Kulturális oka lehet annak, hogy nem érkeznek most Budapestre nyugati vezetők?

2023.08.19. 19:33
A budapesti atlétikai világbajnokság és az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmával több diplomáciai találkozóra is sor kerül a magyar fővárosban, amelyen Orbán Viktor is részt vesz. Összesen 15 vezető érkezik Magyarországra, de eddig egyetlen nyugati vezetőről sem tudni, a szakértő szerint ennek kulturális okai is lehetnek.

Az atlétikai világbajnokság szombaton vette kezdetét, és egészen 27-ig tart majd Budapesten. A magyar államfő szerint pedig Magyarország meghívta barátait az eseményre, de az EU és a NATO vezetői hiányoznak az esemény vendéglistájáról. Jelenleg több millió szem is Magyarországra szegeződik, de nemcsak a sportesemény miatt lehet érdekes Budapest, hanem az augusztus 20-i nemzeti ünnep miatt is. Ezekre az eseményekre pedig olyan barátai érkeznek Orbán Viktornak, mint a nacionalista Recep Tayyip Erdogan török elnök, valamint számos másik közép-ázsiai ország vezetője.

A korábbi cseh, osztrák és szlovén kormányfő is Budapesten lesz a hétvégén, de jelenlegi nyugati vezető nem. Mesterházy Attila, a NATO közgyűlésének korábbi alelnöke, valamint az MSZP korábbi elnöke szerint egy ilyen esemény általánosságban diplomáciai lehetőséget nyújt a szervező országnak, ennek keretében lehet tárgyalásokat is folytatni.

Azonban úgy véli, Magyarország esetében az a gond, hogy ez nagyon egyoldalú. 

Ide szűkült a magyar külpolitika érdekérvényesítő képessége és mozgástere, hogy Nyugat-Európából, a fejlett világ oldaláról szinte senki nem, ha jól emlékszem a hírekre, akkor senki nem érkezik Magyarországra, miközben egyébként a világesemény egy nagyon fontos sportesemény, és egy kiváló alkalom lehetne erre

– fogalmazott az ATV Híradónak Mesterházy.

Kulturális okok?

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a törökökkel jóban lenni mindig előnyös, és úgy véli, kulturális oka is lehet, amiért nyugati vezetők nem érkeznek. 

Ilyen atlétikai vagy sporteseményekre azért a nyugati vezetők nem nagyon szoktak elmenni, a saját közvéleményüknek nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért adnak ki erre pénzt, úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem annyira feltűnő dolog

– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. 

Gyarmati István arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közötti kétoldalú egyeztetések sokszor Brüsszelben zajlanak csúcstalálkozókon.