákban.

(Borítókép: Vona Gábor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)