A borzalmas meleg a hazai madarakat is megbolondítja

Európában eddig mintegy 800 madárfajt figyeltek meg, ezek kisebb hányada fészkelő, a többség vonulóként, kóborlóként érkezik a kontinensre és így Magyarországra is (idehaza eddig 428 madárfajt figyeltek meg, ebből 260 körüli faj fészkel) Ázsiából, Észak-Amerikából és Afrikából.

Magyarországon 12 hónapon keresztül zajlik a vonulás, a tavaszi vonulás csak június második hetében fejeződik be a halvány gezék utolsó képviselőinek hazajövetelével, ugyanakkor az őszi vonulást a hím kakukkok már júliusban megkezdhetik, első képviselőik a hónap végén már Afrikában lehetnek. Augusztusban a gyurgyalagok is útnak indulnak, illetve megkezdődik a fecskék látványos gyülekezése is, bár ők csak szeptember 8-ától, fecskehajtó kisasszony napjától kelnek útra, de a zömük inkább csak a hónap végén és október elején hagyja el az országot

– mondta Orbán Zoltán ornitológus, aki ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi években az ősz eleje egyre inkább a nyár meghosszabbodásának tekinthető, így sok füsti és molnárfecske csak a kilencedik hónapban fejezi be a költést.

Felvetésünkre, hogy ez a klímaváltozással összefüggő hatás-e, illetve hogy ez milyen viselkedésbeli változásokat okozott a vándorló madaraknál, a szakértő szerint csak 15-20 év megfigyelés után lehet ezt kijelenteni, a globális felmelegedés felgyorsulása óta viszont még nem telt el ennyi idő.

A tavalyi aszályos évben, ahogy idén is, fehér gólyáink szokásos módon augusztus 20-a környékén kezdik meg az őszi vonulást, plusz-mínusz 2-3 nap, és egy hét alatt kiürül az ország

– közölte Orbán Zoltán.

Alapvetően a madarak nem a téli hideg miatt költöznek, ugyanis tollazatuk jó szigetelő, így nem fáznának. 

Elsősorban a rovarokkal táplálkozók kénytelenek máshol áttelelni, idetartoznak a fecskék, gólyák és egyes énekesmadarak.

Az aszály miatt sem indultak hamarabb

Az ornitológus a múlt évről elmondta, hogy az aszály a mezőgazdaság mellett a növény- és állatvilág jelentős részére is negatív hatással volt, ugyanakkor a fehér gólya nem tartozott közéjük.

Ennek oka, hogy a pusztai élőhelyének egyik legfontosabb táplálékállatát képező sáskák kiválóan érzik magukat a félsivatagi körülmények között, így a kiszáradó gyepeken is, vagyis a gólyák tavaly bőséggel találtak élelmet 

– fejtette ki. Orbán Zoltán ezzel összefüggésben arra is kitért, hogy a Magyarországon jóval ritkábban előforduló fekete gólya viszont jóval érzékenyebben reagált a szárazságra, ugyanis táplálékát mocsaras ártéren, erdei vizes élőhelyeken keresi, békákat és halakat fogyaszt. A Hortobágyi Nemzeti Park 16 gólyapárja közül csak kettőnek lett fiókája 2022-ben, idén azonban már kedvezőbb a helyzet: 18 fészekből 32 fióka repült ki.

Tájékoztatása szerint a fehér gólyák esetében csak néhány évvel korábban volt példa arra, hogy a télies tavaszi időjárás miatt a nyár második felére elfogyott a táplálékuk, ezért három héttel korábban elvonultak. Idén azonban jóval optimálisabb körülmények voltak.

Egyre több telel nálunk

Csaknem 20 éve, 2004-2005 óta vannak olyan egyedek, amelyek nálunk telnek. 

Ez a fajta próbálkozás mindig jellemző volt a fajokra, 95 százalékuk standard módon viselkedik, és biztosítják a faj túlélését, de vannak olyan egyedek, amelyek feszegetik a faj elterjedési határát

– magyarázta a szakember. Magyarországon tavasszal 4 ezer gólyapár 12 ezer fiókát hoz világra, közülük csak 6-39 marad hazánkban télre is az elmúlt húsz év során. Mint az ornitológus fogalmazott, ennek pontos okát nem tudják, de az egyre inkább hómentes telek közrejátszhatnak abban, hogy könnyen találnak maguknak élelmet.

Az itt maradt egyedek is élve vészelték át a hideg évszakot

– ismertette az MME szóvivője. Más vándorló madaraknál, mint a barna réti héja, a szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, is gyakrabban és nagyobb számban tapasztalják ezt a stratégiát, de ez még messze nem állományszintű.

