Maruzsa Zoltán: Rövidebb lesz a nyári vakáció az iskolákban

Mint mondta, hosszabb lesz az iskolákban a téli és a tavaszi szünet. A nyári vakáció rövidül, és egy héttel tovább tart majd a tanév.

A törvény korábban a szeptember 1-jei kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, illetve előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett

– nyilatkozta a Népszavának Maruzsa Zoltán. A köznevelési államtitkár szerint jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, a tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap.

Alkupozícióba kerülnek, magasabb bért kaphatnak a hiányszakos tanárok 

Az államtitkár az interjúban elmondta, hogy az új pedagóguséletpálya-törvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítményalapú bérezést biztosít a tanároknak. Mint fogalmazott, a törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel.

Mint mondta, az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, azt a munkáltató döntheti el különböző szempontok szerint.

Amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika–informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára

– fogalmazott az államtitkár. 

200 ezer tanulóval kevesebb 

Arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek szerint 16 ezer tanár hiánya is gondot okozhat-e a tanévkezdésben, Maruzsa Zoltán elmondta: megalapozatlan az állítás. Mint hozzátette: 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, valamint az egy tanárra jutó diákok száma az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.

Az államtitkár szerint a költségvetésben megvan a fedezete a 10 százaléknál magasabb pedagógusbér-emelésnek. Mint fogalmazott, a kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot.

A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz

– mondta el a szakállamtitkár, aki hozzátette, az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. Szerinte a legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad.