700 védőnőből mindössze heten mondták azt, hogy pozitív változást hozott az államosítás

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) két körben 700 védőnőt kérdezett meg arról, hogy mit szólnak ahhoz az átalakításhoz, melynek eredményeként a feladataik július 1-jétől immár az államhoz tartoznak.

Bábiné Szottfried Gabriella, az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese korábban a váltást azzal indokolta, hogy az előző rendszer „széttöredezett” volt, ehelyett egy egységes munkáltatói hátteret hoznának létre.

Az érintettek ugyanakkor nem fogadták kitörő örömmel az új rendszert.

A hét elégedett védőnőből négy valójában annak örült, hogy megkapta a júliusi 18 százalékos ágazati béremelést, amely egyébként minden egészségügyi szakdolgozót megilletett. A másik három válaszadó nem árulta el az okot. Az átvettek körében végzett második célzott felmérésben már azzal is elégedettek voltak, ha nem romlottak a munkafeltételek. De a helyzet alig javult az elmúlt másfél hónapban

– mondta a Népszavának Szalainé P. Boglárka, a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője, aki kiemelte azt is: a válaszadók csaknem harmada számolt be arról, hogy az átállás óta saját költségen kellett kisebb értékű felszerelést, eszközöket – elemet, írószert, borítékot, vizelet-, cukorvizsgálathoz szükséges anyagokat stb. – vásárolnia ahhoz, hogy el tudja látni a feladatát, az adminisztrációs terhek pedig egyenesen „elképesztők”. 

Problémaként merült fel például a bérszámfejtéshez szükséges jelenléti ív leadása. Amíg korábban a védőnők a polgármesteri hivatalban adták le a nyomtatványt, most akár 100 kilométert is kell autózni ugyanezért.

A lap idézi Rétvári Bence kijelentését is, mint ismert, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta: nem okoz gondot az államosítás, hiszen 45 kilépő védőnő helyére 25 szakember érkezett, ez pedig belefér a normális szervezeti fluktuációba.