Csökken a hazai állomány

„Magyarországon 1941-ben volt az első országos fehérgólya-számlálás, akkor 15-16 ezer pár között alakult az állományuk, ami az azóta ötévente megismételt számolások alapján 1958-ra megfeleződött. 1960 és 2014 között ez a szám 5 ezer volt, napjainkban 4 ezer pár. Az agrárterületekhez kötődő madárállományok, különösen a hosszú távú, azaz a Szaharától délre vonulók kiemelten fenyegetettek” – jegyezte meg az ornitológus. Ivarérésük hosszú, 4-5 évig tart, és a fiataloknak ez idő alatt nem kell visszatérniük a költőterületre, van, amelyik tavaszonként visszatér Európába, mások Kis-Ázsiában és akár Afrikában kóborolnak. Telelőterületük hatalmas, Izraeltől egészen a Dél-afrikai Köztársaságig terjed, de többségük a Szavanna déli peremén tölti a telet. Életük kétharmadát töltik Afrikában, amit csak a költés időszakára hagynak hátra, mivel az ottani táplálékbázis körül óriási a versengés.

Míg Európában a madarak között csúcsragadozónak számítanak, az afrikai élőhelyeken iszonyatos mennyiségű konkurens állatfajjal kell versenyezniük a táplálékszerzésben

– vázolta Orbán Zoltán. A felnőtt egyedek egy életre választanak párt, nagyon területhűek, nemcsak ugyanarra a településre, hanem ugyanahhoz a fészekhez is térnek vissza.

A gólya a legpontosabb

A legpontosabb madarunk, a fehér gólya vándorlása két nemzeti ünnepünkhöz köthető, március 15-e körül érkeznek meg Magyarországra, államalapításunk ünnepe környékén távoznak tőlünk, és nem is nagyon térnek el ezektől az időpontoktól.

Ennek praktikus oka van, ugyanis tavasszal mielőbb meg kell kezdeni a költést, hogy még az ősz beállta előtt a fiatal egyed annyira röpképes legyen, hogy meg tudja tenni a több ezer kilométeres utat

– fogalmazott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. A fiókák júliusban hagyják el a fészket, így bő egy hónapjuk van felkészülni a vonulásra.

Az időzítés azért is fontos, mivel a gólyák nem szeretnek rohanni, nem repülnek át a Földközi-tengeren, nem szeretnek 600-1000 kilométereket repülni naponta, inkább csak néhány száz kilométert repülnek megállás nélkül

– tette hozzá. Azt, hogy a gólyák mikor érkeznek meg a telelőhelyükre, nemcsak az úti cél távolsága, de az is befolyásolja, hogy hányszor állnak meg közben pihenni. Az ornitológus arról is beszámolt, hogy a műholdas jeladós adatokból az is kiderült, hogy a telelőhely akár évente is változhat, az az egyed, amely az előző ősszel Szudánban telelt, a következőben akár Dél-Afrikáig is repülhet.

Madarak milliói kelnek útra

A következő madárvonulás, amelyre a lakosság felfigyel, a fecskék szeptemberi gyülekezése, ugyanakkor más fajok is nagy tömegben kelnek útra még ezt megelőzően.

A kis testű énekesmadarak északi állományai már elindultak, a nagy fülemülék, a kerti rozsdafarkúak vagy a nádi poszáták. A gólyáknál, fecskéknél jóval nagyobb egyedszámmal vannak jelen Magyarországon, néhány száz millió madár indulhat útnak ilyenkor

– mondta Orbán Zoltán, aki azt is elárulta, hogy ezt azért nem érzékeljük, mert nádasokban, bokrosokban és jórészt éjszaka zajlik.

Az ősz hírnökei

A darvak és a vadludak vonulása ugyanakkor még a nagyvárosok felett is látványos, amikor október-novemberben megjelennek az országban, és nagy ricsajjal, V alakban szántják az eget. 

Az elmúlt húsz évben a vonulási útvonaluk Magyarországra tevődött át, ami a sok évtizedes természetvédelmi tevékenységnek köszönhető, így napjainkban a daru világviszonylatban legjelentősebb mozgása nálunk figyelhető meg

– fejtette ki a szakértő. Ugyanebben az időszakban érkeznek hozzánk ázsiai fajok is, például a Gellért-hegyen megjelennek az Észak-Kínából kóborló füzikék. Ezzel párhuzamosan a fekete rigók hazai, részben Olaszországba vándorolt állománya észak-európaiakkal töltődik fel.

A levegő királyai

A sarlós fecske élete legnagyobb részét a levegőben tölti, nagyjából tíz hónapot, ezzel az albatroszok mellett abszolút rekordernek számít a madarak között. Csakúgy, mint közeli rokonai, a molnárfecske sem száll le a költési időszakon kívül, a levegőben éjszakázik, három magyarországnyi területet képes leszállás nélkül átrepülni.

Ezek a madarak, kis testű fecskéink 24 óra alatt gond nélkül meg tudnak tenni ezer kilométert, és ezt a teljesítményt napokon keresztül fenntartani

– ismertette Orbán Zoltán, hozzátéve: vannak fajok, amelyek lassabban vonulnak, a gólya ennél jóval komótosabb vándor. A Közép-Kelet-Európából útra kelő madarak általában Kelet-Afrikában telelnek át, a nyugatról indulók a kontinens nyugati részét választják.

(Borítókép:  Czeglédi Zsolt / MTI)